Javaslat a "Baksay Sándor református gimnázium ősisége, szellemisége" nemzeti érték települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Székely Gábor............................................ ………................ (aláírás) Kunszentmiklós, 2015. augusztus 5. I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Székely Gábor 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Székely Gábor II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése: Baksay Sándor református gimnázium ősisége, szellemisége. 2. Baksay sándor református gimnázium kunszentmiklós. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség 3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Kunszentmiklós, Kálvin tér 17. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik: települési 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása: Iskolánk alapítását 1679-re valószínűsítik az első források. A Felső-Kiskunsági települések tanulni vágyó ifjúságát gyűjtötte be falai közé.
2008-tól, jelenleg is Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola. A gimnázium udvari része A 300 éves évfordulóját 1979. szeptember 23-án ünnepelte az intézmény. Share
There are no translations available. Kunszentmiklós és környéke kedvező természeti adottságai miatt már az ősidők óta lakott terület. Az ásatások által felszínre került leletek tanúi, hogy e táj a kőkorban, a bronzkorban, a kelták, szarmaták és avarok idejében is lakott volt. A kunok már II. István király előtt 1124-ben elérték hazánk területét. Baksay sándor református gimnázium. Főként azonban IV. Béla király idejében, 1239-ben Kötöny (Kuthen) fejedelem vezetésével érkeztek Magyarországra, ahol a király letelepítette a hét kun törzset, négyet a Duna – Tisza közén helyezett el. Itt épült fel az ősi kun település, a Felső- Kiskunság központja (mezőváros, járási székhely, község, nagyközség, város, kistérségi központ, járási székhely): Kunszentmiklós A kunok között az 1526-os mohácsi "vész" után a protestánsok tanai egyre inkább meghallgatásra találtak és a református hitet választották. A reformáció az itt élő lakosságot az egyik felfogás szerint Gerendegyházán, a másik szerint Bábonyban érte. 1553-ban a Cuspinikus - féle térkép Tatárszentmiklóst tornyos helyként jelölte.