Egyszóval: el lehet rajta gondolkodni, akár egy életen át. A felvetés lényege az, hogy egy egyed (jelen esetben a macska, mely egy átlátszatlan dobozban van összezárva egy radioaktív anyagdarabbal, egy, annak lebomlását vagy le nem bomlását érzékelő Geiger-Müller-számlálóval és egy felfüggesztett kalapáccsal, amit bomlás esetén a számláló "aktivál" (a kalapács eltör egy elé helyezett kénsavas üveget), s a macska elpusztul – vagy nem) tehát, hogy az egyed életben van-e, vagy sem, és van-e, aki megnézze. Az egységnyi idő elteltével kinyitott dobozban lévő macskáról a kinyitás pillanatáig nem tudhatjuk biztosan, hogy életben van-e? Nem számítható ki, hogy megtörtént-e a dobozban a radioaktív bomlás, eltört-e az üveg, s azt sem lehet tudni, hogy ez érdekel-e valakit, van-e valaki, aki valaha egyáltalán kinyitja a dobozt. Physics Letters A, Volume 105, Issue 4-5, p. 199-202. ↑ L. Diósi, B. Lukács. Phys. Lett. Schrödinger macskája vicc queries. A181, 366 (1993) ↑ Kvantumfizika: Mikor "roppan össze" Schrödinger macskája? ( Élet és Tudomány, 2000/6. )
↑ – Áttörés a kvantumszámítógépek fejlesztésében Források [ szerkesztés] Michio Kaku: Hipertér, Akkord Kiadó, 2006, p. 268. A kvantummechanika, ahogy a modern, Einstein utáni fizika általában, elég bonyolult dolog, nehéz józan paraszti ésszel megérteni. Ebben segít a Nobel-díjas osztrák fizikus, Erwin Schrödinger híres gondolatkísérlete a dobozba zárt macskával, amit éppen ma 80 éve adott elő először. A kvantummechanika egyik alapelve, hogy a fény és az anyag egyszerre mutat hullám- és részecsketulajdonságokat is. Szuperpozíciónak nevezzük, amikor egy rendszer olyan állapotban van, hogy bizonyos tulajdonságait nem ismerjük. Schrödinger macskája vic fezensac. Amikor mérést végzünk, a hullámfüggvény összeomlik, és a rendszer felveszi a lehetséges állapotai egyikét - mi magunk a megfigyeléssel kényszerítettük ki ezt. Nem teljesen tiszta, ugye? Nos, képzeljünk el egy kartondobozba zárt macskát, mondja Schrödinger. A dobozban van egy darabka radioaktív izotóp, egy Geiger-Müller számláló, egy hozzá kötött kalapács, és egy mérges gázzal teli üvegcse.
Az egyik ilyen világban a hidrogén-cianidos üveg összetört, és a macska meghalt, míg egy másikban ez nem történt meg, és a macska életben maradt. A kvantum-szuperpozíció határai [ szerkesztés] Ahogy Schrödinger gondolatkísérlete is mutatja, a hétköznapok során nem találkozunk egymással keveredő állapotokkal (bármelyik laboratóriumi macskáról egyértelműen megállapítható, hogy él-e, vagy sem), ezért feltételezhető, hogy a szuperpozíció csak az elemi részecskékre jellemző, és bizonyos határokon túl nem fordulhat elő. A fizikusok régóta töprengenek azon, vajon hol húzódik az a határ, ahol a kvantum-szuperpozíció mindenképpen összeroppan, vagyis az egymással keveredő állapotok dekoherenssé válnak. Schrödinger macskája-női v-nyakú póló | Tubeshop. Ez az állapotváltozás egyúttal meghatározza a mikro- (a kvantumfizika törvényei által irányított) és a makro- (klasszikus fizika törvényei érvényesülnek) világ közötti határvonalat. E területen egymástól függetlenül két magyar csoport is végzett kutatásokat. A hetvenes és nyolcvanas években Károlyházy Frigyes, [3] a nyolcvanas évektől Diósi Lajos vezetésével.
[1] [2] Hogy eldöntsük, a macska él-e vagy meghalt, ki kell nyitni a dobozt. A fogós kérdés azonban az, hogy milyen állapotban van a macska a doboz kinyitása előtt? A kvantumelmélet szerint a macska hullámfüggvénye egy élő és egy halott macska hullámfüggvényét egyszerre tartalmazza. Schrödinger számára az az elképzelés, hogy a macska egyszerre élő és holt is, abszurd elképzelés volt, amit nem tudott elfogadni. A kvantummechanika kísérletileg mégis ezt az eredményt erősíti meg. A kísérlet értelmezése [ szerkesztés] A kísérletnek legalább három eltérő értelmezése létezik. 1. Feltételezhetjük Isten létezését. Mivel minden megfigyeléshez kell egy megfigyelő, kell lennie valamilyen "tudatosságnak" az Univerzumban. Schrödinger macskája vicc query. Wigner Jenő fizikus úgy gondolta, hogy maga a kvantumelmélet egyenesen bizonyíték Isten létére. 2. A legtöbb gyakorló fizikus nem vesz tudomást róla. Néhányuk rámutat, hogy egy kamera mindenféle tudatosság nélkül rögzítheti a macska állapotát. 3. A sokvilág-elmélet szerint minden kvantumvilág létezik, és ezek útelágazáshoz hasonlóan kapcsolódnak egymáshoz.