A lap úgy tudja, jövő héten szerdán kezdődnek az állami cégek bérfejlesztésével kapcsolatos egyeztetések, első lépésben a munkáltatók és a szakszervezetek között, ezt követően születhet megállapodás a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumán. A 2017-ben kötött, három évre szóló egyezség értelmében idén 5 százalékkal emelkednének a bérek az állami vállalatoknál, ám abban egyetértenek a felek, hogy a munkaerő megtartása érdekében ennél magasabb mértékre van szükség.
"A kormány tisztességes béremelés, vagy egyáltalán bértárgyalások helyett karácsonyi ajándékként inkább kötelező oltással örvendeztette meg a munkavállalóit" – írják a közös levelükben a szakszervezetek. Boros Péterné korábban a kötelező oltást elkeseredett lépésként értékelte – a kormány nem tudja megfelelően kezelni a járványt, de nem akar újból korlátozó intézkedéseket bevezetni. Az MKKSZ elnöke ez ügyben is az érdekvédelmi szervezetekkel való egyeztetést hiányolja. Pedagógus, rendőr, orvos, nővér fizetések 2019- közalkalmazottak béremelése Januártól! – 24 óra! – Friss hírek, családi pénzügyek. Az MKKSZ ugyan számos olyan munkavállalót képvisel, akiknek az oltási kötelezettséget elrendelő magyar állam a foglalkoztatója, ám szerinte látván a súlyos munkaerőhiányt, nem meglepő, hogy például az önkormányzatok döntő többsége nem tette kötelezővé a védőoltást, hiába van meg erre a jogi felhatalmazása. Mindezek fényében érthető, hogy egyre növekvő létszámhiány van az állami szerveknél, ezt jól mutatja, hogy jelenleg is közel száz kormányhivatali pályázat van fent a oldalon. Pontos adatokat azonban nem lehet tudni, mert a kormány nem közli őket: mivel központi létszámgazdálkodás van a kormányzati igazgatásban, feltűnő és érthetetlen az adatok folyamatos elhallgatása.
A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok elnöke a Magyar Idők megkeresésére akkor kiemelte: bár az állami szektorokat is elérte a munkaerőhiány, de a feladatkörök átalakításával, toborzással, további béremelésekkel ezt lehet orvosolni, és a kormány is beavatkozhat, ha súlyossá válik a probléma.
A konvergenciaprogrammal összhangban 1, 8 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolnak a jövő évi büdzsében. A költségvetés elég optimista előrejelzésekre épül, a Pénzügyminisztérium 2019-re 4, 1 százalékos növekedést vár, erős lakossági fogyasztással (3, 9 százalék), a beruházások fellendülésével (9, 5 százalék), és a foglalkoztatottság további növekedésével (1, 5 százalék). A költségvetés ezek mellett az infláció növekedésére is számít (2, 7 százalék). Az államadósság mérséklése folytatódik, a ciklus végére 60 százalék alá szeretnék csökkenteni a GDP-arányos államadósságot. Varga Mihály ugyanakkor azt is megemlítette, hogy bár magyar gazdaság kilátásai stabilak, a világgazdaságban vannak veszélyek, az eurózóna válságjeleit figyelni kell, ezért a biztonsági tartalék összegét másfélszeresére emelik. Béremelés 2019 - plusz 15 százalékról tárgyalnának a szakszervezetek - Napi.hu. Az ellenzéki pártok hétfőn a nyugdíjfolyósítónál tiltakoztak a "közszolgálati rabszolgatörvény" ellen, közben a Miniszterelnökség bejelentette: a márciusi fizetéssel érkezik a kormánytisztviselők megemelt bére.
A költésvetés kiadási oldala a GDP 45, 2 százalékát teszi majd ki, ami alapján az elmúlt évek trendjeibe illeszkedően tovább csökken az újraelosztás mértéke. A Donald Trump által felvetett, de egyelőre még nem kivetett autóipari vámok kapcsán Varga azt mondta, a német autóipari exportot érintő vám a magyar gazdaságot és rosszul érintené, de fel vannak készülve arra az eshetőségre, ha Trump kereskedelmi háborúba kezdene. Az euróval szemben kedden három éves mélypontra gyengülő forintárfolyammal kapcsolatban Varga azt mondta, arra számítanak, hogy a piacok meg fognak nyugodni és stabilizálódik a forintárfolyam, de figyelik a feltörekvő piaci történéseket. Varga szerint a magyar gazdaság ellenálló képességét az is erősíti, hogy negyven éven nem volt olyan alacsony az államadósság devizaaránya, mint most. A miniszter azt mondta, hogy a költségvetés tervezésekor az volt a cél, hogy mindenki egy kis lépést tudjon előre tenni. 2017-ben is folytatódott a foglalkoztatottság és a reálbérek növekedése.
A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ
chevron_right Kulturális szféra 20%-os béremelés 2022 2022. 01. 13., 18:56 0 Tisztelt Szakértő! A kulturális intézmények 20%-os bértámogatása (emelése) tárgyában az alábbi kérdéseket fogalmaztuk meg. Elöljáróban annyit, hogy érintett intézményeink munkavállalói a 2020. évi XXXII. törvény alapján a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók. A 682/2021. kormányrendelet 1. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztatottak 2022. január 1-jétől beépülő jelleggel 20%-os béremelésben részesülnek. A kormányrendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint a számítást az alapbér 2022. január 1-jétől hatályos, a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó szabályok figyelembevételével megállapított összeg alapulvételével kell elvégezni. Kérdés: Milyen sorrendben kell figyelembe venni a garantált bérminimumra emelést és a 20%-os emelést? – a 20%-ot rá kell számolni a garantált bérminimumra kiegészített munkabérre, vagy – a 20%-os emelés kerül az 2021-es alapbérre és utána kell figyelni, hogy a bérminimumot (minimálbér, garantált bérminimum) elérik-e a munkavállalók és kiegészíteni, ha szükséges?