Wigner 111 konferencia Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA Atommagkutató Intézettel és az MTA Energiatudományi Kutatóközponttal együttműködve "Colourful and Deep" címmel nemzetközi szimpóziumot rendez Wigner Jenő Nobel-díjas magyar fizikus születésének 111. és Nobel-díjának 50. évfordulója alkalmából. Ezzel a rendezvénnyel tisztelgünk névadónk intellektuális teljesítménye és nemzetközileg is kiemelkedő munkássága előtt. További információkért kérem, látogassa meg a konferencia honlapját. Wigner Jenő-díj 1999 nyarán az MTA és a Paksi Atomerőmű Rt. között megállapodás született egy olyan díj alapításáról, melyet minden évben azon kutatóknak ítélnek oda, akik a magyar nukleáris energetika és fizika terén végzett tevékenységükkel maradandót alkottak. A díjat Wigner Jenőről nevezték el, és minden évben a Magyar Tudomány Ünnepén kerül átadásra. Wigner Jenő Emlékérem 2013. november 17-én, Wigner Jenő Nobel-díjának 50. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank Wigner Jenő emlékérmet bocsátott ki.
A Vilmos Császár Intézetben azt a kutatási feladatot kapta, hogy állapítsa meg: miért helyezkednek el az atomok a kristályok szimmetriasíkjának szimmetriapontjaiban. Ezt a problémát a kvantummechanika - részben általa, részben Laue, Pauli és Schrödinger által felismert – törvényszerűségei alapján oldotta meg. ( Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában) című könyvében kimutatta: a szimmetriacsoportokon keresztül eljuthatunk a kvantummechanika minden lényeges egzakt eredményéhez. Az 1963-ban elnyert Nobel-díj indoklása a következőket tartalmazta: ( "Wigner Jenőnek az atommag és az elemi részecskék elméletéhez adott hozzájárulásáért, elsősorban az alapvető szimmetriaelvek fölfedezéséért és alkalmazásáért". ) A harmincas évek elejétől – politikai okokból történt emigrációja után – már az Egyesült Államok princetoni egyetemén folytatta kutató munkáját – egészen hat évtizeden át. 1939 januárjában Szilárd Leóval kidolgozta a maghasadás elméletét. Ugyanennek az évnek szeptemberében, miután Németország megtámadta Lengyelországot, Roosevelt elnök utasítást adott az atomenergia-program elindítására.
Fél évszázados távollét után négy alkalommal látogatta meg szülőhazáját. Először 1976 augusztusában jött haza az Eötvös Loránd Fizikai Társulat meghívására. Következő látogatásakor, 1977-ben a társulat tiszteletbeli tagjává választotta. 1983-ban ellátogatott a Paksi Atomerőműbe is. 1987-ben megkapta az ELTE tiszteletbeli doktori címét, és a Parlamentben átvette a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét. Negyedik budapesti látogatása után Wigner erőnléte megromlott, nem vállalkozhatott további tengerentúli utazásokra. Amikor 1988-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta, már nem tudta személyesen megtartani székfoglaló előadását. Wigner Jenő 2004-ben lett Göd posztumusz díszpolgára, városunkban utcát neveztek el róla, mellszobrát pedig 2007-ben avatták fel a család egykori villájának kertjében. A középiskolai tanulmányokat folytató gödi diákok számára a városvezetés Wigner Jenő nevét viselő ösztöndíjpályázatot hozott létre.
Ezirányú tevékenységéért 1960-ban az USA-ban megkapta a Békés Atom díjat. "A tudományos elméknek az a galaxisa, amely az atomenergia felszabadításán dolgozott, valójában a Marsról érkezett látogatókból tevődött össze. De nehéz volt számukra, hogy idegen akcentus nélkül beszéljenek angolul, ezért álcázásként magyarnak mondták magukat. " -írja szellemesen Fritz Houtermans, a csillagenergia nukleáris eredetének felismerője. Neumann János, Wigner Jenő, Szilárd Leó, Teller Ede és Kármán Tódor alkotta azt a kis csoportot, amely a számítógép, az atom- és hidrogénbomba, valamint a sugárhajtású repülőgép feltalálásával, illetve megalkotásában való részvételével hihetetlen mértékben gazdagította az Egyesült Államok tudományát, technikai potenciálját, és járult hozzá a nemzet védelméhez. Tudóstársaik intelligenciájuk és kreativitásuk elismeréseként maguk között marslakók nak nevezték őket. "Minden magyar, akivel én eddig találkoztam, vagy intelligens volt, vagy szörnyen intelligens. Legtöbbjük túlságosan is eredeti. "
A "világ első reaktormérnökének" nevezték, ő javasolta a grafitos lassítás helyett – melynek veszélyességét a csernobili katasztrófa is tanúsítja – a vízzel történő lassítást és hűtést. Az igazgatói székben nem érezte jól magát, jobban szerette a katedrát s egy év múlva visszatért Princetonba. Az 1950-es években tudóstárai, Fermi, Einstein és Neumann halála elkeserítette, a Manhattan-terv vezetője, J. Robert Oppenheimer elleni politikai támadásokkal sem értett egyet. Wigner 1952-től 1964-ig az amerikai Atomenergia Bizottság tagja volt. 1958-ban Fermi-díjjal tüntették ki, 1959-ben megkapta az Eisenhower elnök által alapított az "Atom Békés Felhasználásáért" díjat. A fizikai Nobel-díjat 1963-ban vehette át "az atommagok és az elemi részecskék elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért". Rendkívül szerény ember volt, a díj átvételekor ezt mondta: "Nem gondoltam volna, hogy valaha is úgy közlik a nevemet az újságok, hogy nem tettem semmi komiszat. "
Tavaly a Physical Review című igen rangos nemzetközi folyóirat közölte Pál Lénárdnak a hiszterézia folyamatának leírására kidolgozott valószínűségi módszerekre alapozott elméleti modelljét. Schiller Róbert a KFKI Atomenergia Kutatóintézet ma is aktív tudományos tanácsadója. Sugárkémiai folyamatokkal, vagyis a sugárzások által a kémiai átalakulásokra gyakorolt hatásoknak a kutatásával foglalkozik. A sugárhatásnak kitett folyadékokban zajló változások fontosságának felismeréséhez elegendő arra utalni, hogy a mai atomreaktorok többségében víz lassítja a neutronokat, és víz szállítja tovább a hőenergiát. A víz azonban nemcsak ezekben a folyamatokban játszik alapvető szerepet. Korróziót, vagyis lassú, káros változásokat is előidéz azokban a fémekben, melyekkel érintkezik. Schiller Róbert többek között reaktorfémek (rozsdamentes acél, cirkóniumötvözetek) korróziójával, a kiégett fűtőelemek tárolóiban fellépő korrózióval foglalkozott. Eredményei széles skálát fognak át az alapkutatástól az alkalmazásokig.
az atombomba létrehozásán fáradoztak. Az Amerikába emigrált magyarok persze nemcsak a tudományok területén, hanem a filmiparban és a művészetekben is jeleskedtek. Norman Macrea, az Economist főszerkesztője meg is jegyezte: A magyarok Amerikában sokkal előbb megteremtették Hollywoodot, mielőtt az ennél ártalmatlanabb atombombát megcsinálták volna. A marslakók "kirajzása" a múlt század húszas éveiben kezdődött, és rendszerint egy totalitárius diktatúra életveszélyes fenyegetése késztette őket menekülésre. A fasizmus bukása után a kommunizmus üldözte el a legkiválóbbakat Magyarországról, tehát a marslakók a háború után is folyamatosan érkeztek Amerikába. Ezek egyike volt a Budapesten 100 éve, 1920. május 29-én született Harsányi János Károly is, aki harmadmagával 1994-ben Közgazdasági Nobel-díjat kapott. Szülei kikeresztelkedett zsidók voltak. Apja, Harsányi Károly Zuglóban volt gyógyszerész és patikatulajdonos. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban – a marslakók egyik nemzetközileg is ismertté vált alma materében – érettségizett 1938-ban.
Ezt tanácsolja dr. Bieler. 2, Egyél hónapokig naponta legalább egy fél fej vöröshagymát, hogy megjavítsa csökkentse a rossz, és javítsa a jó koleszterin mennyiségét véredben - javasolja dr. Gurewich. Minél csípősebb a hagyma, annál jobb a hatásfoka! +1 ötlet: az LDL koleszterin magas értéke miatt az érfalba rakódó nyálkát kiválóan oldja egy csodálatos déligyümölcs: a grapefruit. Sajátos vegyületei úgy oldják fel a lerakódott, érszűkítő anyagot, mint zsíroldó a tűzhelyre égett zsírt. Ha nem vagy hajlandó lemondani a zsíros ételekről, legalább fogyassz rendszeresen grapefuitot! Ne várd a csodát, mert csodák között élsz. Egyik ilyen csoda a hagyma, kezdd el fogyasztani még ma! Ui. Koleszterin gyuri bácsi hajhullás ellen. : Hagymaszag ellen zárd az étkezésedet szegfűszeg vagy édesköménymag rágásával, utóbbi kiváló erjedésgátló is egyben. A tojás: a hiedelmekkel ellentétében nem ártalmas, sőt, a jó koleszterint, a HDL-t emeli!!! Egy jó hír: Naponta egy pohár borocska csökkenti a koleszterin szintedet!!! Jó étvágyat és jó hangulatot hozzá!!!
A napi egy nyers hagyma fogyasztása megdöbbentő eredményekre vezetett. Betegeinél a HDL-LDL koleszterin aránya egy-két hónap múlva javulni kezdett, a napi egy hagyma elfogyasztásának hatására. Hamarosan a HDL koleszterin megkétszereződött és meg is maradt tartósan Minden 1%-nyi koleszterin szint csökkenés, 2%-kal csökkenti a szívroham kockázatát! A vöröshagyma bizonyult a leghatékonyabbnak, de csak nyersen hozott javulást. Szimpatika – Gyuri bácsi népi gyógymódjai 3.. Minél csípősebb a hagyma, annál hatásosabb. Alvászavar gyerekeknél homeopátia Fogyás izomvesztés nélkül Cefre ujra erjesztése
Használják még a bőr és a nyálkahártya egészségének megőrzésére. Az is ismeretes, hogy az A-vitamin fontos szerepet kap a tüdőrák elleni védelemben. ● A K-vitamin a véralvadáshoz elengedhetetlen, de nélkülözhetetlen az ásványi sóknak a csontokban történő megkötéséhez is. ● Sok ásványi anyagot tartalmaz: kálium, mangán, réz és magnézium van benne. A kálium fontos szerepet kap a szervezet sejtjeinek és nedveinek karbantartásában, rendben tartja a vérnyomást és a szívműködést. ● A levele gazdag vasforrás, 100 g bazsalikom 3, 17 mg-ot tartalmaz (ez kb. 26%-a a javasolt napi mennyiségnek). A vasra, mint a vörösvértestek hemoglobinjának alkotóelemére, fontos szerep hárul a vér oxigénszállításában. Főoldal » Videók » Gyuri bácsi a koleszterinről beszél 2013. 01. 28. Folytatódik a Gyuri bácsi-videók sora. Ezúttal a koleszterinről beszél a füvesember. Koleszterin gyuri bacs de rétention. Elmondja, mely gyógynövényekkel segíthetjük az anyagcserét és csökkenthetjük a magas koleszterinszintet. Új videó: Gyuri bácsi a koleszterinről beszél Kapcsolódó tartalmak Szűrővizsgálatok 1.