tetőtér Utólagos tetőtér-beépítés esetén előfordulhat, hogy a tetőtérben már ezt megelőzően is történt valamilyen építkezés, bővítés. A tetőtéri szükséglakások általában egy-két helyiségből állnak, és a teljes tetőtér beépítésekor bővítésükre is sor kerülhet. Gyakori eset, hogy az ott levő mosókonyhát alakították át szükséglakássá. Kérelem esetében a tetőtéri szükséglakások bővítése előtt a tanács a szükséglakást főbérletté nyilvánítja, és csak ezután kerülhet sor a bérlemény bővítésére. A tetőtér beépítettsége. Előfordul sok olyan ún. zugbeépítés is, amelyek építési engedély nélkül történtek, és akadályozhatják a nagyobb, összefüggő tetőtér-beépítést. A tetőtér előzetes részleges beépítése – főleg kisebb tetőterek esetében – olyan tetőszakaszokat hoz létre, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem kapcsolhatók be pl. az új lakás alaprajzába. Az ilyen, de az egyébként beépítetlenül maradó tetőtéri szakaszok megközelítéséről az építés során gondoskodni kell. Lehetőleg valamelyik közlekedőhelyiségből nyíljék az az ajtó, amely a megmaradó tetőtér megközelítésére szolgál, de erre vonatkozó előírás, részletesebb megkötés nincs.
Amennyiben ez nem áll fenn, szükségesség válik egy-egy elem megerősítése vagy cseréje. A fedélszék terhelését egyrészt a saját súlya adja, másrészt a téli hónapokban esetlegesen pluszban ránehezedő hóréteg, valamint a szélteher. A tetőtér beépítéshez szükséges átalakításkor tehát a fedélszék teherviselését és állékonyságát is figyelembe kell venni. Ilyenkor fennáll a lehetősége, hogy bizonyos elemeket el kell távolítani, így a szerkezetben maradó tartógerendák nagyobb terhelésnek lesznek kitéve. Ajánlatos a fedélszerkezetre rakodó teherviselésbe becsatlakoztatni a már meglévő vagy épülő falakat, falszakaszokat. A merevítés kérdése ugyanis az oromfalak átalakításával, merevítőelemek hozzáadásával is kivitelezhető. Az utólagos tetőtér beépítéskor általában a legnagyobb problémát a padlásfödém felett elhelyezkedő kötőgerendák adják. Tetőtér utólagos beépítésének hibái | Home & Decor – lakberendezés. Ezeket vagy áthelyezzük, vagy hozzájuk igazodó padlószerkezetet alakítunk ki. Előfordulhat az is, hogy a födém elégséges teherbírással rendelkezik, így a kötőgerenda eltávolítása után a székoszlopok és dúcok arra rá tudnak támaszkodni.
Amennyiben ki szeretnék használni a tetőtér nyújtotta plusz teret, és ezt utólagosan szeretnénk kialakítani, akkor számolnunk kell azzal, hogy a fedélszerkezet bizonyos elemeit akár teljes mértékben cserélni kell. Ilyen esetekben ez az átalakítás még költségesebb lehet, mint amivel első körben kalkuláltunk. Tetőtér utólagos szigetelése - Építkezés Fórum. Az utólagos tetőtér beépítéshez szakember segítségére lesz szükségünk, aki részletesen megtervezi a tetőszerkezet átalakítását. Ennek a beruházásnak a végeredményeképpen azonban nem csupán nagyobb mértékben tudjuk kihasználni a tetőtérben rejlő lehetőségeket, hanem biztonságosabbá is válik a tető tartószerkezete. Mivel plusz anyagok kerülnek felhelyezésre, így újabb terhek keletkeznek, melyekhez meg kell erősíteni az egész fedélszerkezetet, az elemek közötti kapcsolatokat. A legtöbb tetőszerkezetet nem úgy tervezték és építették meg, hogy be lehessen építeni a tetőteret. Ebből adódóan mindenképpen el kell végezni a tartószerkezet vizsgálatát, hogy az egyes elemek megfelelő teherbírással rendelkezzenek.
A családi házak leggyakoribb fedését, a cserépfedést a kiselemes fedések közé soroljuk. A kiselemes fedésekkel szemben támasztott követelmény a szabvány úgy határozza meg, hogy tetőcserép alsó felén annyi nedvesség jelentkezhet, amennyi természetes módon párolgással maradéktalanul eltávozhat, és ideiglenes jelenléte nem okoz károsodást az alatta lévő szerkezetben. Gyakorlati szempontból ez annyit jelent, hogy a cserépfedésen kisebb mennyiségű porhó, vagy permet átjuthat, de csak olyan mennyiségben ami az alatta lévő szerkezetről elpárolog, annak károsítása nélkül. Egy üres padlás esetében ez megengedhető, de beépített tetőtérnél pár problémát jelent. Ennek kiküszöbölésére fejlesztették ki az alátét héjazatokat. Családi ház esetén elterjedt változata az alátét fólia. Ennek szokásos beépítési módját mutatja az alábbi vázlat. Ahogy a rajzon látható a szarufákra fektetett fóliát egy ellenléccel rögzítik, és arra szögelik a cserépléceket. Ez az elrendezés azt feltételezi, hogy a cserép lécezés előtt készült tervek már tartalmazzák az alátét fóliát.
A tető tartószerkezeti szempontból akkor tekinthető megfelelőnek, ha kellő teherbírású, állékony és minden irányban merev.
V agy védenünk kell a párától, vagy olyan hőszigetelés t kell alkalmazni, ami jól gazdálkod ik a párával, nem csökken a teljesítmény e, ha a pára belép a hőszigetelésbe. Térdfal nélküli tető-födém kapcsolat Süllyesztett fedélszék Szegény pára! Sokszor elhanyagoljuk a szerkezeteket és egészségünket is terhelő, befolyásoló párá t. Legközelebb vele is foglalkozunk. Páricsy Zoltán építészmérnök további írásait ITT találod, a honlapját pedig ezen webcímen éred el: Ezt a bejegyzést 2020. Április 28-án publikáltuk.
A léc árát nem tudja megspórolni, mert 12-es szarufa esetén befelé minimum 20-25 cm-t kell vastagítani/lécezni (fóliacsere esetén 10 cm-t kell, hogy meglegyen a 22 cm). Én új építésnél is min 20-25 cm hőszigetelést javaslok a tetőfelületbe. Valahogy ezt sem sikerült meg beépíteni a 15 cm magas szaruzat közé. Nekem sem. Ha úgy akarod kivezetni a fóliát, hogy a víz kicsepegjen és a szellőző rések is meglegyenek (alsó-felső), akkor elkerülhetetlen az ereszcsatorna, a homlokdeszka és az első cserépsorok levétele. Továbbá ereszlemezt kellene beépíteni (itt remélem, érzed, hogy kétségeim vannak)… Összességében nem látom, hogy ez a változat sokkal olcsóbb lenne, azt viszont látom, hogy nagyon sok kompromisszumot kell kötni, és a végeredmény **** lesz. Amikor még tetőket építettünk, akkor ha véletlenül kiszakadt a tetőfólia, ragasztgattuk kívül-belül, a vápákat kipadlóztuk stb. Ehhez képest ez a megoldás, talán picit több a semminél. Talán. Ma már az alátétfólia toldásait is össze kellene minden tetőtér beépítés esetén ragasztani.