A híd tervezői nem számoltak a jelenséggel, azóta viszont – nagyrészt Kármán munkásságának köszönhetően – az áramló közegekkel érintkező tárgyak és építmények tervezésekor figyelembe veszik a hatást, és olyan formákat alkalmaznak, amelyek mögött nem jön létre káros, rezonanciát okozó örvénysor.
A Kármán-féle örvénysor a hidro- és aerodinamika fontos jelensége. Nevét Kármán Tódorról kapta, aki első elméleti magyarázatát adta a súrlódó közegbe helyezett testek mögött keletkező turbulens áramlásoknak. Kármán féle örvénysor. A Kármán-féle örvényjelenséget ábrázoló animáció Kármán-féle örvénysor egy patak vizében, ahol csak az egyik oldali örvények láthatóak A jelenség Szerkesztés Áramló, súrlódó folyadékba vagy gázba helyezett, nem kifejezetten áramvonalas test mögött örvénylő áramlás – örvénytér – keletkezik, amennyiben az áramlás sebessége elér egy adott, nagy sebességet. A test szélein az impulzusmomentum megmaradásának tétele miatt egymással ellentétes irányba forgó örvények jönnek létre, melyeket elég nagy forgási sebesség elérése esetén – tehetetlenségük folytán – magával ragad a súrlódó közeg. Szintén a perdületmegmaradásból következik, hogy a leszakadó örvények egyenként követik egymást és ellenkező forgásirányúak. A leszakadó örvények ily módon kialakuló egymásutánját nevezik Kármán-féle örvénysor nak.
Lenyűgöző képet készített a NASA MODIS műholdja januárban a Csendes-óceán felett. Két apró sziget, az Alejandro Selkirk és a Robinson Crusoe úgynevezett Kármán-féle örvénysort hozott létre a felhőzetben. A jelenség a magyar származású Kármán Tódorról kapta nevét, ő írta le először az elméleti magyarázatát. Amikor hosszabb ideig nagy sebességű levegő áramlik egy irányba, akkor a szigetek és hegyek mögött örvények keletkezhetnek. A két vulkanikus sziget nagyjából 800 kilométerre található a chilei partoktól, az 52 négyzetkilométeres Alejandro Selkirk 1650, a 48 négyzetkilométeres Robinson Crusoe 922 méterre magasodik a tengerszint fölé. Mindkét sziget elég magas ahhoz, hogy létrehozzák az örvényt az állandóan fújó szélnél. A Kármán-féle örvénysort sokszor megfigyelhetjük a természetben, nagy szélben például a zászlók lobogását a széleken leszakadó örvények hozzák létre. Kármán-féle örvénysor | National Geographic. Otthon is létrehozhatjuk a kísérletet, elég egy vékony papírlapot gyorsan végighúzni a levegőben a lappal párhuzamos irányban, a papír ilyenkor berezeg.