Mikszáth az 1880-as évek elején robbant be a tót és palóc témájú novellákkal. Szülőföldjének patriarkális világát bensőségesen ábrázolta. A paraszti élet eszményített, idillikus, nosztalgikus rajza nála már keveredni kezd a helyzetelemző ábrázolásokkal, balladás, tragikus megjelenítésekkel. Ő volt a dzsentri első és igen pontos bírálója is. Belülről, országgyűlési képviselőként is ismerte a Monarchia értékválságos világát, a látottakat a rokonszenv, a humor és az elvszerű kritika változó arányú keverékével írta le. Mikszáth érettségi tétel angolul. Mikszáth a Jókainál is jelentkező anekdotát írásművészete meghatározó műfajává fejleszti. Nagyepikai műveit is felfűzött, illetve kibontott anekdotákból komponálja. A kisepikában az önálló anekdota mellett a karcolat, a rajz, a zsánerkép és a nagynovella műfajaiban is megszólal, de ezek alapját is rendszerint anekdoták adják. Ábrázolásmódjára a szó eredeti értelmében vett elbeszélés és a karcolat a legjellemzőbb. Nagy megfigyelő volt, néhány jellegzetes vonással lényeget, karaktereket rajzolt.
A különcködő arisztokrata típusa. Az ő zárt világában a nemes érzelmek és az egyenesség uralkodik. Számára a 17. században megáll az idő. A régi erkölcsök és hagyományok szerint él. Irodalmi előképe: Cervantes: Don Quijote (don kihóte). Mindkettőjük számára megállt az idő, ez a közös bennük. Kidolgozott Tételek: Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma. De Cervantes hőse az igazságért, a nők és aszegények védelméért harcolt, nemes eszmékért küzdött, addig Pongrácz István gróf bezárkózott a maga külön világába és csak saját hóbortjainak élt. Behenczy bárók: (Pál és Károly) Lecsúszott, elzüllött dzsentrik, mélyen romlottak, az "Úri svihák" típusát lképviselik, léha életet élő szélhámosok.
A szegény embereknek nincsen gazdagságuk, és kiszolgáltatottak, egyrészt a háborúnak egyrészt a gazdagoknak. Ez a háború ellenes novella azt akarta nyomatékosítani hogy milyen gyilkológéppé válik az ember a háború hatásara, hiszen a háborúban nincsenek társadalmi különbségek a halál elöbb-utöbb mindenkit elér. A szentimentális és naturalista elemek váltakozása jelzi a főhős lelki-érzelmi gazdagságát, de a tudatban végbement pusztulást is. Móricz tiltakozott a háborús vérontás ellen. Mikszáth Kálmán novellisztikája érettségi tétel - Érettségi.eu. Háborúellenes novellája a Szegény emberek (1916), melyben bemutatja, hogyan ölte ki a háború az emberből a lelket, hogyan vált egy ember a háború miatt vérengző fenevaddá. Barbárok 1930-as évek elején született. a pusztán élő emberek életét mutatja be, elhatároltan három részben. Az elsőben azt látjuk, hogy a veres juhász és társa egy rézveretes szíj ürügyén brutális kegyetlenséggel megölik a bodri juhászt, és vele élő fiával és kutyájával együtt. A második részben bodri juhász asszonya, aki elszántan és kitartóan bejárja az egész országot, hogy rátaláljon úrára és gyermekére, hiszen nélkülük nincsen élete.
Ami viszont rájuk is ugyanúgy jellemző, mint a tótokra, hogy számukra is nagyon fontos a becsület és a becstelen ember elnyeri méltó büntetését. A novella címe előreutaló, de félrevezető is egyben, mert a történet valódi főszereplője nem Bede Anna, hanem a kishúga, Erzsi. A történet a naiv vallásos hitre, a túlvilág népies elképzeléseire épül. Annát orgazdaság miatt félévi fogságra ítélte a bíróság, de a lány közben meghalt. Az idézésre húga, Erzsi jelenik meg, hogy nővére helyett letöltse a büntetést. Móricz Zsigmond (1879-1942) « Érettségi tételek. A történet kezdetén megismerhetjük a helyszínt, a tárgyalótermet, ahol a kinti hideg világgal ellentétben fülledtség, lassúság, fáradtság van. Ezt az elcsigázottságot töri meg Erzsi belépése a terembe, aki bájával, erkölcsi tisztaságával felvillanyozza a bírákat. A család úgy akarja megteremteni a halott lány nyugalmát a túlvilágon, hogy jóváteszi a bűnt, amit Anna a szeretője miatt követett el: az anya kifizeti a kárt, Erzsi pedig letölti a fél esztendős börtönbüntetést. Erre persze nincs törvényes lehetőség, a bírák mégis találnak megoldást a lány lelkének megnyugtatására, azt hazudják neki, hogy nővéréről kiderült ártatlansága.
Arról már nem is szólva, hogy a szervezők által pontos időre megrendelt vacsora miatt nem csak az ilyenkor szokásos közvetlenebb hangulatú beszélgetés maradt el, de a kérdéseinkkel - lett volna bőven - is egyedül maradtunk. Vigasz és azt est ajándéka: a sebtében dedikált kötet.
KÖNYVKRITIKA - A HÉT KÖNYVEI - LXV. évfolyam, 29. szám, 2021. július 23. A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45. A hóhér háza a G. kávézóban. ) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az weboldalon. Költészet Farkas B. Richárd: QR-kód a palackban Napkút Kiadó, 99 old., 1990 Ft Gyöngyössy Imre: Stigma Magyar–olasz, ford. : Roberto Ruspanti és Petényi Katalin Nap Kiadó, 207 old., 3000 Ft Tóth Erzsébet: Kínai legyező Nap Kiadó, 84 old., 2900 Ft Dráma Győrei Zsolt–Schlachtovszky Csaba: Hamlear, a dán királyfiból lett brit király Gondolat Kiadó–Gyulai Várszínház, 142 old., 2800 Ft Kellerwessel Klaus: A 77 fejű herceg éneke Cédrus Művészeti Alapítvány, 151 old., 1990 Ft Elbeszélő próza Atwood, Margaret: Legvégül a szív Ford. : Csonka Ágnes Jelenkor Kiadó, 505 old., 4499 Ft Bánffy Miklós: Egy erdélyi gróf emlékiratai Második, javított kiadás Helikon Kiadó, 373 old., 3999 Ft Bánffy Miklós: Erdélyi történet I–III. Helikon Kiadó, 1127 old., 7999 Ft Belényesi Pál: Virágruhába öltözve Publio Kiadó, 151 old., 2990 Ft Dean, Abigail: Az "A" lány Ford.
A kolozsvári család számára havonta egyetlen egyszer megadatott családi grillcsirke-lakoma szertartásszerű elfogyasztása az ellenpontja ennek a valaha volt erdélyi lakomáknak, bőségnek. Az Omerta ̶ Hallgatások könyve (Jelenkor Kiadó, 2017) az önazonosság megtalálásának és a szabadság kiteljesedésének lehetőségeit négy, egymáshoz kapcsolódó emberi sorson keresztül tárja fel. A kollektivizálás 1950-es évekbeli, Gheorghiu Dej pártfőtitkár vezette korszakában járunk Kolozsvár hóstáti városrészében. A hóhér háza польский рок. A rózsanemesítő, Decsi Vilmos, széki asszony-élettársa, Kali (Klára), valamint gyereklány-szerelme, Annuska és annak börtönjárt apácahúga, Eleonóra életvallomása hol egybefonódik ebben a nagyregényben, hol egymástól elválik, küldetések, életprogramok mentén rendezve. A rózsanemesítő Vilmos Stáció nevű mintagazdaságának megalapítása és nemzetközi hírneve ellenére boldogtalan, szakmailag elégedetlen, párkapcsolatra képtelen; harmonikusabb a mesemondó Kali rövid életpályája, mivel anyasága és szeretőjétől kapott önálló parasztudvara a függetlenségét biztosítja, de rózsakert-gondozással kiteljesedő együttlétüket követően nem lehet végleges társa Vilmosnak.