Nem az a lényeg, hogy múlnak az évek, Hanem, hogy szeretve szép az élet, Vannak álmaink, hittel telt az élet, S mondhatom Neked: Isten éltessen Téged!... "
– Ó, papa – sóhajtott fel, miközben megnyugodott. – Ezt már el is felejtettem. – Természetesen! – válaszoltam kissé keserűen. – Ezt csinálják a nagyok is. Elfelejtik a legfontosabb dolgokat. Aztán lementünk a pincébe, és hamarosan elkezdődött a bombatámadás. Másnap reggel sütött a Nap. A mi házunkat megkímélték. Olyan volt, mintha békében élnénk. Leültem az íróasztalomhoz és dolgoztam. Aztán hirtelen – bumm! Új kisfilmjét forgatja a Xandria - Fémcsajok. bumm! – az ajtó kinyílt. Az én életvidám legfiatalabbam berohant. Egy kislányt húzott maga után, aki nem igazán akart vele jönni. – Apa! – kiáltott izgatottan a kislányom. – Paula emlékezett rá! Megfordultam, kicsit bosszúsan, kicsit zavartan, kicsit kíváncsian is – nos, mint az apák, amikor ilyen hirtelen kiszakítják őket gondolataikból. – Mi van Paulával? Természetesen ismertem Paulát, a szeretett barátnőt. Nem volt olyan étkezés, ahol ne mesélte volna el a kis Paula életének eseményeit. Katolikus volt. De a kislányok barátsága olyan bensőséges volt, hogy Paulát egyszerűen magával vitte a gyermekistentiszteletre.
– Igen, gyermekem! – fordultam a kislányhoz. – Ez egy borzasztóan sötét völgy. És most ígérjük meg egymásnak: Amikor eljön, azt fogjuk mondani: "Velem vagy, kedves Megváltó! " És akkor nem fogunk többé félni. – Emlékezni fogtok erre? – Igen! – kiáltották a gyerekek. Mindannyian emlékezni akartak az Igére: "Ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert Te velem vagy". Annyira örültek, hogy van orvosság a félelem ellen. Azon a vasárnapon nem sokkal éjfél előtt felharsantak a szirénák. Születésnapi idézetek gyerekeknek. Vad és szörnyű zajuk megzavarta az éjszaka csendjét. Még mindig a dolgozószobámban ültem. A felettem lévő hálószobákból hirtelen lábdobogást és futást hallottam. Gyorsan felálltam, hogy a gyerekeim után nézzek. Ekkor a legfiatalabb, hálóingben, a félelemtől eltorzult arccal rohant le a lépcsőn. A karjaimba kaptam. – Apa! Annyira félek! – dadogta. – De Renate! – mondtam. – Mit tanultunk ma reggel? "És ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te, Uram, velem vagy".
Milyen aktuális volt ez a 17. századi dal! Az orgona elhalkult, az ének elhallgatott. A 23. zsoltárt olvastam: "Az Úr az én pásztorom..... Igen, ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy... ". Majd kezdődhetett a csoportos megbeszélés. A segítők kinyitották a Bibliájukat és a gyermekek elé álltak. Ekkor úgy éreztem, hogy röviden mondanom kell valamit: – Gyerekek, mi az a "sötét völgy"? Mire gondol Dávid, amikor a "sötét völgyről"? beszél? Az egyik nagyfiú tudja. – Ha meg kell halnunk! – kiáltja. – Így van! A halál egy nagyon sötét völgy. Boldog az, aki elmondhatja: "Te velem vagy"! – Milyen más sötét völgyek vannak még? A gyerekek elgondolkodnak. Most egy kislány szólal meg. Világos színű ruhát visel. Paula emlékezett rá - Búzamag.com. A haját egy nagy kék masni díszíti. – A sötét völgy az, amikor a repülőgépek bombákat dobnak le, a szirénák bőgnek, és akkor az ember olyan rettenetesen fél. – mondta komolyan. A szívem összeszorult – még nem tudtam, mennyi borzalom vár ránk: hogy ez a templom kopáran és kiégve fog állni: hogy a körülötte lévő forgalmas utcák hamarosan kietlen romhalmazzá válnak – mindannyiunkat elborított egy előérzet, hogy mi fog következni.