Az EKG (elektrokardiográfia) a sportorvosi gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai eljárás. A szív munkaizomzatának elektromos aktivitását mutatja, ezen keresztül a szív működését tudjuk megfigyelni különböző fázisaiban. A vizsgálat nem igényel nagyobb előkészületet és nem terheli meg a szervezetet. Az EKG nagyban hozzájárul a szívinfarktus és a szívritmus zavarok diagnosztizálásához, számos betegség jelei vállnak felismerhetővé általa. Hogyan működik az EKG? Az EKG vizsgálat a szívműködésének szabályozásán alapszik. A szív saját működését elektromos úton szabályozza, a szinusz csomó az ingerületképző központ, ahonnét az elektromos jel meghatározott lefolyással terjed tovább, ezzel beindítva a szívműködés egymást követő fázisait. Az EKG rajzolatot készít az elektromos jel alapján, amiből a szívműködés fázisai kiolvashatók, amennyiben rendellenesség áll fenn, úgy annak jele a szívritmus görbéjén megmutatkozik. Nyugalmi EKG - Terheléses EKG A nyugalmi EKG része a sportorvosi szűrővizsgálatoknak egyszerű elvégezhetősége és nagy információtartalma miatt.
A nyugalmi kardiológiai vizsgálatok során, a nyugalmi EKG-n számos betegség rejtve maradhat. A terheléses kardiológiai vizsgálatok során a szív terhelésre adott válaszát vizsgáljuk. Értékeljük a beteg panaszait, EKG felvételeket, a pulzus és vérnyomásválaszt, illetve ezek kapcsolatát egymással. A vizsgálat nemcsak a koszorúér szűkület esetén esetlegesen nyugalomban még rejtve maradó vérellátási zavarok felismerésének alapvető módszere. A vérnyomás – és pulzusválasz, ritmuszavarok detektálása, terápia melletti terhelési tolerancia meghatározása számos betegség terápia optimalizálásának elengedhetetlen része. Kiemelkedő szerepű a rehabilitációban és a sportorvostanban is. A fokozatos terhelési fázisok, protokollok különböző életkorban is lehetővé teszik a terheléses vizsgálat elvégzését. Rendelőnkben futópados (treadmill) terheléses EKG vizsgálatot végzünk előre meghatározott standardizált protokollok mellett GE terheléses rendszerünkkel.
Terheléses EKG Mi a terheléses EKG vizsgálat célja? A terheléses EKG vizsgálat számos kérdésre ad választ: számszerűsíti a beteg terhelhetőségét, indirekt módon vizsgálja a szív vérellátását és a ritmuszavarok hátterét. A vizsgálat során képet kapunk arról, hogy a koszorúerek képesek-e a terhelés hatására jelentkező fokozott oxigénigényt megfelelő mennyiségű vérrel kielégíteni. Illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál – fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar, fulladás. A terheléses vizsgálat eredménye segít a megfelelő kezelés kiválasztásában. Hogyan történik a terheléses EKG vizsgálat? A vizsgálat előtt a beteg mellkasára egyszerhasználatos EKG elektródákat ragasztanak, vérnyomásmérő mandzsettát helyeznek fel. A vizsgálat kezdetén nyugalmi EKG-t készítenek és kiindulási vérnyomást mérnek. Az vizsgálat történhet járószalagon vagy kerékpáron ( pl. : ízületi panaszok esetén). A vizsgálat során a beállított protokollnak megfelelően a járószalag dőlésszöge emelkedik, a sebessége gyorsul; a kerékpár ellenállása nő.
A terheléses EKG vizsgálat más néven ergometria leginkább azt a célt szolgálja, hogy az orvos diagnosztizálja azon szív érrendszeri betegségeket, amelyek nyugalmi állapotban nem, csak fizikai terhelés hatására jelentkeznek, illetve megállapítsa, hogy beteget milyen mértékű fizikai terhelésnek lehet kitenni. A legtöbb esetben szobakerékpáron vagy futópadon zajlik a teszt, mintegy 15 percig, aminek panasz, rosszullét kiugró vérnyomás esetén az orvos előbb vet véget. Általában nem jár veszéllyel, de ha mégis probléma adódik, minden eszköz adott akár a szívroham elhárítására is. Defibrillátor, újraélesztéshez szükséges gyógyszerek, eszözök a kardiológiai rendelő alap felszereléséhez tartoznak. Milyen esetben alkalmazzák a terheléses EKG-t? Terheléses EKG vizsgálat BudapestA terheléses EKG célja a koszorúér betegség diagnosztizálása, annak megállapítása, hogy az ebben szenvedő beteg mekkora fizikai terhelésnek vethető alá. Az orvos arról kap adatokat, hogy milyen hatással van a szívre a fizikai terhelés, a koszorúerek a szívizom milyen mértékű oxigén illetve vérellátási igényét tudják kielégíteni.
Érdemes sportos öltözetben, kényelmes cipőben érkezni a vizsgálatra. Bár az étkezés önmagában nem befolyásolja a vizsgálatot, sok és nehéz ételt nem célszerű fogyasztani a terhelés előtt, hisz telt gyomorral futni, kerékpározni nem kellemes. Milyen betegségek diagnosztikájára használják? A terheléses EKG vizsgálat fő indikációja a koszorúér betegség diagnosztikája. Fizikai aktivitás hatására megnő a szív oxigén igénye, így elégtelen keringés során relatív oxigénhiány alakul ki, amit EKG eltérések formájában is lehet látni. Másik indikációs terület a szívritmuszavarok diagnosztikája. Több ritmuszavar kialakulása szívfrekvencia függő, így csak akkor lehet diagnosztizálni, ha a terhelés alatt folyamatos EKG regisztrálás történik. A fokozott terhelés vérnyomás kiugráshoz is vezethet, ami ezzel a vizsgálattal szintén kimutatható. Mindemellett lehetőség van a szív terhelési kapacitásának megítélésére is. Például meghatározható, hogy az adott egészségi állapotban milyen fizikai terheléssel lehet megkezdeni a műtét utáni vagy betegség utáni rehabilitációt.
A terheléses EKG veszélyei A vizsgálat a legtöbb esetben száz százalékos biztonságban zajlik, akinek nagyon gyenge a szíve, azon nem is végeznek hasonló terhelést. Terheléses EKG vizsgálatot csak olyan helyen szabad végezni, ahol minden feltétel adott ahhoz, hogy az esetleges súlyos szövődményeket azonnal elhárítsák, lehetőség van az azonnali újraélesztés megkezdésére is. Túlterhelés esetén ugyanis gyengeség, olykor ájulás is előfordulhat. A legsúlyosabb eset, ami szinte sohasem fordul elő, hogy a terhelés hatására a páciens szívinfarktust szenved, esetleg életveszélyes ritmuszavar lép fel nála. Olyankor is le kell állítani a vizsgálatot, ha végtagfájdalom jelentkezik a betegnél, ez általában valamilyen érszűkület hatására alakulhat ki.
A végbélgyulladás fogalma Az emberi tápcsatorna mintegy 8 méter hosszú. A végbél ennek az utolsó 12 cm-es szakasza, amely a nyílásban, az anuszban végződik. A végbélnek van egy jellegzetes, perisztaltikus mozgása. Olyan ez, mint amikor a hernyó mászik: gyűrűszerűen mozognak az izmok, így lehetséges a széklet visszatartása és kellő időpontban történő kieresztése. Székelés előtt a bélsár a szigmabélig is terjedhet. Ez közvetlenül a végbél előtt helyezkedik el. Amikor innen egy reflex hatására széklet kerül a végbél felső szakaszába, megjelenik a székelési inger. Egy jól működő rendszer ilyenkor jelzi az agynak, hogy megérkezett a végtermék, mihamarabb adjon engedélyt az ürítésre. A záróizom zár, van idő megfelelő helyet keresni a székeléshez. De ha bármi hiba van a rendszerben, érkezhet hibás parancs. Végbél gyulladas tünetei. Végbélgyulladás esetén például az, hogy van valami a végbélben - közben a bélsár még nem tart ott. Emellé társulhat vizes széklet, állandó puffadásérzés, viszketés, váladékozás, fogyás. A proktológus szakorvos - például a Dr. Bánfalvi Aranyér Központban - betekintést követően irritált nyálkahártyát, sebeket lát.
Az anális szex önmagában is előidézheti a végbélgyulladást. Ha a végbélgyulladása van, vagy arra gyanakszik, nem kell mást tennie, mint hogy panaszaival minél hamarabb keressen fel proktológus szakembert. Javítsa gyógyulási esélyeit! Végbélgyulladás |. Rövidítse le a szenvedés időszakát! A halogatás nem megoldás, és egyre fokozódó fájdalommal is jár. Olvassa el, mit mondanak rólunk pácienseink: Vélemények proktológiai rendelőnkről Jelentkezzen be vizsgálatra, és lépjen mihamarabb a gyógyulás útjára. Foglaljon időpontot most!
Orvosi név: Strictura benignae anorecti BNO kód: K6240 A betegség lényege: A betegség a végbél valamilyen ok miatt kialakult szűkületét jelenti. A betegség oka: A leggyakoribb ok a végbélcsatorna hámfosztottságát okozó műtét (pl. aranyér), vagy valamilyen sérülés. A betegség tünetei: A leggyakoribb panasz a székrekedés, vékony (szalagszerű) széklet, székeléskor jelentkező fájdalom Elvégezhető vizsgálatok: A beteg orvosi vizsgálata, szükség esetén végbéltükrözéses vizsgálat elegendő. A betegség várható kezelése: Ha a betegség idült (régóta fennáll), akkor a betegnek naponta egyre növekvő nagyságú végbéltágítót vezetnek fel, aminek a segítségével a szűkület megoldódik. Ha a szűkület jelentős, akkor plasztikai műtét is szóba jön. Javaslatok: A szűkület megelőzése céljából nagyobb végbél műtétek után fontos a terület tisztántartása, ülőfürdő alkalmazása, és hetente kétszer tágítás: gumikesztyűs ujj kíméletes felvezetése. A betegség várható lefolyása: A szűkület fisszura kialakulására (a végbél felületes berepedése), enyhe fertőzésre és sipoly képződésre hajlamosít.
A családi halmozódás genetikai hajlam lehetőségét is felveti. Sokan a betegséget pszichoszomatikus eredetűnek tartják, mert - egyes statisztikák szerint - gyakoribb azokban a családokban, ahol az anya erősen domináns szerepet játszik a család életében. A fekélyes vastagbélgyulladás tünetei A colitis ulcerosa legjellemzőbb tünetei a véres hasmenés és a hasi fájdalom. A betegek emellett gyakran tapasztalnak fáradtságot, testsúlycsökkenést, étvágytalanságot, végbélvérzést, folyadékvesztést, stb. A betegek fele csak enyhébb tüneteket tapasztalt. Másoknál lázas periódusok, hasi görcsök, hányinger jelentkezik. Általános szabály, hogy fehérjedús és rostokban gazdag táplálék a megfelelő, ugyanakkor kerülni kell a puffasztó ételeket, zöldségféléket. A fellángoló bélgyulladások idején a rostokkal takarékoskodni kell. A táplálék e nehezen emészthető alkatrészeire ilyenkor a vastagbél-nyálkahártya különösen érzékeny. Súlyos esetekben a dietetikus speciális, kizárólag jól emészthető és tápanyagban gazdag ételekből álló diétát állít össze, végső esetben az intravénás táplálás jön szóba.