Az itt közölt információknak ha csak a fele igaz, már az önmagában nagyon elgondolkodtatóm lehet a múltunkkal és nyelvük eredetével kapcsolatban. A Sorbonne egyetem nyelvészei, akik összehasonlításokat végeztek számítógépek segítségével, a nyelvek ősiségének vizsgálata kapcsán, hogy mely nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből. Az ős-etimonokból, alapszavakból levezetve a következő eredményre jutottak: A mai angol nyelv 4% etimont, a latin 5%, a héber 5%, a csendes-ócéáni nyelvek 7%, az indiai mundakhol 9%, a tibeti szanszkrit 12%, az őstörök, türkmén 26%, a mai magyar nyelv 68% ős-etimont tartalmaz! A nyelvek 90 (! )%-ának nincs írásbelisége, ezért a nyelviség kérdésének a kutatása mindig is nehéz és komoly falakba ütközött. Vajon a magyar valóban egy őserdei törzs nyelve lenne eredetileg? Sokak szerint Amerika titkos történelme kerülne felfedésre, ezért ezeket a tényeket ma sem ismerik el, próbálják elhitelteleníteni, megmásítani. A magyar nyelv legrégibb emlékei közül egy kőbevésett magyar rovásírás található az észak-amerikai Újfundland (Új Skócia) Yarmout öblénél.
Ezek mind olyan árulkodó nyomok, hogy a magyar lehetett a legősibb nyelv, vagy ez állhatott a legközelebb az eredeti nyelvhez, melyet sokan csak az Éden nyelveként azonosítanak. Egyes teóriák szerint ugyanis az angyalok és maga Isten is ezt a nyelvet beszélhette.
Én csak leirtam a vélemé a a számomra érdekes cikk itt olvasható: Nyelvek születése és terjedése Hogyan születnek és terjednek el a nyelvek? Milyen régiek Európa nyelvei? Miért megy végbe a nyelvcsere? Befolyásolhatják-e a genetikai kutatások a nyelvészet eredményeit? Cikk: 6 pixel5 2013. január 25. 12:02 @istentudja: Nem ninden nyelv egydülálló. Vannak nyelvek, amelyek egy másik nyelv derivátumai, ilyenek pl. az újlatin nyelvek is. A magyar nyelv valóban egyedülálló, mind szerkezetében, mind árnyaltságában. Nincs még egy nyelv a világon, amelyen olyan pontosan, érzékletesen, oly részletgazdagon kifejezheti magát az ember fia, mint ahogy teheti ezt magyarul. 5 Krizsa 2013. január 20. 11:51 A magyar nyelv azért egyedülálló Európában, mert az egyetlen olyan gyöknyelv, amely az ősgyökök (ősi mássalhangzók és mssh. párosok) mellé már minden újabb mássalhangzót is felvett (B, C, D, F, G, Sz, Z/Zs-t), mégis nagyszerűen megőrizte a gyöknyelvi szerkezetét. Tehát nem leromlott nyelv. Gyöknyelv Európában a finn is, de az a legrégibb.
Az agresszíven terjedő növények nagy részét korábban dísznövényként hozták be az országba, melyek később "kivadultak" és nagy területen elterjedtek. Egy-egy fajtól gazdasági hasznot is reméltek, ilyen például a selyemkóró, melyet textilipari célra akartak használni. A legnagyobb gond ezekkel a növényfajokkal az, hogy szinte "mindent túlélnek", magjaik akár 30-40 éven át képesek megőrizni a csírázóképességüket, egy 2-3 cm-es gyökérdarabról is képesek hihetetlen gyorsasággal felszaporodni, kiszorítva így a természetes és honos növényflórát. Selyemmályva (Abutilon theophrasti) Az egyik legveszélyesebb gyomnövényünk, amely szintén dísznövényként került be az országba. Magyarországon honos növények a kertépítészetben. Akár 1 méter magasra is megnőhet, főként szántóföldi gyomnövényként tartjuk számon. Kártétele abban áll, hogy elszívja a vizet és a tápanyagot a haszonnövénytől, ha nem tartják kordában, akkor akár 30%-os terméskiesést is okozhat a jelenléte például a kukoricában. Selyemkóró (Asclepias syriaca) Bács-Kiskun és Tolna megye nagy részén jelen van, kifejezetten laza szerkezetű talajokat kedveli.
Anélkül, hogy tönkretennénk… " talán belátható, hogy mint a Szépség és a Szörnyeteg c. mesében is, itt is a belső értékek számítanak igazán. Egyrészt a folyók mentén nagyon jól tudnak terjedni az inváziós fajok, elsősorban a vízzel. Másrészt a rendszeres áradások olyan bolygatást és növénymentes felszíneket biztosítanak, ahol jól be tudnak lépni, és aztán el tudnak terjedni. Van egy magyar specialitás is: nagyon sok inváziós faj van a homokterületeinken. A nyílt homokpusztagyep egy bennszülött pannóniai társulás. Ha utak és mezőgazdasági kultúrák vannak a közelében, akkor a szélek felől hatolnak be az inváziós fajok, és ezzel komolyan veszélyeztetetik. – Milyen gyorsan tud terjedni egy ilyen faj? – Ez nagyon változó. Turista Magazin - Hazánkban is élnek húsevő növények?. Akár évi 10 kilométeres sebességgel is tudnak terjedni egyes fajok. Ez azt jelenti, hogy az előfordulási helyek ilyen sebességgel bővülnek, tehát nem arról van szó, hogy az adott területet teljesen kitöltötte a faj, és mindenütt az fordul elő. – Melyek a legjelentősebb invazív növényfajok Magyarországon?
2: Invazív fajok: azok a gyorsan terjedő, nem őshonos fajok, amelyek nagy része szándékos betelepítés eredménye (pl. ellenállóbb, gyorsabban növő fák, haszonnövények, dísz- vagy haszonállatok stb. ), de jelentős mennyiségű idegen faj érkezik véletlenszerűen (pl. konténerekben, hajókra tapadva) illetve megtelepedhetnek kertekből, akváriumból való kiengedés vagy kiszabadulás útján is. 3: Státusz: Természetvédelmi státusz (13/2001. Hunyor gondozása – Részletes útmutató - Disznovenyek.hu. (V. 9. ) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről 4: IUCN: Természetvédelmi Világszövetség ( World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet. IUCN kategóriák: EX (Extinct) – Kihalt EW (Extinct in the Wild) – Vadon kihalt CR (Critically Endangered) – Súlyosan veszélyeztetett EN (Endangered) – Veszélyeztetett VU (Vulnerable) – Sebezhető NT (Near Threatened) – Mérsékelten fenyegetett LC (Least Concern) – Nem fenyegetett DD (Data Deficient) – Adathiányos NE (Not Evuluated) – Felméretlen M AGYAR HORGÁSZKÁRTYA SZOLUNÁRIS NAPTÁR ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLAT ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT