Különösen figyelemre méltó a Carrache-galéria, mely a festőtestvérpár, Annibal és Augustin Carrache nevét viseli. A terem díszítése Ranuccio Farnese esküvője alkalmából készült, így a képeken látható mitológiai jelenetek mind a szerelem hatalmát hirdetik. A Farnese-palota Róma belvárosában található, a nevét viselő Piazza Farnesé n. Az épületben működik a francia nagykövetség, ezért a látogatásnak szigorú szabályai vannak. Szerelmi jóslás – alomfejtes.com. Csak vezetett túrák keretében lehet megtekinteni, melyeket hétfőn, szerdán és pénteken délután tartanak, angol, francia és olasz nyelven (de nem minden nap indul minden nyelven túra, tehát érdemes előre tájékozódni). A körülbelül egyórás program díja 12 euró, de előtte még római viszonylatban is szigorú biztonsági ellenőrzésen kell átesni, odabent pedig szintén biztonsági okokból nem szabad fotókat készíteni. Virtuális túra Részletes információ és jegyvásárlás itt érhető el. 3. felvonás: Angyalvár (Castel Sant'Angelo) Már az ókorban is állt annak az épületnek a legrégibb része, ahol hőseink végül befejezik sajnálatosan rövid életüket.
A képre kattintva galéria nyílik A hagyomány szerint a Tosca első felvonása a Barberini-kápolnában játszódik, mely a későbbi VIII. Orbán pápa családnevét viseli, ő volt ugyanis a megrendelő. Zavarba is jöhet a zenerajongó, ha valamilyen 19. századi műalkotást keres a kápolnában, itt ugyanis minden jó kétszáz évvel korábbi, akár a három festményre ( Mária mennybevétele, Mária és Erzsébet találkozása, Szent Luca megtalálja Szent Sebestyén testét), akár a többi díszítőelemre esik is a pillantásunk. De ha figyelmesek vagyunk, rátalálhatunk Mária Magdolnára, csakhogy nincs se kék, se fekete szeme, ugyanis egy márványszobor őrzi alakját. Ahogyan valamennyi templom Rómában, a Sant'Andrea della Valle is ingyenesen látogatható, minden nap 7:00-12:30 és 16:00-20:00 óra között tart nyitva. Jóslás ingyen szerelmi magyarul. Az épület a római belváros egyik legfontosabb útja, a Corso Vittorio Emanuele II mellett található. A Tosca helyszínéül szolgáló kápolna balra az első a bejárat felől, de a tájékoztató táblák is jelzik. 2. felvonás: Farnese-palota (Palazzo Farnese) Az opera második felvonásában Scarpia dolgozószobájában vagyunk, a Farnese-palota csodálatos reneszánsz termében.
Mikor kedvenc történeteinket olvassuk, nézzük vagy hallgatjuk, bizonyára a legtöbben elgondolkodunk azon, milyen is lenne ezeket a helyszíneket a valóságban látni. Adunk egy kis segítséget azoknak az operarajongóknak, akik Rómában készülnek vakációzni, és szívesen felkeresnék a Tosca helyszíneit. 1. felvonás: Sant'Andrea della Valle-templom A Tosca első felvonásában a festő Mario Cavaradossi épp a Sant'Andrea della Valle templom egyik kápolnájában dolgozik, a bűnbánó Magdolna képén, akinek szép arcában egyszerre fedezhetők fel kedvese és egy titkos ideál vonásai is. Ennek a tekintélyt parancsoló templomnak az építését a 16. század végén rendelte el Costanza Piccolomini d'Aragona amalfi hercegnő. Mivel az úrnő védőszentje Szent András volt, magától értetődően az apostolnak szentelték az új templomot is. Jóslás ingyen szerelmi van. Építését először Alfonso Gesualdo bíboros felügyelte, de ahogy az ilyen esetekben történni szokott, az épület lassan készült, csak 1650-ben fejezték be az egymást váltó építészek. Bár a Sant'Andrea della Valle templom egy kisebb bazilikának számít – amit meg is értünk, ha valamelyik nagyobbat is felkeressük –, így is lenyűgöz monumentális tereivel és gazdag díszítésével.
Az épületet 15. század végén Alessandro Farnese bíboros kezdte építtetni (ő később III. Pál néven pápa lett), így szerette volna családját olyan dicsőségbe és fénybe vonni, amilyen a korszak legnagyobb dinasztiáit körüllengte. A palota építésében Michelangelo is részt vett, aki a homlokzati párkány megtervezése mellett az épület udvar felőli oldalán dolgozott, többek között az ő ötlete volt, hogy boltívekkel ellensúlyozzák az ablakok monoton sorát. A kiváló polihisztor a belső részek kialakításában is szerepet játszott, a palota legnagyobb termében például egybenyitott két emeletet, monumentális hatást keltve a hatalmas belmagassággal. Az épület csak a 16. század végén készült el, ám nem sokáig élvezhette a Farnese-család, mivel alig száz évvel később csak egyetlen leszármazottjuk maradt, Elisabetta, aki V. Fülöp spanyol király felesége lett. Így a pompázatos családi műgyűjtemény jelentős része is Nápolyba vándorolt, a Bourbon-családhoz. Jóslás ingyen szerelmi joslas. Ha azonban felkeressük a gyönyörű épületet, így is akad elég látnivaló, a Tevere közelsége miatt kisméretű kertben és a pompázatos freskókkal díszített termekben.
Ma is betekinthetünk az egyik várudvarról a rácsos ajtók mögött húzódó komor mélységbe. Ha felkeressük az Angyalvár at, a látogatás legkülönlegesebb élménye, hogy a történelem minden korszaka nyomot hagyott az épületen, így egyre feljebb haladva valóságos időutazáson vehetünk részt. Ráadásul a negyedik szinten lévő kávézóból és a tetőteraszról pazar kilátás nyílik Rómára, utóbbinál ráadásul térkép is segíti, hogy azonosítani tudjuk a sok kupolát. Az Angyalvár honlapja csak olaszul érhető el, de a jegyvásárló felületnek van angol változata is. Az épület a hét minden napján 9:30-19:30 között tart nyitva, utolsó belépés 18:30-kor lehetséges. A jegyár 13 euró, kivéve a hónap első vasárnapján, amikor ingyenes. Ekkor nem lehetséges előre jegyet váltani, hanem sorban állásra kell számítanunk, ami július első vasárnapján, délután körülbelül 20-30 percet tett ki. Ez nem tűnik olyan soknak, viszont a bejárat előtt semmiféle lehetőség nincs árnyékba húzódni). Az Angyalvár honlapja Jegyvásárlási lehetőség.
Eredetileg ugyanis Hadrianus császár építtetett magának mauzóleumot, mivel úgy vélte, ahogy Augustus emlékét egy hasonlóan monumentális temetkezési hely őrzi, neki, akinek nagysága az első császáréhoz fogható, szintén kijár egy rendkívüli méretekkel rendelkező síremlék. Kr. u. 135-139. között építtette meg a Tiberis partján a mai Angyalvár kör alakú épületének alapjait. Nem Hadrianus volt azonban az egyetlen császár, aki itt nyugodott, utódai is a mauzóleumba temetkeztek, egészen Caracallá ig (őt Kr. 217-ben helyezték végső nyugalomra). A századok jöttek-mentek, és Róma dicsősége hanyatlani kezdett. Az 5. század elejére az egykori síremlék már erődként funkcionált, a várost védő Aurelianus-féle fal részeként. Csaknem kétszáz évvel később, 590-ben esett meg az a híres csoda, amelynek a vár a mai nevét köszönheti. A Rómában dúló pestisjárvány miatt I. Gergely pápa bűnbánati menetet szervezett, és mikor az épülethez értek, annak tetején megjelent neki Szent Mihály arkangyal, és biztosította: hamarosan elhárul a vész a város fölül.
A pákozdi csata (1848. szeptember 29. ) A magyar honvédsereg megvédte a forradalom és az áprilisi törvények vívmányait a Pákozd-Sukorónál megvívott csatában, ahol visszavonulásra kényszerítették a túlerőben lévő Jellačić horvát bán seregét. Az 1848-1849-es forradalom ezzel szabadságharccá szélesedett. 1848 nyarán mindinkább kiéleződött a politikai konfliktus Bécs és az uralkodó által törvényesen kinevezett Batthyány-kormány között. A helyzetet tovább súlyosbította a horvát bánná kinevezett Josip Jellačić altábornagy, aki nem volt hajlandó elfogadni a magyar kormány legitimitását és egyre ellenségesebb politikát folytatott azzal szemben. Jellačić mozgalmát ugyanakkor a bécsi udvar a háttérből támogatta, hiszen eszközt látott benne a magyar kormány megtörésére. A helyzet végül odáig mélyült, hogy 1848. szeptember 11-én a bán közel 50 ezer fős hadereje átlépte a Drávát és megindult Pest-Buda irányába. A sereg császári zászlók alatt vonult fel, egyértelművé téve ezzel a birodalom támogatását.
A pákozdi csata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc első győztes csatája, amit a magyar honvéd hadsereg nem a tényleges elnyomóival, hanem az általuk támogatott Jelasics vezette horvát hadsereggel vívott meg. Hogyan lépett be a horvát hadsereg az osztrák-magyar konfliktusba? A pákozdi csata előzményei magyarázatot adnak rá. Az osztrák uralkodó és politikai környezete hatalma a március 15-i pesti forradalom és a Habsburgok itáliai hadműveletei miatt erősen megingott. Mivel előkészítetlenül nem akartak a magyarok ellen hadműveletbe kezdeni, elővették a történelemben már jól bevált " oszd meg és uralkodj! " elvet. A pákozdi csata előzményei A magyar forradalom és az utána Batthyány Lajos vezetésével megalakult első felelős magyar kormány a nemzetiségi jogokat nem kezelte önállóan, a polgári jogokat nemzeti különbségek nélkül adta meg. A nemzetiségi mozgalmak azonban az egyéni jogokon túl igényt tartottak egyéb politikai jogokra, közösségük külön elismerésére is. Joszip Jelasics (1801 – 1859) szlavóniai horvát születésű császári-királyi táborszernagy, horvát bán.
A pákozdi csata emlékműve a pákozdi Katonai Emlékparkban helyezkedik el, ami azzal a céllal jött létre, hogy Magyarország 1848-tól napjainkig történő időszakát mutassa be a látogatóknak. Az emlékmű az 1848. szeptemberben Pákozd térségében lezajlott pákozdi csatának állít emléket. Az 1848/49-es szabadságharc első csatájára a Velence-hegységben került sor 1848. szeptember 29-én. A győztesként végződő csata emlékére először Pákozd települése állított emléket a falu főutcáján, amit 1889-ben adtak át. A környék legmagasabb pontján, a Mészeg-hegyen avatták fel a történelmi jelentőséggel bíró obeliszket 1951. A vörös márványból készült, 16 méter magas oszlop alkotója Kiss Kovács Gyula.