Mikó István - Radnóti Miklós: Éjszaka - YouTube
75 videó Radnóti Miklós (Eredeti neve: Glatter Miklós, névváltozatai: Radnói, Radnóczi, Radnóti) (Budapest, Újlipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9. ) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése Az 1930-as években a Radnót falu nevét választotta, mivel Radnóton - Felvidéken, Gömör vármegyében - született a nagyapja. A falu neve ma, Nemesradnót. Később Radnóczira változtatta. 1945 februárjában Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós múzsája és felesége felhívta az akkori belügyminisztert, Erdei Ferencet, hogy közbenjárjon a névváltoztatás ügyében, hogy mire hazaér Radnóti, már az új nevét tudja haszná nem ért haza, 1944 november elején elhunyt.
A föld is egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? (11, 8. vsz. 1-5. sor) Írók-költők szobrai Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán Weöres Sándor szobra Szombathelen Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján Jókai Mór szobra a Svábhegyen /Bp. / Petőfi Sándor Szendrey Júliával /a koltói kastély parkjában/ Mikszáth Kálmán szobra Mohorán Kosztolányi Dezső szobra Bp. - a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / EGYSZER CSAK Egyszer csak egy éjszaka mozdul a fal, beleharsog a szívbe a csönd s a jaj kirepül. Megsajdul a borda, mögötte a bajra szokott dobogás is elül. Némán emelődik a test, csak a fal kiabál. S tudja a szív, a kéz, meg a száj, hogy ez itt a halál, a halál. Mint fegyházban a villany ha kacsint, tudják bent a rabok s tudja az őr odakint, hogy az áram mind egy testbe fut össze, hallgat a körte, a cellán árnyék szalad át, s érzik ilyenkor az őrök, a foglyok, a férgek a perzselt emberi hús szagát.
És ezt a problémát semmilyen korszerű (netán csoda-) anyaggal nem lehet kiküszöbölni. Költségek és a feltételek Az első ránézésre olcsó, esetleg házilagosan is kivitelezhető beavatkozás számos meglepetést tartogathat. Így például a belső hőszigetelés költségeinek számításánál rendszeresen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy csökkenti a lakás alapterületét. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Egy 15 méteres külső falszakasz 6 cm vastag szigeteléssel és 1 cm burkolattal körülbelül 1 négyzetmétert vesz el a lakótérből, és ennek arányában csökkenti a lakás értékét is – ez pedig a mai, nyomott lakásárak mellett is lehet néhány százezer forint. A belső oldali hőszigetelés megkezdése előtt erősen javasolt az épületdiagnosztikai felmérés, különös tekintettel a nedvességviszonyokra és a szerkezetet alkotó anyagok típusára és állapotára. Hő- és páratechnikai számításokkal meg kell vizsgálni azt is, hogy a hőszigetelés után mi fog történni a csatlakozó szerkezeteknél, kell-e számítani páralecsapódásra a kritikus helyeken. Ugyancsak meg kell vizsgálni, hogy a beavatkozás okoz-e statikai problémákat, és az esetlegesen a falban futó vezetékeket célszerű a belső, védett oldalra helyezni.
Kollégáink elérhetőségeit a kapcsolat menü pont alatt találja.
A falak közel azonos hőmérsékletűek lesznek, mint a szobában lévő levegő, ezáltal nehezebben hűlnek a harmatpont hőmérsékletére (a levegő páratartalmából következő olyan hőmérsékleti pont, ahol megkezdődik a párakicsapódás) ezért nem nedvesednek a falak és nem jelenik meg a penész. (Mert a penész "vizet eszik", ha nincs páralecsapódás nem "virágzik". ) Beltéri hőszigeteléssel elérhető, hogy ne legyenek hidegek a falak, ne legyen "hidegsugárzás", így megszüntethető a kellemetlen hőérzet. Így alacsonyabb szobahőmérséklet mellett is komfortosnak érezzük a helyiséget. Ha kívülről tilos: Multipor belső oldali hőszigetelés - A Mi Otthonunk. Ezzel pedig vissza is kanyarodtunk az egyik legfontosabb hőszigetelési szemponthoz, hogy igenis lehetséges spórolni a fűtésszámlán, méghozzá egy jól átgondolt és kialakított beltéri hőszigetelés kivitelezésével! Kiváló porózus szerkezetű beltéri hőszigetelő rendszerek az IsoPLAAT és az IsoTEX rendszerek. A fenti problémák megoldásában és természetesen számos más felmerülő kérdésben segítenek kollégáink, legyen szó tanácsadásról a megfelelő anyagkiválasztásról vagy akár a kivitelezésről.
Mégis előfordulhatnak olyan esetek, amikor a szükség törvényt bont. Ilyen lehet egy műemlék (homlokzatú) ház esete, de ilyen példával érkezett standunk első látogatója is, akinek a társasháza pályázati pénzt nyert az energetikai felújításra, ám az utolsó pillanatban a lakók 20%-a visszakozott az önrész megfizetésétől. Építési Megoldások - A belső oldali hőszigetelésről objektíven. Mik a problémák? Fontos észrevenni, hogy kicsit különböző problémák merülnek fel panelépületek esetében, és régi, hagyományos, rossz hőszigetelésű (többnyire téglából készült) házak esetében. (Ennek oka, hogy a paneles épületek egy szendvicsszerkezet közepén tartalmaznak valamennyi hőszigetelést! ) Közös probléma, hogy a belső oldali (utólagos) hőszigetelés, nem meglepő módon, a belső térből vesz el helyet (hogy mennyit, az persze függ attól is, hogy hány oldalon érintkezik a lakás a külső térrel). Az ablakkáva szigetelése itt is problémát okozhat, de célszerűnek/kényszerűnek bizonyulhat az épületgépészeti és elektromos rendszerek áthelyezése a belső oldali szigetelés mögötti térből.
Az eredeti falfelület számottevően hidegebb lesz, hiszen a hőszigetelő anyagra hárul a szigetelés szerepe. Számszerűsítve: egy B30-as falazat belső felületi hőmérséklete 6 cm vastag hőszigeteléssel 15 °C-ról közel 3 °C-ra hűlhet! A hideg felületen – mint egy hűtőszekrényből elővett sörösüvegen – pedig le tud csapódni a pára, ami a penész megjelenését hozza magával. Számos meggondolatlan belső oldali hőszigetelésnél indult meg a szigetelés mögött – láthatatlanul – a penészképződés, ami akár légúti problémákhoz is vezethet. Mivel a kritikus felület el van takarva, a lakók egészségügyi panaszaik kiváltó okát nem találják, nem tudták, hogy irtaniuk kellene a penészt. A páralecsapódás a hőszigetelő lemez belső felületén elhelyezett teljes értékű párazáró réteggel (párazáró fólia) természetesen elkerülhető. A falsíkok találkozásánál és a fólia toldásánál a rögzítést légzáróan kell kialakítani. Ez a megoldás viszont újabb gondokat okozhat a lakóknak: a kérdéses falra (ahol többnyire gipszkarton burkolat és tapéta adja a végső felületet) faliszekrényt, képet, polcot csak nagy körültekintéssel lehet rögzíteni, mivel a párazáró réteg megsértése ismét a fent vázolt problémákhoz vezet.
E feltételek megléte esetén szabad csak a munkálatokat elvégezni. És amikor lehet Végül szót kell ejteni azokról az esetekről, amikor lehetséges a belső oldali szigetelés. Egyrészt az ideiglenesen, szakaszosan használt épületek – klasszikusan a hétvégi házak – esetében kifejezetten javasolt a belső oldali hőszigetelés. Télen, a használaton kívüli időszakban a ház a környezeti hőmérsékletre hűl. A teljes szerkezetet 20–22 °C-ra csak lassan és jelentős energia befektetésével lehet felmelegíteni. Ez a folyamat lényegesen gyorsabb és gazdaságosabb, ha a hideg falakat elszigeteljük a lakótértől; kevesebb energia bevitelével hamarabb kialakul a megfelelő komfortérzet. A páratechnikai és a többi, fent említett problémáknak pedig nincs idejük kialakulni, mivel a stacioner (állandó) állapot beállta előtt az épületet elhagyják, és hamarosan megint a külső viszonyok lesznek az uralkodók az egész épületben. A másik lehetséges szituáció, amikor a külső oldali hőszigetelés mellett alkalmazzuk a belsőt.