Amikor együttállásban van a Nappal, akkor sötét oldalát mutatja felénk, és nem látjuk, ez az újhold. Azután, ahogy továbbhalad egyre több látszik világosabb oldalából. Egy héttel az újhold után már félholdat mutat, ez az első negyed. További egy hét múlva szembenállásba kerül a Nappal, ez a holdtölte vagy telihold. Megint egy hét múlva, utolsó negyedkor ismét félholdat látunk És minden kezdődik előlről. holdudvar A Hold körül látható légköri fényjelenség, amit a felhők vízcseppjeinek vagy jégkristályainak fénytörése idéz elő. árapály Egy égitestben valamely másik égitest tömegvonzása által keltett (mechanikai) feszültségek miatt fellépő alakváltozás. Köznapi értelemben a földi tengerek és óceánok vízszintjének szabályszerű emelkedése (dagály) és süllyedése (apály), amely mintegy 12, 5 óránként ismétlődik. A földi árapályt a Hold és kisebb mértékben a Nap okozza. Történelmi űrfotót mutatnak be a héten | 24.hu. Ismertesse a világegyetem szerkezetét! Adja meg benne a Naprendszerünk helyét! o A csillagok eloszlása a világűrben nem egyenletes o A csillagok csillagrendszerekben, más néven galaxisokba tömörülnek o Azt a galaxist, amelyben mi vagyunk Galaktikának vagy Tejútrendszernek nevezzük Felülnézetben látszik, hogy a korongban spirálkarok vannak, ahol sűrűbben találhatók fényes csillagok, mint a karok között A tejútrendszer alakja: oldalnézetből közepén kipúposított diszkosz o A korong csillagi a maghoz közelebb gyorsabban, távolabb lassabban keringenek.
Kezdeti hőmérséklet 1032K világegyetem anyaga milliméternél kisebb gömbben volt a számítások szerint. Gyors tágulás, hőmérséklet csökkent. Kb. 3 perc elteltével szubelemi részecskékből, kvarcokból már protonok, neutronok, majd azokból könnyebb atommagok keletkeztek. Hőmérséklet 1 milliárd fokra csökkent. További tágulás lassult 300 ezer év, 6000K hőm. Az atommagok befogták az elektronokatsemleges atomok, főleg hidrogénatom. 1 milliárd év elteltével 18K lehűlés, kozmikus felhők sűrűsödéséből csillaghalmazok, csillagok kialakulása. A Naprendszer kialakulása. A csillagokban magfúziós energiatermelés megteremtette feltételeket az élet kialakulására. a
Ezt az elméletet ősrobbanás –elméletnek vagy Big Bang - elméletnek nevezzük. o Kísérletileg megfigyelt bizonyítékok: Vöröseltolódás → a távolodáskor hullámhossz-növekedés, Doppler-effektus lép fel o Hubble-törvény Hubble vette észre, hogy minél távolabb van tőlünk egy galaxis annál nagyobb a vöröseltolódása, azaz annál nagyobb sebességgel látszik távolodni. A Hubble-törvény szerint a galaxisok távolodási sebessége (v) arányos a távolságukkal (r), v=Hr ahol H a Hubble állandó o Háttérsugárzás (Penzias és Wilson fedezte fel) → korai forró univerzum maradék hőmérsékleti sugárzása Azonos intenzitású minden irányból jövő mikrohullámú zajt figyeltek meg a kutatók rádióteleszkópjukkal. =háttérsugárzás o Összes hélium nem jöhetett létre a csillagokból, hanem az ősrobbanást követő percekben, hidrogénatomok fúziója során keletkezett. Ez is a forró univerzum modell mellett szólt. Eszerint a forró univerzum a tágulás következtében lehűlt Ezáltal a kezdetben mindent kitöltő igen rövid hullámhosszú hőmérsékleti sugárzás egy alig érzékelhető, gyenge mikrohullámú sugárzássá alakult át.