Érdekességek a Fekete Sas Patikamúzeum évszázadaiból - Vélhetően kevesen tudják: Európában Magyarországon maradt fenn a legtöbb jezsuita gyógyszertár, a környező országokban alig-alig találni hasonlót. Fekete sas patikamúzeum 2. Kuriózum, hogy Székesfehérvár szívében működik egy ilyen. Ráadásul jó ideig ez volt a megye és a város első patikája. A Fekete Sas Patikamúzeum történetéről Krizsány Anna művelődésszervező, múzeumi kurátor mesélt nekünk, aki az elmúlt években komolyan beleásta magát a gyógyszerészmesterség történetébe...
Fekete Sas Patikamúzeum - Székesfehérvár Cím: 8000, Székesfehérvár Fő u. 5. Telefonszám: (22) 315-583 Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva. könyvtár Ideiglenesen zárva. tárlatvezetés Magyar, angol és német nyelven (csak előzetes bejelentkezés alapján) 1. Kiskorúak, 6. életévük betöltéséig 2. Fekete sas patikamúzeum. Fogyatékossággal élők, valamint kísérőik (jogosultanként legfeljebb egy fő) 3. A miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkezők 4. A nemzetközi szerződések alapján erre feljogosítottak 5. Az Európai Gazdasági Társulás (EGT) állampolgárai, akik 70. életévüket betöltötték 6. EGT állampolgárai közoktatásban dolgozó pedagógusok, ill. felsőoktatásban foglalkoztatott oktatók 7. Az EGT állampolgárai, amennyiben az adott ország jogszabályainak megfelelően bejegyzett, működési engedéllyel rendelkező, illetve akkreditált közgyűjteményekben vagy közművelődési intézményekben szakmai munkakörben foglalkoztatott dolgozók 8. Minden hónap első vasárnapján a 26. év alatti személyek, továbbá a 18 év alatti személyeket kísérő, legfeljebb két hozzátartozó.
A patika csaknem négyzet alakú officinájának boltozatos mennyezetén a helyreállítás során egyszerű barokk mennyezetfestés került elő. A gazdagon faragott és aranyozással díszített tölgyfa bútorzat három részre tagozódó polcos állványzatból áll. Két ajtónyílás között 1-1 kissé kiugró padon álló alul fiókos sorokkal, felül nyitott polcokkal tagolt állvány helyezkedik el. Az egykori barokk kiszolgálóasztal sajnos nem maradt fenn. A mai empire stílusú patkó alakú pult, a 19. sz. Fekete sas patikamúzeum 4. első harmadában került a középső állványzat elé. Néhány üvegedény a jezsuiták címerével ékes, ezek a patika legkorábbi készletéből valók. Talán az ő idejükből származnak a szépen festett fatégelyek is, s ezek későbbi átfestéseinek hosszú sorozatát az állványzaton kísérheti figyelemmel a látogató. Már 1774 után készültek a kétfejű sassal díszített kenőcsös tégelyek. Az egykori jezsuita patika felszereléséből maradt ránk a szép márvány prés, egyik oldalán "Apotheca J. Alba Regalensis", a másikon "Anno 1752" felírással, a préshez tartozó rézmozsárral együtt.
Aki ismeri Csáth Gézának – a maga korában egyedülálló – tudományos igényű munkáját, kételyekkel ül be a stúdióterembe: vajon lehet-e egy kóreset leírásából és analíziséből színházi előadást létrehozni? Lehet. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA. Brestyánszki B. Rozália és Dömötör András nem az orvosi tanulmány dramatizálására vállalkozott, hanem arra, hogy Csáth-motívumokból olyan montázst állítson össze, amelynek segítségével lemerülhetünk az emberi lélek mélyére, szembesülhetünk a mindannyiunkban megbúvó démonokkal. Mészöly Miklós az Egy elmebeteg nő naplójá hoz írt nagyszerű bevezető tanulmányának summázataként így fogalmaz: "ez a szakmunka úgy áll előttünk, mint megrázó vallomás, énregény, mely végső kicsengésében csakugyan végső kérdéseket dob elénk – ha párhuzamosan olvassuk az író Csáth műveivel, s mindkettőt rámásoljuk az élete tényeire. Együttes értelmezésük és értékelésük kínál csak igazi megfejtést. " Ez a gondolat ad kulcsot az előadáshoz is. Egy elmebeteg nő naplója teljes film. A középpontban ugyan a Napló szerzője, a fiatalkori traumáit feldolgozni képtelen, a maga kreálta Lénnyel küszködő, énkomplexusos A. Gizella áll, de az ő történetével csaknem azonos súlyú és fontosságú a hasonló szimptómákat mutató többi betegé és a tőlük alig különböző orvosoké is.
A kezdeti orvos-beteg viszony fokozatosan átalakul hihetetlenül szenvedélyes szerelmi kapcsolattá. Brenner doktor szövetséget akar kötni a Gizellában lakozó Lénnyel, a Gonosszal… A világpremier előtt álló filmalkotás rendezője – a vetítés után – szívesen válaszol a nézők kérdéseire. Moderátor: Perlaki Tamás magyar film, 108 perc, 2007 rendező: Szász János író: Csáth Géza forgatókönyvíró: Szász János, Szekér András operatőr: Máthé Tibor hangmérnök: Sipos István, Manuel Laval, Matthias Schwab vágó: Kornis Anna szereplő(k): Ulrich Thomsen Kirsti Stuboe László Zsolt Börcsök Enikő Bognár Gyöngyvér Rába Roland Kassai László Szőllősi Zoltán Szőllősi Géza Mádl Miklós Molnár Erika Belépő: 700Ft.
F. Anita, általa egy közösségi oldalra feltett videó alapján, ön- és közveszélyes elmebetegnek látszik. Más megnyilvánulásait nem tekintettem meg, mert maga a videó a tünetek olyan gazdag tárházát kínálja, hogy az felesleges lenne. Ez az eset önmagában is a modern feminista női projekt mérhetetlen kudarcának iskolapéldája. Természetesen teljesen igaz az, hogy személyes találkozás és egy alapos interjú nélkül nem állíthatja senki bizonyossággal, hogy az adott személy pszichiátriai szakvizsgálata indokolt, de az esetünkben attól tartok, a "megalapozott" gyanú mindenképpen védhető. Csáth Géza - Egy elmebeteg nő naplója 1. fejezet / hangoskönyv - YouTube. Különösen annak a fényében, hogy nevezett személy a hírek szerint gyermeket is nevel. Ezért mondhatni, hivatalból kötelességünk fellépni. Szeretném leszögezni, ha egy jól körülhatárolható emberi csoport bizonyos tagjaival kapcsolatos negatív tapasztalat egy embernél a teljes csoport iránti eszelős, verbális és valós agresszióba torkolló kontrolltalan gyűlölethez vezet, akkor joggal gondoljuk azt, hogy az illető egyén személyiségének egyensúlya súlyosan megbomlott, szakszerű segítségre szorul.
Természetesen nem arról az elcsépelt közhelyről van szó, hogy eldönthetetlen, ki az ápolt és ki az ápoló, hanem arról a súlyos kérdésről, hogy feldolgozhatók-e a bennünket érő traumák. Az előadásban párhuzamos és egymásra vonatkoztatott, egymást erősítő vagy ellenpontozó sorstöredékek villannak fel, mindenekelőtt Gizelláé és Csáthé, de az író ismert vagy kevésbé ismert novellahőseié is. E hősök többsége a közmegítélés szerint ugyanoda való lenne, mint ahová Gizella került. S ez tulajdonképpen Csáthra is vonatkoztatható. A harminckét évesen elhunyt univerzális tehetségű orvos, író, publicista, zenekritikus a közel egy évtizeden át tartó és egyre fokozódó morfiumfüggősége során úgy érezte, hogy húszmillió évet élt meg, és szenvedélybetegsége ugyanúgy paranoiába torkollott, mint betegének, G. Ópium: Egy elmebeteg nő naplója dvd - Vatera.hu. -nek a kényszerképzetekbe menekülése. A dramatikus montázs e sorsok kusza egymásba fonódására fókuszál. G. Erdélyi Hermina Nem könnyű este. Annak sem, aki először találkozik a szövegekkel, de annak sem, aki felismeri a címadó mű mellett A varázsló kertje, az Anyagyilkosság, A sebész és más Csáth-novellák részleteit.
Az alkotók nyilván tanulmányozták különböző elmebetegek viselkedését, de a cél nem ezek minden részletében pontos visszaadása volt. Az alakításokban természetesen megjelennek jellegzetes kényszeres mozgások, tipikus testtartások, pózok, de ezek elsősorban jelértékűek, s nem egy-egy betegség szimptómáinak reprezentálását szolgálják. Ez különösen igaz a szerepváltóknál, hiszen nekik pillanatonként más-más figurát kell játszaniuk, s mivel többnyire nem élhetnek a karakterizálás erősebb eszközeivel, olyan gesztusvilágot kell kidolgozniuk, amely különösebb váltások nélkül is érvényes az eltérő alakok jellemzésére. A négy színész bravúrosan csúszik át az egyik alakból a másikba, s mivel azt, hogy éppen kit alakítanak, főleg a szövegükből tudjuk meg, viselkedésükben egyszerre tudják érzékeltetni a betegségben a normalitást és fordítva. Két szerep megy végig: Gizelláé és Csáthé. Erdélyi Hermina elsősorban motorikusan ismétlődő kézmozgásával érzékelteti figurája másságát. A nő látomásainak leírásakor éppen úgy, mint a természettudományos vagy egyéb fejtegetései során választékosan és pontosan fogalmaz a naplójában is, az előadásban is.