Világszerte és Magyarországon is évről évre emelkedik a császármetszések száma. A KSH 2011-es adatai szerint hazánkban 35%-os a császárarány, azaz minden 3. kisbaba operáció által jön világra. Mi állhat a számok mögött, hogyan érdemes a szülésre felkészülnöd, illetve hol talál az az édesanya információt, segítséget és támogatást, aki császármetszéssel hozza világra gyermekét? Kérdezz-felelek császármetszésről és császármetszés utáni természetes szülésről. Mik a leggyakoribb orvosi okai a császármetszésnek? Az édesanya és a baba állapota egyaránt indokolhatja a császármetszést. Előfordul, hogy az anya egészségügyi állapota nem teszi lehetővé a vajúdást és a hüvelyi szülést (pl. súlyos szívbetegség, aktív genitális herpesz, vagy súlyos toxémia esetén). Máskor a kisbaba szempontjából döntenek a műtéti szülés mellett már a várandósság vagy a vajúdás alatt (pl. a méhszájon tapadó lepény, előreesett köldökzsinór vagy akutan romló szívhangok esetén). A harmadikként azok az okok említhetőek, amelyek nem indokolják feltétlenül a császármetszés elvégzését, de az orvos mérlegelését követően mégis császármetszésre kerül sor.
Cikkajánló, Ha valakinek Magyarországon az első két gyermeke császármetszéssel születik, akkor a harmadik várandósságnál szinte minden kórházban programozott császármetszést ajánlanak neki. Mi történik akkor, ha egy nő úgy gondolja, hogy ő inkább megvárná a szülés megindulását? Sőt, esetleg megpróbálná természetes módon világra hozni a babáját… A császármetszések számának emelkedésével azon nők száma is növekszik, akik a következő gyermeküket várva szeretnének esélyt kapni a természetes szülésre. Hazánk számos kórházában a VBAC-et sem támogatják, az elmúlt időszakban pedig teljesen bezárultak a kapuk azok előtt, akik a két vagy több császármetszés után hüvelyi úton kívántak szülni. Mélykúti Andrea, dúla, az ICAN (Nemzetközi Császármetszés Figyelő Hálózat) Magyarország csoportvezetője elmondta, hogy a tavalyi év vége kedvező változásokat hozott, több, előzetesen császármetszésekkel szült édesanyának is sikerült természetes módon világra hozni a harmadik kisbabáját. Tovább a teljes cikkhez:
A mai magyarországi statisztikák szerint, az összes szülésre vonatkozóan, a császármetszések átlaga túlhaladta a 30%-ot, így egyre több édesanyát és családot érint a kérdés: hogyan lesz a következő szülésnél? Ha egyszer császár, akkor újra császár, vagy van lehetőség a hüvelyi szülésre? A VBAC (ejtése: "víbek") rövidítés az angolból származik: Vaginal Birth After Caesarean, azaz "császármetszés utáni hüvelyi szülés". Nemzetközi kutatások sora támasztja alá a VBAC létjogosultságát, hiszen rövid és hosszú távú következményei mind az anyára, mind a babára nézve kedvezőbbek, mint az újbóli császármetszésé. Ma Magyarországon érvényben lévő protokoll szerint, a császármetszés után, hüvelyi szülés ajánlandó és támogatandó, ha az előző szülés és a következő várandósság körülményei ezt lehetővé teszik. "Szülhetek-e én is császármetszés után hüvelyi úton? " Nagy valószínűséggel igen, de ehhez egy pár dolgot tisztázni kell. Először is nagyon fontos tudni, hogy az előzetes császármetszés milyen indokkal történt.
Hozzátenném, hogy Olaszországban igen magas a császármetszések aránya, egyes statisztikák szerint meghaladja a 30%-ot) és orvosom is azzal indokolta-e véleményét, hogy noha a második természetes úton zajló szülés már korántsem jár akkora kockázatokkal, mint pl. 50 évvel ezelõtt, a felesleges kockázatok elkerülése miatt jobb a császármetszést választani. Én ezt, ha csak egy mód van rá szeretném elkerülni, mert bár lehet, hogy csak túlzottan romantikus vagyok, de szeretném a természetes szülést megtapasztalni, mivel elsõ terhességem egy kicsit "befejezetlennek" tûnt a mûtét miatt. Ön szerint is legjobb megoldás-e a császármetszés, vagy inkább próbáljak meg egy olyan kórházat keresni, ahol mindenekelõtt a természetes szülést preferálják? Nemcsak Olaszországban, de nálunk is emelkedik a császármetszések aránya: nálunk jelenleg átlag minden 6-7. szülõ nõt érint. Oka az is (sok minden más mellett), hogy a mai altatási-mûtéti feltételek mellet a kockázata jelentõsen lecsökkent, ezért egyre kisebb problémánál szánják rá magukat az orvosok a (nem lényegtelenül: jogilag is jobban védhetõ! )
Erre pontos adatokat nehéz mondani, de ha arra gondolunk, hogy általában is legalább két-három év korkülönbségû gyerekek a jellemzõek: akkor a gyakorlatban ez megfelelõnek tûnik. Az elõzõ mûtét sebét tehát a szülés elõtt ultrahanggal, alatta komplex észleléssel, fizikális vizsgálattal ellenõrzik, természetesen a baba állapotának folyamatos monitorizálásával. A hegszétválás általában inkább a kitolási szakban, a baba megszületése körüli idõben szokott bekövetkezni, sok esetben a megszületés után. A hegszétválás legkisebb gyanújakor azonnali mûtétet kell végezni; e tekintetben az EDA alkalmazása azért is praktikus, mert hamarabb kezdhetõ a mûtét. A Misgav-Ladach féle módszer a has megnyitására vonatkozik, a méh sebzése szempontjából nem jelent különbséget, így a késõbbiekre érdemi befolyása nincs. Elõzetes császármetszés után hazánkban a gyógyszeres fájáserõsítés nem szokásos. Ha nincs megfelelõ spontán fájástevékenység, az újabb mûtét a megoldás. Dr. Nagy László Olaszországban szültem elsõ, egészséges leánygyermekemet.