1785. augusztus 22. Szerző: Tarján M. Tamás "Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot. Ezért az uralkodó kötelessége, hogy alattvalói jogát rögzítse, ügyeiket úgy vezesse, hogy a közjót és az egyén javát egyaránt szolgálja. " (II. József magyar király) 1785. Ii. józsef magyar király wikipedia. augusztus 22-én adta ki II. József magyar király (ur. 1780-1790) egyik leghíresebb pátensét, melyben eltörölte az örökös jobbágyságot, és – többek között – a szabad költözködés és szakmaválasztás, illetőleg az ingó vagyon feletti rendelkezés jogának biztosításával igyekezett javítani a legalsó – és egyúttal legnépesebb – társadalmi réteg életkörülményein. A józsefi jobbágypolitika lényegét nagy vonalakban úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az 1780-ban trónra lépő "kalapos király" édesanyja, Mária Terézia (ur. 1740-1780) tapasztalatait vette alapul, ám világnézetéből és személyiségéből eredően jóval radikálisabb változásokat szorgalmazott. Az 1767. évi Urbáriumot kiadó királynőhöz hasonlóan József is tudta, hogy a fennálló társadalmi-gazdasági viszonyok jelentős mértékben hátráltatják Magyarország fejlődését, a fiziokrata eszmék híveként azonban a türelmetlen reformer uralkodó a megoldást az örökös tartományok modelljének átültetésében látta.
A "fordított Canossa-járás" főszereplője, VI. Piusz pápa – az egyházfő nem tudta rávenni a császárt döntéseinek visszavonására II. József tudatában volt a türelmi rendelet jelentőségének és súlyának: amikor a rendek ellenállása miatt 1790. január 26-án, már halálos betegen, a nevezetes tollvonással visszavonta Magyarországra vonatkozó majdnem minden intézkedését, a lelkészállításról és a jobbágyság eltörléséről szóló rendelkezések mellett csak a türelmi rendeletet hagyta érvényben, amelyet aztán 1791-ben Magyarországon törvény is szentesített. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. II. József, a "kalapos király" - Cultura.hu. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Országos földmérést indított, a nemesség ezt is jogsértésnek érezte, s mert fontosnak tartotta az oktatást, Pesten e célra emeltette az Újépületet. József császárként alig törődött a német fejedelmek, így az egyháziak kiváltságaival, ezért azok Nagy Frigyes porosz király hatására szövetséget kötöttek ellene. József hogy helyzetét javítsa a birodalomban, Bajorországért Belgiumot ajánlotta fel, ahol a papság ellene izgatta a népet, de a porosz uralkodó ezt is meggátolta. 1785. augusztus 22. | II. József kiadja jobbágyrendeletét. Frigyes 1786-os halála után sikertelenül tervezett porosz szövetséget, az 1787-ben indított török háborúban Katalin cárnővel működött együtt. Belgrádot azonban nem tudta bevenni, s a török betört a Bánátba. József betegen tért meg Bécsbe, Belgium forrongott, a poroszok a törökkel szövetkeztek ellene. Kudarcai felszították a magyarok elégedetlenségét, s az újoncállítás fejében a sérelmek orvoslását, a törvények visszaállítását követelték. Mikor 1789-ben egységes földadót vezetett be s erőszakkal foglalt le szénát és gabonát, 15 megye fellázadt, s felkelés fenyegetett.
Szigorúan a racionalitás vezette, a külsőségek nem érdekelték, elképzeléseit a kompromisszumokat elvetve valóságos rendeletözönnel igyekezett megvalósítani: tíz év alatt összesen mintegy hatezret adott ki, azaz mindennapra kettő esett. A későbbi II. József magyar király gyermekként lovasportréja - OSZK Régi Nyomtatványok Tára. József német-római császár és magyar király Forrás: Wikimedia Commons A magyarországi rendek nem rokonszenveztek a "reformdiktatúrával", miként az is József ellen hangolta őket, hogy az uralkodó - bár nem volt magyarellenes - meg sem koronáztatta magát, hogy ne kösse a koronázási eskü. A "kalapos király", ahogy gúnyosan nevezték, többek között feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket, egységes birodalmi adminisztráció létrehozására tett intézkedéseket, megszüntette a birodalmon belüli vámhatárokat, felszámolta a magyar vármegyei önkormányzatokat, megszüntette az örökös jobbágyságot, valamint egységes, a nemességre is kiterjedő földadót vezetett be. József a "kalapos" király Forrás: Wikimedia Commons/Johann Ernst Mansfeld " Megalázni és elszegényíteni a nagyokat, ez a tervem.
Kétszer nősült, 1760-ban Bourbon-Pármai Izabellát, 1765-ben a bajor Mária Jozefát vette el, mindkét asszony himlőben hunyt el. 1780-ban, anyja halála után lépett trónra. Feszült benne a tettvágy, egész birodalmát át akarta gyúrni, és nem volt tekintettel sem országai eltérő alkotmányaira, sem népei eltérő sajátosságaira. Egységes birodalmat képzelt el, s hogy esküje ne korlátozza, nem koronáztatta meg magát Magyarországon, így lett "kalapos király". Az állam és egyház viszonyát szabályozva kiemelte a pápai hatalmat hangsúlyozó bullákat a rituáléból, s csak jóváhagyásával lehetett pápai dokumentumokat kihirdetni. Elvette az egyháztól a cenzúrát, türelmi rendelete a nem katolikusoknak szabad vallásgyakorlást és hivatalviselési lehetőséget adott, feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket. Amikor ezek miatt VI. Pius pápa 1782-ben Bécsbe ment, tisztelettel fogadta ugyan a katolikus egyházfőt, de a vitás kérdésekben nem engedett (fordított Canossa). Reformjait a hatóságok lassan vagy passzív ellenállással hajtották végre, ezért 1783-ban a tisztviselőitől feltétlen engedelmességet követelő rendeletet adott ki a közigazgatásról.