A Föld egyik legfontosabb paleontológiai kincsesbányájának tekintett régészeti helyszín eddig is kulcsfontosságú betekintést nyújtott az emberi evolúció európai történetébe. A L'Anthropologie című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői kutatásuk alapján most váratlan elmélettel gazdagították ezt a történetet. A téli álom lehetett az egyetlen megoldás számukra Mint az első ásatásokat vezető Juan-Luis Arsuaga és Antonisz Barciokasz, a görögországi Démokritosz Egyetem tudósa tanulmányukban erről beszámoltak: vizsgálatuk szerint a csontokon megfigyelhető, hogy növekedésük szezonálisan minden évben néhány hónapra megszakadt. Az állatkerti barna medve nem alszik téli álmot | Állatkert Budapest szívében. Állításuk szerint ezek a korai emberek "olyan anyagcsere-állapotba kerültek, amely segített nekik túlélni a rideg körülményeket, korlátozott mennyiségű táplálékkal és elegendő testzsírkészlettel". Téli álmot aludtak, és ennek nyoma meg is maradt a csontjaik fejlődésében bekövetkezett változások miatt. A tudósok elismerték, hogy elméletük "tudományos-fantasztikumnak tűnhet", de mint rámutattak, sok emlős, köztük olyan főemlősök, mint a fülesmakik vagy a lemúrok is téli álmot alszanak.
A Utah Egészségügyi Egyetem munkatársai most publikált tanulmányukban összesen 364 olyan genetikai elemről számoltak be, amelyek részt vehetnek az elhízás szabályozásában. Utóbbi ugyanis milliókat sújt világszerte. Új kutatásukban a téli álmot alvó állatokat vizsgálták, hogy új alternatívákat találjanak az elhízás- és anyagcsere-rendellenességek kezelésére. Állandó energiaforrásra van szükségük A tél beköszöntével számos állat elbújik a hideg elől és bevackolja magát a természet különböző rejtekhelyeire. A medvék, és más, téli álmot alvó állatok hibernációját hosszú felkészülés előzi meg, a téli alvás során pedig általában jelentősen lecsökken a testtömegük. Téli álmot alvó állatok rajz. Az érintett élőlények zsírtartalékokat halmoznak fel, majd a téli időszakban egy alvásszerű állapotba kerülnek, ahol lelassul a szívverésük és a légzésük, miközben lecsökken a testhőmérsékletük. És bár az emlősöknek állandó energiaforrásra van szükségük az életben maradáshoz, amikor nincs elég táplálék, a téli álom során felvett hibernációs állapot segíthet a barátságtalan körülmények átvészelésében.
A hosszú tél átvészelése érdekében a téli álmot alvó állatok – mint például a földimókus – akár 99 százalékkal is lelassíthatják anyagcseréjüket, de még ilyenkor is szükségük van a fontos tápanyagokra, például fehérjékre, hogy az izmaikat téli álmukban is fenntartsák. A Wisconsin-Madison Egyetem új tanulmánya szerint a téli álmot alvó földimókusok a beleikben élő mikrobáktól kapnak segítséget. A felfedezés segíthet az izomsorvadásos betegségekben szenvedőknek, sőt a hosszabb űrutazásokon részt vevő űrhajósoknak is. "Minél tovább nem végez semmilyen mozgást egy állat, a csontok és az izmok annál inkább sorvadni kezdenek, és veszítenek tömegükből és funkcionalitásukból" – mondja Hannah Carey, az UW-Madison Állatorvosi Karának professzora, az új tanulmány társszerzője. "A táplálékkal bevitt fehérje nélkül a téli álmot alvó állatoknak más módon kell hozzájutniuk ahhoz, amire az izmaiknak szükségük van". Így segíthetnek a téli álmot alvó állatok az elhízás leküzdésében. Az aminosavak és fehérjék létfontosságú építőköve, a nitrogén egyik formája minden állat (beleértve az embert is) szervezetében felhalmozódik a vizelet egyik összetevőjeként, karbamid formájában.
A barlang csak egy 13 méter mély, merőlegesen lefelé vezető aknán keresztül közelíthető meg. A tudósok szerint a barlang valójában egy tömegsír. A megkövesedett csontok több mint 400 ezer évesek és vagy a korai neandervölgyiek vagy elődeik maradványai lehettek. A Föld egyik legfontosabb paleontológiai kincsesbányájának tekintett régészeti helyszín eddig is kulcsfontosságú betekintést nyújtott az emberi evolúció európai történetébe. A L'Anthropologie című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői kutatásuk alapján most váratlan elmélettel gazdagították ezt a történetet. Téli álmot alvó állatok óvoda. Mint az első ásatásokat vezető Juan-Luis Arsuaga és Antonisz Barciokasz, a görögországi Démokritosz Egyetem tudósa tanulmányukban erről beszámoltak: vizsgálatuk szerint a csontokon megfigyelhető, hogy növekedésük szezonálisan minden évben néhány hónapra megszakadt. Juan-Luis Arsuaga Állításuk szerint ezek a korai emberek " olyan anyagcsere-állapotba kerültek, amely segített nekik túlélni a rideg körülményeket, korlátozott mennyiségű táplálékkal és elegendő testzsírkészlettel ".
Az avarégetés amúgy sem jó, de a sünökre nézve életveszélyes, mert ott szeretnek elbújni! Építsünk sünlakást vagy búvóhelyet fatönkből, ágakból és sok avarból. A sünök este, sötétben indulnak zsákmány-beszerzésre, ilyenkor kezdődik a kertekben, erdőkben a mozgolódás, ilyenkor semmiképp ne zavarjuk meg őket, mert nem tudják felhizlalni magukat, ha nem hagyjuk őket enni.
Torma Tamás cikke; OCTOGON 2004/1. szám p. 65-68. […] Szó se róla, itt az Ekler kedvelte "építészeti nagyítás" egy, a szombathelyi főiskolai könyvtár tervéhez mérten nem túl szerencsés példájával állunk szemben. Míg a szombathelyi tervben az egymáson elforgatott könyvek felnagyításának tulajdonképp bombasztikus ötlete végül is szellemes formában testesült meg, addig a Margit Palace felnagyított tölgyfarönkje, különösen a rideg burkolat és a fantáziátlan nyílászárók barátságtalan összhatásának köszönhetően, meglehetősen bizarr eleme a környék architektúrájának. […] Részlet Szentpéteri Márton cikkéből, megjelent a Magyar Narancsban, 2004. március 4. p. 31
Már létezik ilyen tanúsítvány: COVID-19 biztos épület Irodaház szűrő Bérleti díj (€/m2/hó) - Munkaállomás ára (db) Munkaállomások száma (db) 2021. június 30. Június hónapban két, általunk üzemeltetett épület is elnyerte a nemzetközi tanúsítványt: a BudaSquare és Margit Palace irodaházak A pandémia alatt vállalatunk számára az első perctől kezdve nyílvánvaló volt, hogy az általunk üzemeltetett épületekben az előírt szabályokhoz képest szigorúbb intézkedéseket kell bevezetnünk, hogy szolgáltatásaink kiemelten vegyék figyelembe a bérlők és az ott dolgozók egészségvédelmét. A BudaSquare és Margit Palace irodaházainkban elsők között kerültek bevezetesére az intézkedések: kézfertőtlenítő-állomások, plexiüveg védőfalak a recepciókon és teljes körű tájékoztatók és figyelemfelhívó plakátok az épületekben, kiemelten a liftekben. A nem régiben megszerzett tanúsítvány célja, hogy átvilágítsa az épületek felkészültségét és pontszámmal mérhetővé tegye a biztonság szintjét. A vizsgálat kiterjedt minden, működéssel kapcsolatos területre, figyelembe véve az aktuális GAAS, WHO és ECDC gyakorlatokat és ajánlásokat.
Ráadásul a Margit Palace azon kevés irodaházak közé tartozik, amely saját UPS-sel vagyis szünetmentes áramforrással, valamint saját dízelgenerátorral rendelkezik, mindemellett az épületben található a BKV elosztó rendszere, vagyis itt mindig van áram. – Milyen területeket lehet most bérbe venni? – Az épületkomplexum egyik legkarakteresebb egysége a 4500 négyzetméteres, ötemeletes torony, amely nagy alapterületet igénylő, jelentős munkaszervezettel rendelkező cég számára ideális munkahelyként szolgálhat, ahol az alkalmazottak szinte önálló székházban érezhetik magukat. A torony viszonylagos önállósága a Margit Palace-on belül unikális adottság a hazai irodapiacon, hiszen mindössze pár desztináció van most Budapesten, ahol egy épületrész akár saját székhelyként funkcionálhat. De természetesen több cég is bérelhet itt irodát, hiszen egy szinten 1000 négyzetméter (az ötödiken 500 m2) igénybevételére van lehetőség, és az épületszárny még így is megőrzi exkluzivitását és egyediségét. – Milyen tevékenységet végző vállalkozások számára ideális a Margit Palace?
Ügyfél: Adventum Időszak: 2019 Lokáció: H – Budapest, Henger utca Szolgáltatás: BREEAM minősítés A BREEAM minősítés egy épület életciklusát és a környezetre gyakorolt hatását vizsgálja melynek egyik alpontja a későbbi funkcióváltás lehetősége. Jó példája ennek a Margit Palace irodaház. A műemléki védelem alatt álló része, a Pálffy-remíz, 2001-ig működött, amikor Ekler Dezső tervei alapján a most is látható irodaházzá alakították. Megbízónk, az Adventum Zrt., mint az épület tulajdonosa, célként tűzte ki mind az épület fizikai tulajdonságát (PART1-Asset Performance), mind pedig az üzemeltetési protokollok megfelelőségét (PART2:Building Management) vizsgáló BREEAM In-Use, "very good" minősítési szint elérését. A minősítések eléréséhez szükséges fejlesztések az energia- és vízmegtakarítás mellett többek közt kommunális hulladék csökkenést és a szolgáltatások minőségének növelését is eredményezte.
A hozzáadott érték elvétele Margit Palace a budai Tölgyfa utcánál Az első körbejárásnál csak szabadon kószáló érzéseimre igyekeztem hagyatkozni. Ismerem ezt a helyet régről, kerülgetésre kényszerítő, idegen test volt Buda testében. A Margit híd felé araszoló autókból még néhány éve is hitetlenkedve nézegettünk itt befelé az üzemablakokon: vajon milyen hihetetlenül fontos államérdek fűződhet ehhez a város szívében történő szerelgetéshez? Mára az egykori járműjavító eltűnt, csak ipari műemlék téglafala maradt meg alapvető vonalmértéknek a Tölgyfa utcában – bár a szembejövő autók rohamával dacolva mellette végiggyalogolni ma ugyanolyan agyament ötlet, mint régen volt. Régen a bezárkózó lepattantság, a kosz szürkéi tették olyan komoran masszív idegen testté, de barátságosabb most sem lett: merészebb megoldásait hatásosan rontja le borzalmas pláza- (mű? ) márvány burkolata. A háromszög Fekete Sas utcai oldalán ugyan már látszik a radikálisan megújító igyekezet, a Henger utcában pedig a földszinti sok üvegtől szinte keresztül-kasul átlátható lesz az a masszívum – de hiába például a beugrókban nyert kertészeti felület, ha ülőkék vagy más emberi használhatóságra utaló jelek nélkül csak szomorúan illusztratív zöldfelület marad.
Belül viszont az épület nagyrészt igazolja tervezőjét. Pedig a háromszög alakú telken nagy lehetett a csábítás valami egységesebb, ámde áthatolhatatlanul egységes tömbre, hiszen úgy maximalizálható a legnagyobb hasznos belterület, a három utcafronton ráadásul három különböző tervezett funkció (a Fekete Sas utcában a fővárosi ítélőszék bírósági épületszárnya, a Henger utcára és a Margit körútra néző oldalakon irodaház, míg a Tölgyfa utcai műemlék téglafal mögé akkor közösségi tereket képzeltek), itt-ott műemléki kötöttségek. A klasszikus alaphelyzet, amikor mindig az a kérdés, a kényszereket vajon mennyire sikerül majd előnyökbe fordítani? A korábbi kéthajós üzemcsarnok mulandó testi valójában ugyan eltűnt, de a szerkezetben ott maradt, ez az a fő tengely, amihez a három eltérő hosszúságú fésűfog – oldalszárny illeszkedik, végpontján, a budai körút felé nézve pedig a legmagasabbra nyúló irodatornya magasodik. Ekler a kapcsolódásoknál egymásba csúsztat újat és régit, téglamaradványt és mait, de a valahai térelemeket is keresztezni meri a maiakkal – csarnokszelvényeket például az irodai felosztásokkal.