Lehár Ferenc – Békeffi István – nagyoperett három felvonásban – Sir Bazil idős herceg szerelmes a fiatal Didier Angelába, az ünnepelt énekesnőbe. Feleségül is venné, de a társadalmi törvényekre is tekintettel kell lennie – nem házasodhat rangján alul. Ezért arisztokratát keres, aki hajlandó Angélával rövid ideig tartó látszatházasságra lépni, hogy majdan előre megállapodott válásuk után Ő köthessen házasságot vele. E célra kiválóan alkalmas René, Luxemburg grófja, aki félmillióért vállalkozik arra, hogy Angelát látatlanban feleségül vegye. Basil feltétele, hogy René nem láthatja a menyasszonyt, ám az operett törvényei szerint a fiatalok egymásba szeretnek, ami aztán sok bonyodalommal jár.
Nyomtatás E-mail Az idei évad első bemutatóját november 4-én tartja a Budapesti Operettszínház. Fantasztikus szereposztásban ekkor mutatkozik be a fővárosi közönség előtt a Lehár Ferenc: Luxemburg grófja című előadás, Somogyi Szilárd rendezésében. A meglepetésekkel, cselszövésekkel teli kacagtatóan humoros és persze mélyen emberi, szerelmes történet premierjéhez kapcsolódóan egy különleges jótékonysági árverésre is sor kerül az Ernst Galéria jóvoltából. Az előadást rendező Somogyi Szilárd olvasatában a Luxemburg grófja 2017-ben elsősorban arról szól, hogy pénzzel megvásárolható-e a szerelem, vagy sem. Mi történik, hogy ha a művészek és a politikusok világának találkozásakor nem csak a pénz és a hatalom dominál, hanem elérkezik a mindent elsöprő érzelem is. "Mi megadjuk erre a választ: az igaz szerelmet sem pénzzel, sem hatalommal nem lehet megvásárolni, csak és kizárólag őszinteséggel. " "Régi adósságát törleszti a színház, amikor bemutatja a Luxemburg grófját" - mondta Lőrinczy György főigazgató.
Lehár Ferenc: LUXEMBURG GRÓFJA Sir Basil, Ugaranda kormányzója szerelmes az Opera ünnepelt énekesnőjébe, Didier Angèle-be. Feleségül is venné a nőt, de nem házasodhat rangján alul, nem engedi a pozíciója. Ellenben, ha Angèle, mondjuk, elvált grófnő lenne. Ehhez jön kapóra René, a szegény párizsi festő, aki hirtelen grófi rangot örököl, pénz nélkül. A két fiatalt hirtelen összeesketik, de úgy, hogy nem láthatják egymást. Három hónap múlva kellene elválniuk, de a véletlen, vagy az élet, egy este egymás mellé sodorja őket, s úgy szeretnek egymásba, hogy nem is tudják, hogy már házasok. Lehár Ferenc legmulatságosabb operettje arról szól, mi történik akkor, ha nem csak a pénz és a hatalom dominál, hanem felbukkan a mindent elsöprő szerelem is. A nagy kérdés, hogy pénzzel és hatalommal megvásárolható-e a szerelem – a válasz pedig természetesen: nem! Az előadás az UMPA Ügynökség jogközvetítésével kerül bemutatásra.
Értékelés: 4 szavazatból A mű címe eredetileg Luxenburg grófja volt, hogy a hasonló nevű nagyhercegséggel még véletlenül sem vonjon párhuzamot a nagyérdemű, de miután a közönség amúgy is Luxemburgként emlegette az operettet, Lehár is beleegyezett a betűcserébe. A premierre 1909. november 12-én került sor és nem várt sikert aratott, hiszen Lehár, saját bevallása szerint, minden különösebb műgond nélkül néhány Bad Ischlben töltött hét alatt "összecsapta"e remekművet. A kritika is kedvezően fogadta az operettet, de megjegyezték, hogy Lehár korábbi műveinek kamataiból él, azaz nem vitt forradalmi, újító megoldásokat művébe. A viták most már nem csupán az új produkció körül zajlottak, hanem napirendre került a Lehár-operett fölötti vita. Nem véletlenül szólt az egyik kritikus az erotikus-operett vonzerejéről és izgatóerejéről, akarva-akaratlanul megteremtve azt a műfaji meghatározást, mely ráillik a Lehár-operettek többségére. A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angele-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek.
zeneszerző, szerző, író Született: 1870. április 30. (Magyarország, Komárom, Komárom-Esztergom) Meghalt: 1948. október 24. (Ausztria, Bad Ischl, Felső-Ausztria) Zeneszerző, operettkomponista. A Prágai Konzervatóriumban végzett, majd színházi hegedűsként kezdte zenei pályafutását. Ezt követően Bécsben édesapja asszisztenseként katonakarmester volt, 1890-től pedig különböző katonazenekarok karmestere lett. Így Losoncon, Polában, Triesztben, Budapesten és Bécsben. Színpadi szerzőként Lipcsében, 1896-ban, Kukuschka c. művével mutatkozott be. Igazi sikereit azonban operettszerzőként aratta. A népszerűséget első bécsi operettje, A víg özvegy (1905) hozta meg számára, melyet a világ több zenés színháza is műsorára tűzött. Legsikeresebb művei: Luxemburg grófja (Bécs, 1909); Cigányszerelem (Bécs, 1910); A drótostót (Bécs, 1902); Hercegkisasszony ( Bécs, 1910); Éva (Bécs, 1911); A pacsirta (Budapest, 1918); Frasquita (Bécs, 1922); Paganini (Bécs, 1925); A cárevics ( Berlin, 1927), A mosoly országa (Berlin, 1929); Giuditta (Bécs 1934); A garabonciás (Budapest, 1943); A vándordiák (1952).
Az előadás ideje és helye: 2019. július 27. szombat, 20. 30 óra, Bagolyvár Belépőjegy: a nézőtér 1. - 4. sorába 3. 000. - Ft, az 5 - 17. sorba 4. - Ft. A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! Info: Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza, 4600 Kisvárda, Flórián tér 20. Jegypénztár: +36 45 500 265; +36 20 922 0595
A díszlet az Eiffel tornyot, mint a város legjellegzetesebb építményét állítja középpontba egy mozgatható vázszerkezettel. Emellett a '20-as évek art deco világa jelenik meg a 21. századi fénytechnika eszköztárát is felvonultatva. A jelmeztervező, a kaposvári társulatból érkezett Cselényi Nóra ruhái is az art deco jegyében születtek, persze némi modern beütéssel. A művészvilág tagjai például az úgynevezett steampunk stílusba (ahol a bőrök, a fémek, a különleges frizurák dominálnak) öltöztetve lépnek színre, míg az arisztokraták klasszikus vonalvezetésű ruhákat kapnak. Barta Viktória arra törekszik, hogy miközben maximálisan tiszteletben tartja az operett klasszikus vonalát, koreográfiáiban ötvözze azt a mai kor egyik legnépszerűbb táncstílusával, a street dance-szel. "Nagyon örülök, hogy az ország első zenés színháza nyitott arra, hogy ezt a bátor és valljuk be, kockázatot is magában rejtő elképzelésünket támogassa. Biztos vagyok benne, hogy ezáltal nagy esélyünk van arra, hogy a fiatal generációkat bevonzzunk ebbe a csodálatos színházba. "
Töltött káposzta néven nem találunk receptet Zrínyi szakácskönyvében, de szakácsa ennek ellenére készített hasonlót, igaz, hús nélkül (Káposztát köleskásával főzni). A kölest miután tiszta vízben megforrasztotta, sózta, borsozta és káposztalevelekbe töltötte, vízben vajjal, pirított vöröshagymával megfőzte. Tótfalusinál előkerül a hús és az étel neve is már: Töltött káposzta, ellenben gabonaféle (rizs, köles... ) nincs a töltelékben. Az összevagdalt tehénhúst és szalonnát sóval, borssal, gyömbérrel ízesíti, káposztalevelekbe tölti és apróra vágott, sós káposztával együtt megfőzi. Mikor elkészült az étel, bort tölt hozzá, és megszórja borssal. A kolozsvári töltött káposzta egyik legkülönlegesebb receptje Déryné Széppataki Rózától, a vándorszínészet korának híres szubrettjétől származik, a XIX. Kolozsvári töltött káposzta - kis töltelékekkel, füstölt hússal - Háztartás Ma. század közepéről. A színésznőnek nemcsak kedvenc étele volt ez a fogás, de maga is sokszor főzte, és azt vallotta, csak disznóölés idején lehet igazán finoman készíteni. Az ő változatában a lábas vagy bogrács aljára teljes egészében szalonnabőrke kerül, amire töltött káposztát rakunk (olyasmit, mint ahogyan ma készítjük).
Közben a hagymát finomra aprítjuk, a pörcösödő szalonnára szórjuk, megfonnyasztjuk. Félrehúzzuk. 3. A darált húst a kihűlt rizzsel és a tojással összedolgozzuk. Megsózzuk – kb. 1 kiskanálnyi kell hozzá –, a bors, a pirospaprika, a majoránna és a zúzott fokhagyma felével fűszerezzük. A káposztalevelekbe töltjük. Ha maradna a töltelékből, akkor abból gombócokat formálunk. 4. Az aprókáposztát ha túl savanyú kimossuk, különben nem kell! Néhány vágással rövidebbre aprítjuk, a maradék fűszerekkel és a Piros Arannyal összekeverjük, egyharmadát a szalonnás-hagymás alapra terítjük. Rátesszük az áztatott, leöblített és feldarabolt füstölt oldalast. Beterítjük egyharmadnyi káposztával, és körben rárakosgatjuk a töltelékeket. A maradék káposztával befedjük. Kb. 1 liternyi vizet öntünk alá, lefedjük, és kis lángon kb. 2 órán át főzzük. Kolozsvári töltött káposzta - Recept: hozzávalók és elkészítése. Közben néha-néha megrázzuk a lábast, ránézünk a káposztára, hogy mennyi leve van, és ha kell, ráöntünk egy kis vizet. 20 perccel azelőtt, hogy elkészülne, belefőzzük a debrecenit is.
Ha ez a recept tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:
2 dl hideg vízzel és simára keverjük. A káposzta tetejére öntjük és jól megrázogatjuk, szélét kicsit fakanállal megmozgatjuk, hogy a rántás mindenhova befolyjon. Még kb. 10 percig főzzük, és közben többször megrázogatjuk. Tálaláskor tejföllel meglocsolva kínáljuk.