2015 tavaszán pedig már évadnyitó sajtótájékoztatót tartottak a patinás, de jócskán lepattant Eiffel csarnokban. Az Eiffel-csarnok 220 méter hosszú, 110 méter széles, ezekkel a méretekkel Magyarország egyik legnagyobb alapterületű, állami kézben lévő műemléképülete. Aztán két évig megint nem volt sok mozgás a Kőbányai úton, leszámítva, amikor 2016 októberében megérkezett a Magyar Állami Operaház számára kiállítási állapotban restaurált, eddig Istvántelken tárolt 327 141 pályaszámú gőzmozdony és a WL 2354-es, egykori Compagnie Internationale des Wagons-Lits (CIWL) étkezőkocsi. 1994-95 20px FTC -Spectrum 29–18 25–17 20px Vasas SC 24/5/1995 27/5/1995 39. 1995-96 20px FTC -Polgári Bank 28–15 24–25 20px DVSC-Symphonia Hódos Imre Sportcsarnok, Debrecen 16/5/1996 22/5/1996 40. 1996-97 20–20 21–15 Kőbányai út, Budapest 1/6/1997 2/6/1997 41. 1997-98 † 23–23 (3–1 p) 20px Herz-FTC Városi Sportcsarnok, Szekszárd 24/4/1998 42. 1998-99 31–25 6/6/1999 43. 1999-00 29–17 20px Győri Graboplast ETO KC Városi Sportcsarnok, Vác 28/5/2000 2000-01 27–18 20px DVSC-Valdor 1/6/2001 44.
Csütörtökön az első munkagép meg is kezdte a munkát: a míves csarnoképület köré felhúzott sufniépületek elpusztítását végezte egész nap. Itt kell emlékeztetnünk arra, hogy a vasútvonal és a Kőbányai út közé szorult iparterület további sorsa jó egy évtizede foglalkoztatja már a várostervezőket és az érintett önkormányzatokat. Hosszú-hosszú ideig íratlan megállapodásnak számított, hogy bár a hely a funkció számára nem ideális és városszerkezetileg sem kedvező, de a beépített nagy értékű, szinte mozdíthatatlan berendezések, infrastruktúra miatt a világ végezetéig itt fog működni a járműjavító. Fotó: Kőbá Majdnem két évvel az első látványtervek napvilágra kerülése után megindulnak az építkezések a Kőbányai úti Északi Járműjavító Műhelyben. Az új kulturális központot mintegy 12 milliárdos beruházás keretében alakítják ki. Ide költöznek majd a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház próbatermei, varrodái és jelmeztára, illetve díszletraktárai. Az eredeti ütemezés szerint a Műhelyház már 2017 tavaszára elkészült volna, hogy a felújítás miatt az idei évad végén bezárt Operaház előadásainak ideiglenes helyszínéül szolgálhasson, az Erkel Színház mellett.
A főépület épület 20 000 m2-es alapterületéből adódóan lehetőség nyílt az Opera munkatársait kiszolgáló rekreációs funkciók létrehozására is, ilyen a csoportos öltözők és a varrodák feletti második szinten kialakított Otturbay Melinda oázis, valamint a sportolási célokat szolgáló Járay József pálya, de fitneszterem is elősegíti az itt dolgozók kondíciójának megőrzését. Az Opera tisztelegni kíván az Eiffel-csarnok vasúttörténeti múltja előtt is, amire a Közlekedés Múzeum helytörténeti kiállítása mellett a főépület előcsarnokában és a hozzá tartozó Kodály Zoltán parkban kiállított két, kuriózumnak számító gőzmozdony (MÁV 327, 141; MÁV 301, 006), valamint ugyancsak a mozdonycsarnokban található étkezőkocsi (WR 2354) utal, utóbbi helyreállítási munkálatait nagyrészt az Opera szcenikai műhelyének munkatársai végezték. Az Eiffel-csarnok rövid története és az Eiffel Műhelyház-beruházás kronológiája A Józsefvárosi pályaudvar 1867-es megnyitását követően a Kőbányai út mentén több vasúti gyártó- és javítóüzem is létrejött, ezek közül az 1870-ben került a Magyar Királyi Államvasutak birtokába a Budapesti főműhely, Északi főműhely majd Északi Járműjavító néven ismert komplexum, amely csaknem 140 éven keresztül volt a MÁV gőzmozdonyainak és vasúti kocsijainak legfontosabb javítóüzeme.
Ipari épületből művészeti központ: stábunk az Eiffel Műhelyházba látogatott - videó | Magyar Építők Eiffel csarnok kobanyai út 2 Eiffel csarnok kőbányai ut unum sint Eiffel csarnok kobanyai út hotel A feltöltött 1987-es tavaszi BNV-térkép kapcsán írnék pár gondolatot a BNV-ről, de csak a kőbányára költözéstől napjainkig – így is elég sok gondolatot akarok megosztani veletek. A hetvenes-nyolcvanas évek mára elveszett BNV-feelingjét, ami nem baj azért, hogy elveszett, de ugye mi itt nosztalgiázunk. :) Nagyot változott a világ, a BNV sorsa a változások tükre kicsiben. A Kőbányai Vásárváros (ma már ezt a nevet se nagyon használják), vagyis a Hungexpo területe is sokat változott. Az egyébként is túllátogatott Városligetet, ahol évtizedekig rendezték, nagyon terhelte, tönkretette a BNV. Sokszor el akarták költöztetni, leginkább Budára, a Petőfi híd és a Déli összekötő vasúti híd közti területre, ahová később a Bécs-Budapest Expot álmodták, ma pedig egyetemi épületek és az Infopark, valamint a másfél évtizede befejezetlen "Tüskecsarnok" állnak.
Forrás:
Aktív oktatói éveinek végét a szó legszorosabb értelmében az éves szinten 2-300 főt vonzó jógatanfolyam kényszerű feladása jelentette. Kevesen tudják, hogy Vígh Béla nemcsak vérbeli oktató volt, hanem művész is. Különlegesen bizarr alkotásaira nagyon büszke volt, és minden évben előrukkolt valami meglepővel, újjal, amelyet büszkén mutatott be barátainak. Talán nem véletlen, hogy már betegségének eluralkodása idején, egyik utolsó műalkotásával a múltba nézett, mert egy neandervölgyi ősember képét varázsolta elénk egy megkérdőjelezhető minőségű nyomat segítségével. Soha nem felejtem el, mivel ez volt utolsó találkozásunk, amikor tanszékvezetői irodámba váratlanul bejött, és szó nélkül kezembe nyomta a fenti műalkotást. Dr Vígh Bertalan Meghalt: Elhunyt Dr. Vígh Béla Professor Emeritus – Semmelweis Hírek. Nem mondom, hogy dobd el a kardot. De ne hadonássz vele. Tartsd szerényen, mint a középkor embere, aki tudta, hogy a karddal nemcsak marhát és házat, hanem hitet és eszmét is lehet védeni. Erős akarsz lenni? Maradj nyugodt, figyelmes és alázatos. " Kedves Barátom, szeretett Mesterem, kedves Bélám, Isten Veled!
KOVÁCS LAJOS 1941 - 2005. - BICSKEY DÁNIEL 1935 - 2016.. DR. VIGH BERTALAN 1940 - 2017: Él a magyar mindörökké Minket innen nem lehet elűzni, helyünk van a Kárpátok között. Ahol hegyek, délibábos rónák, hős Magyarok vére öntözött. Vannak akik velünk együtt jöttek, együtt jártunk bércet, legelőt. Itt maradtak, jó Magyarok lettek, Jászok Kunok és a Besenyők. Él a Magyar mindörökké, sosem veszhet el! Turulmadár őrzi népét, most is ránk figyel. Vigyázz reánk, szent Madarunk, Magyarok vagyunk. Szép Hazánkért nemcsak élünk, ha kell, meghalunk! Völgyeinkben búza ringatózik, aranykalászt termel a határ. Ezüst folyók kéklő vizeinkben, teli száknak örül a halász. Ezt a tájat szíveinkben hordjuk, őrzi-védi dolgos két kezünk. Turulmadár őrizd ezer évig, vigyázz reánk, maradj itt velünk! Dr vígh bertalan meghalt ambrus kyri. /:Vigyázz reánk szent Madarunk, Magyarok vagyunk. Szép hazánkért nemcsak élünk, ha kell meghalunk! :/
Különlegesen bizarr alkotásaira nagyon büszke volt, és minden évben előrukkolt valami meglepővel, újjal, amelyet büszkén mutatott be barátainak. Talán nem véletlen, hogy már betegségének eluralkodása idején, egyik utolsó műalkotásával a múltba nézett, mert egy neandervölgyi ősember képét varázsolta elénk egy megkérdőjelezhető minőségű nyomat segítségével. Soha nem felejtem el, mivel ez volt utolsó találkozásunk, amikor tanszékvezetői irodámba váratlanul bejött, és szó nélkül kezembe nyomta a fenti műalkotást. Magyarnóta: Dr. Vigh Bertalan _ Úgy repült el ez az élet (videó). Soha nem fog kiderülni, hogy a természettudós egyik utolsó műve milyen utalást hordoz ránk nézve, én úgy értelmezem, hogy utódokként az ősökre is kell, hogy emlékezzünk. Kimondhatatlan, de Vígh Béla professor emeritusunk személyében már nincs köztünk, ám emlékét szellemi örököseiként mindörökké megőrizzük. Az elképzelhető idézetek százai közül, engedjék meg (és, kedves Béla, talán Te is egyetértesz velem), hogy egy Márai idézettel búcsúzzam egykori példaképemtől és mesteremtől, aki haláláig a Semmelweis Egyetem professor emeritusa volt.