Az epidurális érzéstelenítés egy lehetőség amely a szülés során blokkolja a fájdalmat a test bizonyos régiójában. Az epidurális érzéstelenítés célja, a fájdalomcsillapítás nem pedig altatás ami a nagy esemény teljes kiesését eredményezné Több oka is van annak, hogy egy édesanya miért akar epidurális érzéstelenítést. De a legtöbben nem tudják, mi fog történni az epidurális érzéstelenítés előkészítése során, hatása alatt, a baba megérkezéséig illetve utána. Mik fognak veled történni lépésről lépésre? Hogy fogsz mozogni az epidurális érzéstelenítéshez behelyezett kanüllel? Meddig tart a hatása? Mit is adnak be pontosan? Hogyan ha a babádra? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatsz választ a továbbiakban. Fontos tudnivalók: Az érzéstelenítés blokkolja az idegi impulzusokat az alsó gerinci szakaszon. Ez a test alsó felében csökkent érzékelést eredményez. Epidurális érzéstelenítés:jó döntés?. Az epidurális érzéstelenítés során használt gyógyszerek a helyi érzéstelenítők családjába tartoznak. Ezeket a fájdalomcsillapító szereket gyakran olyan opioidok vagy narkotikum kombinációk szállítják, mint a fentanil és a szufentanil.
A gázkeverék légköri oxigén tartalomnál jóval magasabb oxigén tartalma (21% vs. 50%) miatt az oxigénhiányos állapot előfordulásának gyakorisága rendkívül alacsony. A fix gázkeverék nem befolyásolja az újszülött APGAR értékét sem negatív irányba. Epidurális érzéstelenítés szülés alatt kataszter. Míg az ópioidoknál előfordulhat, hogy az anya-gyermeki kötődés késleltetve alakul ki, a nevetőgáz-oxigén gázkeverék erre sem hat hátrányosan és nem befolyásolja előnytelenül a tejelválasztás megindulását sem. A gázkeverék használatánál leggyakoribb mellékhatások az EDA-nál is előforduló hányinger, fejfájás. Érdemes a döntés során azt is figyelembe venni, hogy az epidurális fájdalomcsillapítás alkalmazásánál jelentős, nem kockázatmentes beavatkozásról beszélünk, szakértelmet és gyakorlatot igényel az aneszteziológus orvos részéről. A jelenlegi egészségügy humánerőforrását figyelembe véve még ma sem érhető el mindig, minden szülőszobában olyan szakorvos, aki alkalmazhat EDA-t. Így talán az sem elhanyagolható, hogy míg az epidurális érzéstelenítés alkalmazásához többnyire aneszteziológus szakorvosra van szükség, addig a gázkeveréket - mely legfeljebb fele-fele arányban tartalmaz kéjgázt és oxigént - a szülésznő felügyelete alatt a vajúdó hölgy saját magának adagolja.
Legtöbbször mi bátorítjuk a vajúdót, hogy vegye igénybe ezen lehetőségeket Szülőszobánkon. Légzéstechnika A legegyszerűbb és mindenki számára ajánlott módszer a speciális szülészeti légzőgyakorlatokat jelenti. Ezt a technikát mindenkinek személyesen magyarázzuk el. Ez sokszor szükségtelenné teszi a gyógyszerek adását, így akár teljesen természetesen születhet meg a gyermek. A légzőgyakorlat lényege és egyben nehézsége is a szabályozott légzéstechnika. A fájdalom hatására a vajúdó ösztönösen kapkodni kezdi a levegőt, amely olyan anyagcsere folyamatokat indít be, amely a fájdalmat erősíti. Tudatosan lassított légzésszámmal meglepően nagy mértékben csökkenthető a fájdalomérzet. Epidurális érzéstelenítés szülés alatt teljes film. A fájások alatt az orron át tudatosan lassan kell beszívni és még lassabban a szájon át kifújni a levegőt. Ez egyszerűnek tűnik, de a gyakorlatban kell néhány perc, amíg a várandós ráérez. Sokszor az apukát vagy a segítőt kérjük meg, hogy figyelje a légzésszámot és figyelmeztesse a kismamát, ha kapkodja a levegő. A szülés végső, kitolási szakában szintén igen fontos a levegővétel módja.
Az ellenzők fő érve, hogy miközben a terhesség egésze alatt a kismamákat óva intik mindenféle fájdalomcsillapítótól és gyógyszertől, a szüléskor nagy mennyiség jut az anya (és rajta keresztül a baba) szervezetébe épp a tiltott anyagokból. Ráadásul kétségbe vonják a módszer hatékonyságát, mert az egyéni fájdalomküszöbtől függően lehetséges, hogy nem éri el a fájdalomcsillapítás a várt mértékű hatást. Ráadásul számos kismama úgy véli, érzéstelenítővel nem élheti át teljes mértékben a szülés minden egyes pillanatát. Epidurális érzéstelenítés szülés alatt a fold korul. A másik tábor azonban azt mondja, egy jó aneszteziológus képes úgy használni az epidurálás adta lehetőségeket, hogy a vajúdó nő érzi az összehúzódásokat, segíti a babát a világrajövetel kimerítő útján, de nem veszi el az erejét az elviselhetetlen fájdalom. Ők azok, akik azt mondják, hogy akinek a gerincérzéstelenítés mellett is kínzó görcsei vannak, azoknak épphogy nem felesleges, hanem nagyon is szükséges, mert fájdalomcsillapítás nélkül még nehezebb lenne. Szintén mellette szól a nőgyógyászok szerint, hogy ha menet közben nem várt komplikáció lép fel és császármetszésre van szükség, egy vajúdás elejétől alkalmazott érzéstelenítés esetén azonnal hozzá lehet látni az életmentésnek, nélküle viszont további értékes perceket, sőt akár 1/2-3/4 órát is lehet veszíteni.
Kádár halála után pedig már minden csatorna nyitva volt – és meg is jelent az utolsó beszéd. Nehéz végighallgatni. Én rengetegszer végighallgattam, hiszen drámát készítettem belőle. Minél többször hallgattam, annál több minden derült ki belőle. Amikor az emberek először hallották, mi volt a reakciójuk? Ez részben attól függött, hogy milyen viszonyban voltak Kádár Jánossal. A beszéd nyilvánvalóan szimpátiát is kiváltott, még ha olyannyira elutasító is volt az ember Kádárral szemben, mint például Kornis Mihály. Ezt egyébként a könyvében is leírta, hogy mennyire gyűlölte, mert leverte az 56-os forradalmat, áruló módján átállt a másik oldalra. De a beszéd végén még Kornis is szánalmat érzett. Egy öreg ember utolsó vergődését nehéz gyűlölettel kísérni. Az emberben inkább valamiféle szánalom alakul ki. Radikálisan nem változtatta meg a beszéd a Kádárról kialakult képet az emberekben. Kádár életműve – tetszik vagy nem – a magyar emberek egy részének pozitív volt a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években.
Legutóbb a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stifung publikálta ezzel kapcsolatos felméréseit Rendszerváltás 30 – A rendszerváltás társadalmi megítélése 30 év után címmel. A kiadvány azzal keltett nagy feltűnést, hogy még a Fidesz-szavazók is bizonyos tekintetben nosztalgiával tekintenek vissza az 1989 előtti időszakra: a közülük megkérdezettek 43 százaléka gondolja például úgy, hogy nem volt rosszabb az élet akkor, mint most. Távozik az Öreg Kádár Jánost főtitkári tisztségéből 1988. május 10-én váltotta le a Magyar Szocialista Munkáspárt, amiért kárpótlásul az akkor kreált és meglehetősen funkciótlan elnöki pozíciót kapta. A helyére került Grósz Károly alakját mind keleten, mind nyugaton nagy érdeklődéssel figyelték. A sajtóban már ekkor elhangzott olyan vélemény, hogy a Kádár-korszak gyakorlatilag véget ért. Utolsó nagyobb visszhangot kiváltó szereplésére 1989. április 12-én került sor, amikor elmondta híressé vált " utolsó beszédét ". A felszólalás gyakorlatilag egy Shakespeare-dráma és egy pszichoterápia találkozása volt az MSZMP Központi Bizottságának boncasztalán: hosszú, gyakran félbehagyott fejtegetések sora, melyben több alkalommal kitért saját, az 1956-os megtorlásokban játszott szerepére is.
Ezt követően drámaian felgyorsult Kádár János egészségi állapotának hanyatlása, párhuzamosan a nagyívű társadalmi-politikai változásokkal. Az 56-os mártírok újratemetése, a szerveződő alternatív, ellenzéki mozgalmak és pártok tevékenysége, az Ellenzéki Kerekasztal mind-mind azt jelezték, hogy a változások visszafordíthatatlanok. Így érkezünk el 1989. július 4-hez, amikor az újságok címoldalán a jelentőségéhez mérten nagyon rövid, de kiemelt keretes hír jelent meg a "Tegnap délelőtt kórházba szállították Kádár Jánost. A 77 éves politikust tüdőgyulladással, valamint heveny légzési és keringési elégtelenséggel kezelik. A beteg állapota súlyos. " A következő napon újabb rövid hírt adott ki a távirati iroda "Kádár János állapota válságosra fordult" címmel. " Amint azt a keddi délelőtt megtartott orvosi konzílium megállapította, az elmúlt 24 órában a beteg légzése és vérkeringése tovább romlott. Állapota a kora esti órákban is válságos volt. Kádár Jánost a nap folyamán meglátogatta Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly az MSZMP főtitkára. "
Bocsánatot viszont soha, senkitől nem kért. Tömegek gyászolták Állapota egyre romlott, a Kútvölgyi Kórházban külön szobában kezelték. Megélte az általa kivégeztetett Nagy Imre díszes újratemetését, majd három héttel később, 1989. július 6-án meghalt. Azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság posztumusz felmentette Nagy Imrét és mártírtársait az ellenük emelt hamis vádak alól. Július 13-án ravatalozták fel az MSZMP KB székházában, több tízezer ember ment tőle végső búcsút venni, a sor több kilométeren kígyózott. Éjfélkor bezárták a kapukat, de még annyian akartak bejutni, hogy másnap reggel hétkor ismét megnyitották a székházat. A szertartás július 14-én 13 órakor kezdődött, a televízió élőben közvetítette. A pártszékház aulájában az özvegy és a családtagok mellett külföldi delegációk, állami, politikai és társadalmi szervezetek képviselői búcsúztak. A gyászmenet 16 órakor indult a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjához, ahol a becslések szerint mintegy százezer ember gyűlt össze. Feltörték a sírt, ellopták a csontokat Kádár János, és később urnában mellé temetett felesége 2007. május 2-áig nyugodhatott békében.
Hallgatósága érezhette, hogy itt egy testileg és szellemileg leépült politikusról van szó. Halála előtt állítólag maga Grósz is meglátogatta. Meglepve tapasztalta, hogy a pártelnök ott áll az esti szürkületben a Cserje utca 21. szám alatti ház előtt, ballonkabát van rajta, lába mellett pedig egy bőrönd hever. A meglepett Grósznak állítólag arról beszélt, hogy őt most már letartóztathatják, elvihetik, még tankok közeledését is hallani vélte. Miután sikerült megnyugtatni és lefektetni az idős Kádárt, Grósz állítólag még a kofferbe is betekintett, ami a legnagyobb meglepetésére üres volt. Közismert a történet, miszerint a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa éppen július 6-án hirdette ki, hogy hatályon kívül helyezi a Nagy Imre és társai ügyében hozott 1958-as ítéletét, amikor a tárgyalóteremben kézről kézre adták a papírcetlit, amin Kádár halálhíre szerepelt. A halálhírt követő héten, július 14-én legalább akkora tömeg kísérte el utolsó útjára, mint ahányan Nagy Imre és társai újratemetésén részt vettek.
Pár nappal később a Boross Péter korábbi miniszterelnök által vezetett Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság többségi döntéssel védettnek minősítette a síremlékét, így elhárult legalább a sírhely felszámolásának veszélye. ()