Filed Under: Tech-Tud Cimkék: autópálya fizetési rendszerek digitális képértelmezés képfeldolgozó közlekedéstechnika sebesség mérés súly mérés számítógép Az ARH Zrt. mesterséges intelligens képfeldolgozó know-how-jára épülő biztonság és közlekedéstechnikai eszközei több mint 200 országban, több mint 2500 partner elégedettségét vívták ki. A világ minden földrészén, Ausztráliától Brazíliáig, Koreától Szaúd-Arábiáig megtalálhatók rendszám azonosító, okmány olvasó berendezései. Mire jó a számítógép 9. Intelligens kamerarendszerek, mesterséges intelligencia a kamerákban, közlekedés innováció (sebesség mérés, súly mérés, autópálya fizetési rendszerek, rendszám alapú megoldások…) – Többek között ezekről kérdeztük Nagy-Amigó Csabát, az ARH Zrt. közlekedési informatika nemzetközi üzletág vezetőjét Videó: Hang: Feliratkozás: Google Podcasts | Spotify | RSS | Még több...
A humán területek óriási adatbázisokkal dolgoznak. Számukra elengedhetetlenül szükséges a számítógép használata. Gondoljunk csak a régi irodalmi művek nyilvántartására, kutatására, a nyelvek körében a szótár/fordító programokra. Vagy éppenséggel a történelemtudomány hatalmas adattömegére. Még egy érdekesség: amíg a természettudományok művelői leginkább olyan eseményekkel/történésekkel dolgoznak, amik megismételhetőek, a történettudósok kizárólag megismételhetetlen eseményeket kutatnak (lásd például háborúk, uralkodók stb. ). Mivel a számítások gyorsítását, a számítógépek fejlődését leginkább a természettudományok motiválták, nincs értelme annak a kérdésnek, hogy ki kezdte hamarab felhasználni a számítógépet. Viszont igen érdekes adat például, hogy Robert Busa már 1949-ben felhasználta a számítógép adta lehetőségeket. Akvinói Szt. Tamás műveit rögzítette, és ezek alapján elkészítette Akvinói Szt. Mire jó a számítógép o. Tamás szótárát (fogalommagyarázó szótár). Mások a teljes ókori irodalmat rögzítették (eredeti nyelven).
Kipróbáltuk a kínai gyártó pendrive-nak álcázott parányi számítógépét, melyet bármikor könnyedén zsebre vághatunk. Zsebenként akár több darabot is. Két japán gyerek beszélget egymással, amikor is az egyik összeszorított kézzel azt kérdezi a másiktól: na, mi van a kezemben? Számítógép! – jön a válasz. Jó, jó, de hány darab? Tech: Számítógép pár 10 ezer forintért: kipróbáltuk, mire használható | hvg.hu. Valahogy így szól a szakállás vicc, ami így 2015-ben még mindig jól hangzik, de már nem is annyira vicces. Idén ugyanis a kisebb-nagyobb gyártók sorra jelentették be azokat a komplett számítógépeiket, melyek akár már a tenyerünkben is elférnek. A stick PC-nek is becézett apró kütyük tehát abszolút elérhető közelségbe kerültek, mi pedig ezúttal a Lenovo vadonatúj eszközén teszteltük le, hogy mire is használhatók. © László Ferenc A Lenovo Ideacentre Stick 300 első blikkre teljesen ugyanúgy néz ki, mint egy hagyományos pendrive, közelebbről szemügyre véve azonban már kiderül a turpisság. Egyrészt ez a stick PC azért némileg nagyobb egy hagyományos USB-kulcsnál, másrészt pedig gyanúsan sok szellőzőnyílás és csatlakozóaljzat található rajta, a bekapcsológombról nem is beszélve.
Horváth tanár úr szerint olyan programra lenne szükség, ami követni tudja az intuíciót, ami közelebb állna az agy gondolkodásához. Adatbázis-kezelőknél olyan programra lenne szükség, amiben az adatmodell változhat a munka során (mint a flash-ben elkészíthető nagyító, amivel részletekre kereshetünk rá). A programoknak elő kellene segíteni az emberek együttműködését. Hasonlóan a nyílt forráskódú programokhoz. Szövegkritikai kiadások A beszélgetés során a szövegkritikai kiadásokat is érintettük (egy könyv szövegkritikai kiadása a köny kiadásának olyan alapja, mint a hosszmérésben a "sevres-i méterrúd"). Például 1993-ban látott napvilágot a Balassa-kódex szövegkritikai kiadása. Ez tartalmazza a meglévő szövegverziók közül azokat, amik bizonyíthatóan az eredetiek voltak. A kiadók azután ezen szövegkritikai kiadások alapján adják ki a saját köteteiket. Ki mire használja a számítógépet? (1. rész) | Sulinet Hírmagazin. De mi történik akkor, amikor egy-egy szövegről nem dönthető el a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy melyik az eredeti? A Horváth Iván tanár úr által vezetett kutatógárda kidolgozott erre az esetre egy módszert, a sztochasztikus olvasást, amelyben nagy szerepe van a számítógépnek!