A díszterem korabeli metszetek alapján, 1766-ban festett freskói mitologikus jeleneteket ábrázolnak. A szobák festett díszítéséről a jelenleg is folyamatban lévő kutatások egyre pontosabb képet adnak. Pécel Ráday-kastély - Utazasok.org. A vendégszobában, melyben Kazinczy is megszállt, előkerültek a Herkules tetteit ábrázoló falképek. A kastélyt az 1760-70-as években rokokó és copf stílusú kályhákkal látták el. A kastélyhoz franciakert is tartozott, melyet 1825-26-ban tájkertté alakították át. A péceli Ráday-kastély a köznemesség nemzeti kultúra iránt elkötelezett rétegének lehetőségeik határát súroló színvonalú önkifejezése építészetben és társművészetekben. Az épület belső kialakítása átlag feletti.
A Kastély a Pest környéki barokk kastélytípus egyik legjelentősebb képviselője, a gödöllői Grassalkovich-kastély "kistestvére". (Át)építtetője, Ráday Gedeon a 18. század második felében fontos kulturális és társasági színhellyé tette, történelmi nagyjaink közül számosan megfordultak itt. Céljuk, hogy a 21. században a Ráday-kastély újra régi fényében ragyogjon, termeit élettel töltsék meg. A kastély Budapesthez való közelsége, jó megközelíthetősége és különleges atmoszférája okán kiváló rendezvényhelyszín lehet – legyen szó esküvőről, más családi és kulturális eseményekről vagy konferenciákról, szakmai tréningekről. Építéstörténet: Ráday Pál 1722 és 1730 között épített kúriát Pécelen, miután hitvese, Kajali Klára hozományaként került a család birtokába a péceli uradalom. Pécel ráday kastély nyitva. Fiuk, Ráday Gedeon barokk kastéllyá bővíttette az épületet 1755 és 1774 között. Az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét, Mayerhoffer Andrást, valamint fiát, Mayerhoffer Jánost bízta meg. Így nem csoda, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek.
A díszterem mennyezetét, miután az 1825 -ös tűzvészkor leszakadt, nem állították helyre. A királyi hálószoba a nevét arról kapta, hogy a falain valamikor a falain a Habsburg-uralkodóház 18. századi tagjainak 34 arcképe függött. ( II. József király meg is látogatta Rádayt a kastélyban. ) A sarokszobában - melyet királyi szalonnak is neveznek - az építészet, a festészet és szobrászat, valamint az orvostudomány allegóriái láthatók. Ráday-kastély – Wikipédia. A vendégszobát, ahol egykor Kazinczy is megszállt, Herkules-szobának is nevezik, ugyanis falképei Herkules életének tizenkét jelenetét ábrázolják. A kastély 1825. március 30 -án leégett, a kupola beszakadt, az alatta levő díszterem festményeinek egy része tönkrement és elpusztult a képgyűjtemény is. A család anyagi gondjai miatt 1872. december 30 -án nyilvánosan elárverezték. Ekkor került a Kelecsényi család pontosabban kelcsényi és hrabói Kelecsényi Rafael birtokába. Az új tulajdonos nem sokat törődött a kastéllyal, ezért állapota folyamatosan romlott, eredeti bútorai, kép- és éremgyűjteménye szétszóródott.
Gárdos Péter Hajnali láz című filmje
Miklóst kétszer ítélték halálra, de csak egy élete volt. A huszonöt éves magyar fiatalember a belseni koncentrációs tábor túlélőjeként, alig három héttel a háború után Svédországba került, ahol az orvosok súlyos tüdőbetegséget diagnosztizáltak, hat hónapja maradt. Nem készült a halálra, épp ellenkezőleg: 117 levelet írt olyan magyar lányoknak, akik egykor földijei voltak, és hozzá hasonlóan valamelyik svéd rehabilitációs táborban töltötték mindennapjaikat. De nem holmi kedves locsogás céljából ragadott tollat - feleséget keresett, akivel otthon újrakezdheti az életét. Talán a makacs élni akarás, a folytonos tiltakozás volt a titka. Folyton leveleket írt, meg verset, cikkeket. Hithű kommunistaként várta a gyógyulást, miközben a sok levelezőtárs közül csak egy maradt. Gárdos Péter - igen, az Uramisten, a Szamárköhögés és A porcelánbaba rendezője - első regénye édesapjának állít emléket. "Az ügyetlenségeiben felmagasztosult szerelem" tanúbizonyságául szolgáló levelek létezéséről ötven évig nem tudott a szerző, szülei a történet szereplőihez hasonlóan eltették egy dobozba a múltat.
Gyártó: Gárdos Péter Termék: HAJNALI LÁZ Meghalni most? Amikor az élet elkezdődhet végre? Amikor a szerelem beköszönhet? Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós élni akar. Levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin... Reggeltől estig ír - levelet, verset, cikket -, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényei az olvasót is végleg magukkal ragadják.
A regényből Gárdos Péter rendezésében már gyakorlatilag elkészült a filmváltozat is, amit az A Company forgalmaz Magyarországon. Az alkotást többen – például Andy Vajna, Árpa Attila – Oscar-esélyesnek nevezte. Igaz, csak egy filmmel nevezethetünk az Amerikai Filmakadémia versenyére, s így a Cannes-ban robbant Saul fia könnyen kiütheti az indulásról. 2015. 06. 08.
A Hajnali láz az élet szerelmes regénye, amelyet öt évvel az első magyarországi megjelenése után a világ legfontosabb könyvkiadói is felfedeztek. A könyv alapján készült film a szerző rendezésében 2015 végén került a mozikba.
Meghalni most? Amikor az élet elkezdődhet végre? Amikor a szerelem beköszönhet? Svédország, 1945. Országszerte koncentrációs táborokból szabadult embereket ápolnak. A huszonöt éves Miklóst újra halálra ítélik: az orvos hat hónapot ad neki. De Miklós élni akar. Levelet ír 117 magyar lánynak, akik annak idején földijei voltak, s most itt vannak valamelyik rehabilitációs táborban. Feleséget keres, akivel odahaza elkezdheti az életét. Kedves Nóra, kedves Erzsébet, kedves Lili, kedves Zsuzsa, kedves Sára, kedves Szeréna, kedves Ágnes, kedves Giza, kedves Baba, kedves Katalin... Reggeltől estig ír - levelet, verset, cikket -, fordít, a hazai híreket lesi és várja a gyógyulást. És hamarosan rátalál az igazira. Mint aki megtáltosodott, úgy sodorja magával a tizenkilenc éves Lilit, hogy legyőzve szorongásait és kísértő álmait, nekiinduljon ő is új életük, az igazi élet felépítésének. A regény szerelmük szárba szökkenését meséli el, miközben az erőfeszítések, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényei az olvasót is végleg magukkal ragadják.