[ szerkesztés] Cím: Szex Anti bácsi és a tévé bemondónő (írta: Szászi Móni) Társkereső hirdetések (írta: Lpl. Társulat) Szexuális felvilágosítás (írta: Dolák-Saly Róbert) Az első randevú (írta: Szászi Móni) Naftalin Ernő ötlettára /Hogyan ne nézzünk pornófilmet, ha nem akarunk, vagy ha undorodunk tőle? / (írta: Dolák-Saly Róbert) Házasélet (írta: Szászi Móni) A Besenyő család a strandon (írta: Dolák-Saly Róbert, Szászi Móni) 8. [ szerkesztés] Cím: Szilveszter-2002 A világ legfeketébb feketemágusa /Boborján/ (írta: Szászi Móni) Fakír /dal/ (zene, szöveg: Dolák-Saly Róbert) Besenyő-monológ /Pest megye/ (írta: Laár András, Szászi Móni) A Besenyő család élete (írta: Szászi Móni) Kanca-dal (zene, szöveg: Szászi Móni, Dolák-Saly Róbert) Anti bácsi a kriptában (írta: Szászi Móni) A költő hozzászól /A szorongás/ (írta: Laár András) Kalandvetítés /A királylány és a büdös paraszt/ (írta: Dolák-Saly Róbert) Álomkék /dal/ (zene: Pethő Th. Zsolt, szöveg: Laár András, Pethő Zsolt) 9. [ szerkesztés] Cím: Cirkusz Leopold, a porondmester konferál /Achtung!
[ szerkesztés] Cím: Politika Az ősember megérkezik Parlamenti közvetítés (írta: Dolák-Saly Róbert) Besenyő István felszólalása (írta: Laár András) Hogyan fáznak a különböző nemzetek? (Szászi Móni ötletéből írta: Lpl. Társulat) Interjú egy nagy politikussal (írta: Dolák-Saly Róbert) Duett /dal/ (zene, szöveg: Dolák-Saly Róbert) Gasztronómiai kitérő /Trottyantott sertésláb bundában/ (írta: Laár András) Hírek (írta: Dolák-Saly Róbert, Szászi Móni) A költő hozzászól /A politikusok mind/ (írta: Laár András) Elnézést, elnézést! /dal/ (zene, szöveg: Laár András) Az ősember elmenekül 6.
Már a cím, A Magyarokhoz vagy Maecenashoz típusú címadás is antik vagy legalábbis klasszikus alaphelyzetet idéz. Érdekes, hogy a vers ehhez képest milyen későn, az utolsó előtti szakasz utolsó sorában szólítja meg a címzettjét: addig akár egyszerű, hol szerény, hol kissé bolondos fantáziálásnak is lehetne tartani. Komolyra az utolsó versszak elején fordul, ahol az addigi ábrándozás konkrét és minden szerénysége mellett is határozott kérésbe torkollik: úgy tűnik, hogy bár a költő sok mindenre vágyik, a legfontosabb mégis csak az alkotás leghétköznapibb értelemben vett nyugalma. A végén azonban még egy váratlan fordulat következik: az előbb még kispolgárian banális dolgokon merengő költőből kibújik a vátesz, mégpedig Collinsra oly jellemző módon minden pátosz nélkül, szinte szóra sem érdemes józansággal – de egy szikrázó farkas-apollói fogvicsorítás evidenciájával világítva be a vers addig homályban hagyott, ám annál szilárdabb alaprétegébe.
A költőket a költészet nyilván éppen annyira foglalkoztatja, mint a természet, a halál vagy a szerelem, de az olvasókról már nem feltétlenül mondható el ugyanez. Collins bravúrja éppen abban áll, hogy az ilyen versei olvastán az embernek sosincs az a kényelmetlen érzése, hogy a versírás mint téma az ihlettelenség félreismerhetetlen jele volna: ezek a versek éppolyan érdekesek, mint mondjuk azok, amelyek a meghálálhatatlan anyai szeretetről vagy az angol nyelv majdani, elképzelt kihalásáról szólnak. A Pártfogómhoz nemcsak a költészetről és a versírásról szóló versek sorába illeszkedik, hanem az irodalomnak abba a tematikus vonulatába is, amely a művésznek és mecénásának a világlírában már Horatius, sőt Pindarosz által is dokumentált kapcsolatáról beszél, és amelyre – sajátos magyar tapasztalatokkal gazdagítva az olvasatot – napjaink kulturális politikája vet baljós árnyakat. Az irodalomtörténeti távlat egyébként nem idegen Collinstól, mert más verseiben, mondjuk a kutyák, macskák, egerek és madarak mellett Macuó Basót, a trubadúrokat, Dantét, Petrarcát és Tolsztojt is megidézve vet számot – mindvégig rendívül eredeti módon – a világirodalmi hagyománnyal.
Nekem ezt jelenti a L'art pour l'art társulat. Néha már fárasztó, de mindig vicces. Az 1986-ban alakult társulat az abszurd humor első képviselői között jelent meg Magyarországon. Laár András és Dolák-Saly Róbert mellett akkor még Galla Miklós és Nagy Natália is tagok voltak, Szászi Móni ekkor még nem játszott, "csupán" jelenetíróként (geg-girl) vett részt a munkában. Eleinte egyetemisták és főiskolások jártak az előadásaikra, majd a televízióban történő 1991-es debütálásuk után országos hírnévre tettek szert. Jellegzetessé vált mondataik beépültek a populáris kultúrába, stílust, divatot teremtettek. Szászi Móni ötletéből megszületett a Besenyő Család, majd Naftalin Ernő ötlettára, és Leopold diavetítései. A magyar humorban addig kevésbé használt nyelvi eszközöket, újszerű dalokat, szokatlan vizuális hatásokat alkalmaztak. Sikerük titka nem csak a szavakkal való játékban, az emberi természet találó kifigurázásában és a hülye jelmezekben rejlett, hanem abban is, hogy kizárólagosan saját szerzeményekkel léptek fel, jelenteiket maguk írták.
Szerző: Marity Mira A koronavírus járvány drámai változásokat hozott mindenki életébe. Háromnegyed éve élünk vele, és újkori epidémiás életünk kifordult a sarkaiból. A 2020-as év tragikus globális egészségügyi vészhelyzetként lett indexelve a világtörténelemben. Alapérzésünk a (lét)bizonytalanság, és sem a vírus eredetéről, sem a megváltásként vágyott végéről sem tudunk semmi bizonyosat. Száz és száz kérdésünk van, de nem tudjuk, kinek tegyük fel, mert nem tudjuk, ki számít megbízható forrásnak. Elveszünk a vélt vagy valós információk, tények és tagadások, összeesküvés elméletek és szakértői vélemények között. Jó lenne tisztán, vagy legalábbis tisztábban látni. Megérteni az összefüggéseket, a szubjektív szintünkről elrugaszkodva más nézőpontból, külső és objektív szemlélőként figyelni az eseményeket. Átlátni az ok és okozati relációkat, rákészülni a fejleményekre, levonni a konzekvenciákat, és az ismeretek birtokában optimistábban tekinteni a jövő elé. Útmutató a járvány megértéséhez Ebben lesz óriási segítségünkre a Vírus után a világ című könyv, a Noran Libro és a Szépírók Társasága hiánypótló és kincseket érő kiadványa.
– írják. Segítség, kígyót találtam a kertemben! Megmutatjuk melyiktől kell félni Sokkoló látvány Ezekben a hetekben járják a szolgáltató munkatársai a háztartásokat, hogy leolvassák a vízórákat. Gyakran sokkoló látvány fogadja őket: vízzel teli akna, rovarok, férgek, békák, pókok néha pedig kígyók. Sokan egyáltalán nem mernek lemenni a vízóra aknába mert félnek attól, ami ott várja őket. Nekik azt ajánlják, hogy csináltassák meg az akna fedelét, hogy semmilyen rés ne legyen a talapzat és a fedél között, így biztosan nem keveredhet be az aknába állat. Sebestyén Balázs kígyót talált a házuk udvarán. De milyen kígyó ez? Csapdába estek A legtöbb aknába került állat csapdába esett, kevesen tudnak onnét kijönni, ezért ha bármit találunk odalent, próbáljuk inkább kisegíteni onnét – mondta portálunknak egy állatvédő. Korábban írtunk itt a BudaPestkörnyé agglomerációs hírportálon arról, hogy milyen kígyókkal találkozhatunk a kertünkben, így a vízóra aknában is. Jó hír, hogy szinte biztosan valamilyen ártalmatlan fajjal van dolgunk pont úgy, mint a szerdai esetben, amikor rézsiklók voltak az aknában.
Sokkoló pillanat lehet nyolc kígyót megpillantani abban a vízóra aknában, amelybe le kell menni, hogy kinyissuk a télre elzárt kerti csapot, vagy leolvassuk a vízórát. A minap több kígyó miatt riasztották a természetvédelmi őröket. A Duna-Ipolya Nemzeti Park facebookos oldalán szerdán a következő bejegyzés jelent meg: "Igazgatóságunk egy Budapest környéki nagyáruházból kapott riasztást, hogy a vízóra aknájában több sikló vert tanyát, a leolvasást végző ember nagy ijedtségére. Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt. A 3-4 méter mélységű aknában 7 példányt gyűjtött be a helyszínre érkező természetvédelmi őr (a legkisebb 15, a legnagyobb 60 cm hosszú volt). Az állatok később a Fóti-Somlyón lettek szabadon engedve. A rézsikló –a többi hüllőfajjal együtt– védett hazánkban. Sajnálatos módon nagyon hasonlít a viperákra, így sokszor indokolatlan félelmet vált ki az emberekből. Kérjük hasonló esetekben ne lépjünk fel agresszívan az állattal szemben, hanem értesítsük az illetékes szakembereket! "