Meghatározható-e genetikusan, hogy kiből lesz Nobel-díjas tudós? Erre a kérdésre a tudomány egyelőre nem kínál egzakt választ, ám ha nem előre, hanem visszafelé haladunk az időben - azaz a díjazottak családi hátterét kezdjük tanulmányozni - érdekes összefüggésekre bukkanhatunk. Nem túl értékes, ám érdekes bélyegek: Nobel-díjas magyar tudósok - BélyegVilág.net. Az elemzésre vállalkozó genetikus, Czeizel Endre szerint - akinek Tudósok, gének, dilemmák című könyve a napokban jelenik meg a Galenus kiadónál - a magyar Nobel-díjak közös tanulsága, hogy a magyar társadalom nehezen tolerálja, ha valaki elüt az átlagtól. Ez volt az egyik oka annak, hogy a tudósok máshol kamatoztatták képességeiket. - Az első probléma, amivel a kutatás során szembesültem, hogy eddig nem határozták meg pontosan, hány Nobel-díjast tartunk számon magyarként. Az Akadémia állásfoglalása nyomán a tizenkettes szám került be a köztudatba, mégpedig leszármazási alapon, ám úgy tűnik, hogy ez az adat pontosításra szorul - állítja az orvos-kutató. - Amenynyiben az a döntő kritérium, hogy a szülők, nagyszülők közt van-e magyar, akkor kettővel bővíthető a magyar díjazottak tábora.
Jobban szexelnek a patkányok, ha gyapjúnadrágot hordunk? Ilyen kérdésekre keresték a választ azok a kutatók, akiket most anti-Nobel-díjjal jutalmaztak. Magyar kutatók munkáját is anti-Nobel-díjjal jutalmazták: egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként felfedezték, hogy a világos szőrű lovak kevésbé vonzzák a bögölyöket, a szitakötők pedig végzetes vonzalmat éreznek a fekete sírkövek iránt. A 2016-os Ig-Nobel-díjakat csütörtök este adták át az amerikai Harvard Egyetemen. A magyar kutatók, Horváth Gábor, Blahó Miklós, Kriska György, Hegedüs Ramón, Gerics Balázs és Farkas Róbert spanyol, svéd és svájci kollégáikkal végezték kutatásaikat, amelyekkel fizika kategóriában érdemelték a díjat. Felismerték, hogy a lóbögölyök kevésbé vonzódnak a világos szőrű, szürke lovakhoz, mint a feketékhez - jelentette be az egyetem. Még a Nobel-díjas tudósok is óriásit tévedhetnek | Magyar Idők. De megkapta a díjat a kecskeember is, valamint az a kutatás is, hogyan hat a pamutnadrágok viselése a patkányok szexuális életére. Az 1991-ben alapított Ig-Nobel a Nobel-díj amerikai paródiája, a nemzetközi tudományos élet azon szereplőinek ítélik oda évente, akiknek tevékenysége látszólag értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vezetett, egyúttal mulatságosnak tűnik.
– Nagy pillanat ez. A kilencvenes évektől kezdve szerettük volna elérni a költözést. Végül két osztály bezárása után sikerült címzett állami támogatáshoz jutnunk – kezdte dr. Udvardi Erzsébet polgármester a jelképes kulcsátvétel után. Magyarázatot adott arra is, hogy az eredeti tervektől eltérően miért a régi iskola épületét alakították át kórházzá. – Eredetileg más helyszínre terveztük az épületet. Egy kívülről jövő építész tanácsára változtattunk az elképzelésen. Neki köszönhetően a tiszti kaszinóból polgármesteri hivatal, a hivatalból művelődési ház, az iskolából kórház lett. Három hónapunk volt az átterveztetésre – mondta. Hozzátette: a építkezéshez az önkormányzat csupán annyit tett hozzá, amelyből az útépítést finanszírozták. Ezentúl a legfőbb feladatuk lesz, hogy fenntartsák a két és félszer nagyobb területet. Udvardi erzsébet kisbér térkép. Dr. Udvardi Erzsébet továbbadta a kulcsokat dr. Juhász Tivadarnak, aki öt éve a móri kór házzal együtt vezeti a kisbérit. Az önkormányzat a további együttműködést is tervezi.
Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2. 0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.
Kiemelt feladatként kezelte a gyermekek, idős korúak védelméhez kötődő feladatok végrehajtását. Büszke arra, hogy minden évben a rendőri tevékenységüket értékelő képviselő-testületi üléseken az éves beszámolóit mindig egyhangúlag elfogadták. Udvardi erzsébet kisbér város. Végül megköszönte mindenkinek a segítségét, támogatását, akik az elmúlt 21 évben segítették munkásságát és nem utolsó sorban feleségének, hogy pályafutása során biztosította számára a biztos, nyugodt családi hátteret. A színháztermi események után az emeleti kamarateremben folytatódott az ünnepség, ahol Sinkovicz Zoltán, Kisbér város polgármester köszöntötte nyugdíjba vonulása alkalmából Lovasi Pétert. Beszédében elmondta, hogy minden hivatásként megélt munkától szomorú a búcsú, Szomorú a búcsúzónak azért, mert egy korszak lezárul az életéből, nekünk meg azért, mert egy olyan társtól kell elbúcsúznunk, aki kifogástalanul végezte a dolgát, akire mindig számíthattunk, arról nem is beszélve, hogy a legrégebben szolgáló rendőri vezetőtől kell búcsúzni.