A görög, spanyol, török, francia, mexikói, koreai, kínai változat mellett a magyar is elkészült. Most pedig végre színpadon is látható ez a furcsa, egyszerre vicces és drámai történet, Magyarországon először a Játékszínben. Szereplők: Eva – MARTINOVICS DORINA Rocco – KOLOVRATNIK KRISZTIÁN Carlotta – LÉVAY VIKTÓRIA Lele – DEBRECZENY CSABA Bianca – ERDÉLYI TIMEA Cosimo – MAKRANCZI ZALÁN Pepe – NAGY SÁNDOR Rendező: CZUKOR BALÁZS Bemutató: 2019. november 23. JEGYET VESZEK! Czukor Balázs egyébként könnyen elfogadta, hogy filmes alapanyagból kell a maximumot kihoznia, és ezzel el is engedte a film kísértését. "Ez egy alaposan átgondolt, jól megírt forgatókönyv, de nem klasszikus színdarab. Más egy filmes forgatókönyv, mint egy színpadi dráma, hiszen egészen más eszközökkel dolgozik a két műfaj, ezt kellett ügyesen áthidalnunk. A Teljesen idegenekkel érkezik a Játékszín a Városmajorba. Nem akartunk megfelelni műfaji követelményeknek, hanem számunkra hiteles figurákat és előadást próbáltunk készíteni. Közhelyesen hangzik, de azt szeretem ebben a történetben, hogy elég pontosan megmutatja, hogyan játsszuk a szerepeinket, még akár magunk előtt is.
Paolo Genovese: Teljesen idegenek Keserédes komédia Különös játékot talál ki egy baráti társaság: bárkinek megszólal a telefonja, képes vagy szöveges üzenetet kap, együtt hallgatják, olvassák, nézik… A hétköznapi estén váratlan titkok pattannak föl, évtizedes szövetségek kapcsai kezdenek kilazulni… Pedig eddig úgy gondolták, jól ismerik egymást – ám lassanként elszabadul a pokol… Paolo Genovese 2016-os filmje szinte percek alatt hódította meg Európa mozijait, sőt több országban a helyi remake-jét is leforgatták. A görög, spanyol, török, francia, mexikói, koreai, kínai változat mellett a magyar is elkészült. Most pedig végre színpadon is látható ez a furcsa, egyszerre vicces és drámai történet, Magyarországon először a Játékszínben. Szereposztás: Eva.............. MARTINOVICS DORINA Rocco.......... KOLOVRATNIK KRISZTIÁN Carlotta........ LÉVAY VIKTÓRIA Lele............. DEBRECZENY CSABA Bianca......... ERDÉLYI TIMEA Cosimo........ Online Jegyvásárlás | Játékszín Budapest. MAKRANCZI ZALÁN Peppe.......... NAGY SÁNDOR Alkotók: Díszlet- és jelmeztervező: Kovács Yvette Alida Dramaturg: Lőkös Ildikó Fordította: Sediánszky Nóra Zeneszerző: Gulyás Levente Ügyelő: Petyi János / Skrabán Judit Súgó: Sajben Anita Rendezőasszisztens: Skrabán Judit / Petyi János Rendező: CZUKOR BALÁZS Az előadás hossza 1 óra 50 perc, szünet nélkül
A Csokonai Színház két Molnár-klasszikust, a Játék a kastélybant és A Pál utcai fiúkat mutatja be. Az összesen tizenegy előadásból álló sorozatot augusztus 23-án a Zenthe Ferenc Színház zenés vígjátéka, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül zárja. Borítókép: a Duna Művészegyüttes
Ennek kapcsán a vendégek beszélgetni kezdenek arról, hogy vajon a jelenlévő férfiak tudtak-e barátjuk félrelépéséről, és ha igen (persze, hogy tudtak! ), vajon elmondanák-e feleségüknek (persze, hogy nem! ), és vajon nekik vannak-e hasonlóan súlyos titkaik (á, dehogy! ). Mivel ez utóbbi kérdésre nagyon határozott, de egyértelműen nem őszinte válasz érkezik, a házigazda pszichológusnő felkéri vendégeit: tegye ki mindenki telefonját az asztalra és minden bejövő hívást, üzenetet nyilvánosan, együtt hallgassanak végig, olvassanak el, stb. A férfiak erősen tiltakoznak, de kénytelenek belemenni, ha már azt állították korábban: nekik nincsenek titkaik. Játékszín teljesen idegenek magyarul. A "játék" tehát elindul, és egyre izgalmasabb és veszélyesebb, hol vicces, hol drámai fordulatokat vesz, és már senki nem tudja vagy nem akarja abbahagyni: aki már túlesett egy nyilvános híváson vagy üzeneten, alig várja, hogy a többiekről is kiderüljön valami kellemetlen titok. Nem csoda, hogy a vacsora végén már semmi és senki nem ugyanaz, mint az elején volt.
Ugyanakkor szimbolikusan mégis nagy jelentősége van. E csillár valójában egy három-három irányban elágazó mennyezeti gyertyatartó, ívesen hullámvonalakkal és stilizált organikus, növényi formákkal gazdagon díszítve. A hat bronz gyertyatartó kerek alja is cizellált, míves, virtuóz kialakítású. Hosszan elmélyedve a részletekben, egyszer csak ráismerünk: Jan van Eyck Arnolfini házaspár festményének egy fontos motívumáról van szó! De még mielőtt részletesebben is belemennénk, hogy mi a szerepe e tárgynak ebben az installációban, nézzük meg a mű többi elemét is. Madarassy István | Arnolfini házaspár keze - Tétel részletei | Koller Galéria. Jan van Eyck: Arnolfini házaspár, olaj, fa, 82×60 cm, National Gallery, London A kompozíció másik végében egy ágy látható. Szürrealitását két különböző minőség egybemosása adja: a fekvőfelület egy hagyományos betegszállító alkalmatosságot, hordágyat idéz. A lábai azonban mívesen faragottak, aranyozottak, ezáltal ellentpontot képeznek a fekvőfelület puritánságával. Az ágyon hanyagul elrendezett fehér csipkeruha látható, valamint egy virággal díszített fátyol, amiből gyorsan kiderül: egy menyasszonyi öltözéket látunk.
Leány gyöngy fülbevalóval (Jan Vermeer van Delft, 1665) A holland aranykor remeke, Vermeer Leány gyöngy fülbevalóval című alkotása azóta, hogy a festmény a XIX. század végén újra felbukkant, sóvárgó tekintetével lenyűgözi a nézőket. A portréhoz modellező fiatal nőről azonban keveset tudni. Feltételezik, hogy a lány Vermeer lánya vagy szeretője lehetett, azonban az sem kizárt, hogy a festmény nem egy tényleg létező személyt ábrázol. Annál is nehezebb ezt megállapítani, ugyanis egy úgynevezett "tronie"-ról van szó. Ez a festő korában divatosnak számító portrét jelent, melyen hétköznapi embereket mitologikus és vallási szerepekbe bújtattak, hogy aztán minél eladhatóbb vászon legyen a végeredmény. De talán nem is baj, hogy homály lengi körül a hölgy alakját, hiszen így erőssége éppen abban rejlik, amiben a Mona Lisáé: a rejtélyességében. Eyck arnolfini házaspár painting. Önarckép levágott füllel (Vincent van Gogh, 1889) Vincent van Gogh arról is híres, hogy levágta a saját fülét. A művész öncsonkítását előidéző feszült kapcsolat a szintén posztimpresszionista Paul Gauguinnal azonban kevésbé ismert.
A németalföldi festészetre jellegzetes fényforrás ezúttal is a kép bal oldalán elhelyezkedő ablak, melynek csupán az a szerepe: hogy beengedje a természetes fényt, és nem az, hogy kitekintést engedjen egy másik, külső tér felé is. Az Arnolfini házaspár a reneszánsz festészet egyik emblematikus alkotása, mely számtalan szempontból újításnak számított keletkezése idején (1434), és amelyiknek hatása több festőgeneráción túl is érezhető volt, mi több: a mai napig képes olyan mély benyomást kelteni még a beavatatlan modern nézőben is, hogy emiatt számtalan a reneszánszról vagy a reneszánsz művészetről szóló könyv borítójaként választották. Eyck arnolfini házaspár sport. Az Arnolfini házaspárt ugyanúgy nem lehet elkerülni, ha festészetről olvas az ember, mint a Mona Lisát; Arnolfiniék egyszerűen mindenhol ott vannak: rövid utalásokban, tüzetes elemzésekben, vagy művészeti elméletek kiindulópontjaként. Mivel legutóbbi olvasmányaim során én is többször beléjük botlottam, úgy gondoltam, itt az ideje egy összefoglalónak. Van Eyck: Az Arnolfini házaspár, 1434, National Gallery, London; fotó: NGL A festmény több címen is ismert a művészettörténetben: Az Arnolfini házaspár (amit a továbbiakban is használni fogok), Arnolfini esküvő, Arnolfini kettős portré, illetve Giovanni Arnolfini és felesége.
Volt egy nagyszerű tájtervező, karakterek sokaságával tölti meg őket, akiket színes és nagyon festői jelenetekben ábrázol. Részegek, parasztok és koldusok szerepelnek bennük, valamint apokaliptikus jeleneteket festenek a Boschhoz hasonló stílusban. Az övé között legkiemelkedőbb alkotásai kiáll A parasztlakodalom, A lázadó angyalok bukása, A halál diadala vagy Bábel tornya. Pedro Pablo Rubens (1577-1640), a flamand iskola egyik nagy alakja. A 16. században a flamand festészet némileg háttérbe szorult a az olasz művészet hatása. A 17. Eyck arnolfini házaspár park. században azonban a flamand iskola erővel és a vallásháborúk miatti szakadással az észak és a dél művészei között tért vissza. Ebben az összefüggésben megjelenik Rubens, egyedi festő. Az olasz képzésből Rubens képes volt létrehozni a Személyes stílus átvéve Raphael, Leonardo vagy Michelangelo hivatkozásait. A vitalista és túláradó stílus amelyben az emberi test kiemelésre, térfogatra és mozgásra tesz szert. Az övé között játszik kiemeljük Leszállás a keresztről, Önarckép első feleségével, Isabella Branttal, a három grácia, Bölcs fiatalember portréja, A kereszt felemelése, A párizsi per, többek közt.
A két Frida (Frida Kahlo, 1939) A mexikói művész, Frida Kahlo nevét az elmúlt években már-már kultusz övezi, azonban élete során háttérbe szorult férje és művésztársa, Diego Rivera mellett. Kahlo munkája rendkívül mélyre hatoló személyes ikonográfiával van átitatva, miközben gyötrelmes fizikai és érzelmi életre utal. A két Frida a művésznőt ábrázolja Riverától való fájdalmas elválása előtt és után: bal oldalon kizsigerelt szívű menyasszonyként, jobb oldalon pedig a hagyományos mexikói viseletben, amelyet a Riverával töltött boldogabb időszakokban is nagyon kedvelt. Kutyák a festményeken: ezért örökítették meg őket valójában - Az Én Kutyám. The Son of Man (René Magritte, 1964) A belga festő, René Magritte alkotásai gyakran hosszú percekre magukra hívják a nézők figyelmét, s ez alól nem képez kivételt a The Son of Man című festmény sem, mely a művész önarcképe, akinek arcát egy óriási alma takarja el. Az alma a művész egyik kedvenc motívuma volt, jelentése azonban bizonytalan. Egyes kritikusok a művet Jézus színeváltozása szürrealista értelmezésének vélik, annak címéből kiindulva.
Vagy mégis? A tükörben látogatók alakja tűnik fel a szoba ajtajában: egy kék ruhás és egy piros turbános férfi. A képet vizsgáló kutatók úgy vélik, hogy a turbános alak nem más, mint maga Jan van Eyck, hiszen a festő önarcképén éppen olyan vörös turbánt visel, akár a tükörben látható egyik figura. Rejtélyes írásjelek Az 1434-ben készült festmény falán nem valamiféle korabeli graffiti látható, hanem Jan van Eyck kézjegye, egyben a művészettörténet első szignója: "Itt járt Jan van Eyck. " Mindaddig a festők többnyire vallási témájú képeket készítettek, ami egyben azt is jelentette, hogy nem saját, hanem isten dicsőségét voltak hivatottak hirdetni vele, ebből adódóan nem tüntették fel nevüket a műveiken. Van Eyck képei meghaladták mindazt, amit a kor egy műalkotástól várt: valósághűen játszott fénnyel és árnyékkal, alakjai háromdimenziósak voltak, a szenteken túl hétköznapi embereket is ábrázolt, és feltüntette rajtuk a nevét. Mentes Anyu szakácskönyvek "A kevesebb több. Arnolfini Szalon – Esszéportál. A mentes jobb. " Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka.
(Pedig idősebb Plinius szerint a portréfestés művészete is egy nőtől származik: a szikioni Kora az i. században a szeretője sziluettjét festette a falra, mécsessel világítva meg őt, mielőtt az útra indult volna. ) Boccaccio a híres nőkről szóló kötetében ( De Mulieribus Claris) egy római szűzről, Marciáról is ír, aki tükör segítségével készített magáról önarcképet. Íme a Boccaccio-korabeli illusztráció. Illusztráció Boccaccióhoz. Forrás: Wikimedia Commons Az első önarckép, amelyen egy festő munka közben látható, ismét csak egy nőtől származik. Ez a húsz éves Catharina van Hemessen 1548-as festménye. Catharina van Hemessen festménye. Forrás: Wikimedia Commons Hasonló példa a késő reneszánsz egyik női festője, Sofonisba Anguissola. A civilizáció újkori változásainak egyik észrevétlen mozgatója az üveg lehetett. A korai felvilágosodás előtt egy kicsivel, amikor az ember először épített teleszkópot és mikroszkópot, egy harmadik dolgot is felfedeztünk az üvegben, saját magunk képmását. Az ember magára döbbenése nélkül pedig nem lett volna újkor, az ént szolgáló modern társadalom, fogyasztói kapitalizmus, nem lett volna vallomásos irodalom és a szelfikamerás okostelefonok billió dolláros biznisze sem.