Az államháztartás központi alrendszere 2892, 3 milliárd forintos hiánnyal zárta az első fél évet. Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 2892, 3 milliárd forintos hiánnyal zárta az első fél évet - közölte pénteken a Pénzügyminisztérium (PM). Ez azt jelenti, hogy júniusban 155 milliárd forinttal nőtt az államháztartási hiány, és az első félévben már teljesült az éves hiánycél 91, 7 százaléka. 40 éves nyugdij lehet e. Június végéig a központi költségvetés 3040, 7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 26, 8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 175, 2 milliárd forintos többletet értek el. Június végéig az előző év azonos időszakához képest 13, 5 százalékkal nőttek az adó- és járulékbevételek - hangsúlyozta a minisztérium tájékoztatója. A költségvetés kiadásai közül kiemelték, hogy júniusban is meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek. Nyugellátásokra 2360, 6 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra 1073, 9 milliárd forintot fordított a kormány az első fél évben.
A bankszámlára két utalás érkezik, az első a júliusi, 3, 9 százalékkal emelt nyugdíj, a második a január–júniusi hathavi időszakra visszamenőlegesen járó emelés összegét és a 13. havi nyugdíj különbözetét foglalja magában egy összegben. 2022. 07. Az éves hiánycél több mint 91 százaléka összejött az első félévben - Privátbankár.hu. 09 | Szerző: MTI Átlagosan 52 ezer forint pluszpénzzel számolhatnak júliusban a nyugdíjasok; akik bankszámlára kérték az utalást, már július 12-én megkapják a július havi nyugdíjuk mellett a nyolchavi nyugdíj után járó emelést is – tájékoztatta az MTI-t Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. A kiegészítő emeléssel mintegy 2, 5 millió nyugdíjasnak együttesen 184 milliárd forint pluszpénzt folyósít az államkincstár. havi nyugdíj különbözetét foglalja magában egy összegben – ismertette Tállai András. Aki postai úton kapja a nyugdíját, annak a szokásos naptári napon viszi a postás a kiegészítő emeléssel növelt nyugdíjat és a visszamenőlegesen járó korrekciót – mondta az államtitkár megjegyezve, hogy a postai kifizetések esetében az utalványon látható a két kifizetés összege.
A legtöbb ország megemeli a nyugdíjkorhatárt, azaz több embernek kell majd idősebb korában is dolgoznia. Az értelmi stimuláció a munkaóráktól is függhet, de a munka egyfelől hasznos, de közben káros is lehet. Egyfelől stimulálhatja az agyat, de a hosszú munkaórák stresszt és fáradságot okoznak, ami károsíthatja a kognitív funkciókat - nyilatkozta a tanulmány egyik szerzője, Colin McKenzie, a Keio Egyetem professzora, aki szerint a megoldás egyértelműen a részmunkaidős állás, ami különösen jótékonyan hat a középkorúakra és az idősebbekre nézve. Elszigetelődés, unalom, depresszió Sok tanulmány foglalkozik a nyugdíj, és a korai nyugdíj veszélyeivel. Ezek között említik a depressziót. Tovább csökkent a magyar diákok elért eredménye az éves kompetenciamérésen - Ugytudjuk.hu. Egy brit tanulmány 11 európai ország több ezer, 50 és 70 év közötti lakosságának adatait elemezve arra jutott, hogy a nyugdíj 40 százalékkal növeli a depresszió kialakulásának esélyét. Az ugyanis, hogy felhagyunk a napi munkával, elszigetelődéshez is vezethet - a legtöbb embernek az ismerősei, barátai a munkahelyhez vagy a munkavégzéshez kötődik.
Áprilisban az egyik bejegyzésében arról ír, hogy felkeltette az érdeklődését egy műsor, amiben a nyugdíjas évekről és a kognitív képességek hanyatlásáról értekeztek. Azt ugyanis több tanulmány is alátámasztja, hogy van kapcsolat a kognitív képességek hanyatlása és a nyugdíjba lépés között. Négy évvel ezelőtt a francia Országos Egészségügyi és Orvoskutató Intézet munkatársai több, mint 429 ezer magánvállalkozó egészségügyi és biztosítási adatait elemezték, és kimutatták, hogy minden nyugdíjas korban aktív munkával töltött év a demencia kockázatának 3 százalékos csökkenését eredményezi. Ok-okozati összefüggést azonban egyértelműen nem tudtak kimutatni. 40 eves munkaviszonnyal nyugdij noknek. Egy másik tanulmány is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Egy 2005-ös felmérés több mint 20 ezer önkéntes részvételével például arra jutott, hogy a memóriateszteken sokkal jobban teljesítenek azok, akik még a 60-as éveikben is dolgoznak, mint akik korábban nyugdíjba vonultak. Tehát ha idejekorán felhagyunk az aktív munkával, azzal az elbutulást kockáztathatjuk.