A drámai fordulatok szele már kezdettől fogva benne van a levegőben, sosem tudhatjuk, mikor fordul fel fenekestől a késmárki diáklány megrázó története. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Hiszek egy hazában címmel ad fricskát a honi közállapotoknak az író-humorista. Kántor Péter esszéje, Darida Veronika, Margócsy István és Pál Sándor Attila recenziója, Bödecs László és Fenyvesi Orsolya versei, Bödőcs Tibor, Darvasi László és Csikós Attila prózája, Mán-Várhegyi Réka tárcája, Torma Tamás építészet, valamint Stőhr Lóránt filmes műbírálata az Élet és Irodalom idei 40. számában. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Szerdán délután fél öttől várja a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár az érdeklődőket az eseményre, mely a Tények és regények címet viseli. Kováts Judit író, korábbi történész-levéltáros, akinek számos tudományos munkája – kötete, tanulmánya, szakcikke – jelent meg a 19. századról, azon belül is a reformkorról. Kutatási területei közé tartozott a hadtörténet és a katonai térképészet is.
És bár az első néhány fejezetnél még néha sikerült belezavarodnom abba, valójában hány éves is Lili (erre még rásegített az is, hogy a történetben már-már szaladnak az évek), az élet olyan lapokat osztott számára, amikor nagyon hamar fel kellett nőnie. Lenyűgöző volt olvasni kitartásáról, talpraesettségéről, arról, ahogyan a legnehezebb időszakban is a sarkára állt és ment tovább. Kováts Judit könyve igazán fontos mű, a már említett aktualitása miatt is mindenképpen széles körben ajánlom olvasásra. De talán én személy szerint leginkább egy Lili-korabeli olvasó véleményére lennék kíváncsi. Vajon ő hogyan látja, milyen tanulságot tudna levonni ebből a regényből? Az én tanulságom az, hogy nem a nemzetiség számít, hanem hogy az emberek tudjanak egyenrangúan, békességben egymás mellett élni. Ez akármennyire is magától értetődőnek tűnik, nemcsak 1945-ben, de manapság is meghatározó kérdés.
A Hazátlanok szereplői fiktív személyek, azonban minden, ami velük történik, a valóságban is megtörtént. A sok tragédia és trauma ellenére azonban, amit elszenvednek, a regény és produkció optimista kicsengésű, hiszen Lilli Hartmann és sorstársai végül mégiscsak hazára találnak, és nagy szerepet játszanak Németország újjáépítésében és a szabad Európa alapjainak lefektetésében. Szereplők/alkotók: Lilli Hartmann – Dézsi Darinka/Nyomtató Enikő Kováts Judit író – Kováts Judit narrátor – Kováts Dénes zene, hang- és képkulisszák – Karap Zoltán, Sas Szilárd, Molnár Máté dramaturg – Kováts Judit rendező – Karádi Zsolt Ősbemutató: Nyíregyháza: 2020. március 9., hétfő, 17. 00 Móricz Zsigmond Színház, MŰvész Stúdió, 4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 14. A produkciót az év első felében bemutatják Mátészalkán (03. 27. ), Budapesten (04. 21. ), Kassán (05. 13. ) és Vaján (06. ) is.
Bár az írónő előző két regényét is szerettem ( Megtagadva, illetve az Elszakítva címmel jelent meg mindkét kötet a Magvető Könyvkiadónál), úgy érzem, ezzel a könyvvel írta be magát végleg a történelembe, a "nagyok" közé, az én saját kedvenc szerzőim közé. Az mindenki előtt teljesen nyilvánvaló, hogy a németek (Hitler irányításával) hogyan bántak el zsidók millióival, de talán az nem annyira közismert, hogy a Beňes-dekrétumnak köszönhetően a kisebbségben élő németek és magyarok milyen hányattatáson mentek keresztül. Nekem voltak fogalmaim róla, de nem ennyire mélységében – igazán hálás vagyok Kováts Juditnak, hogy ilyen pontossággal tárta elénk a kegyetlen igazságot. Amikor a könyvajánlóm elején azt írtam, Lili nem mindennapi lány, arra utaltam, hogy mi mindenen ment keresztül. Milyen kegyetlenül igazságtalan az élet, hogy bár német, de neki és a családjának (és még sok-sok német családnak) semmi, de semmi köze nem volt a háborúhoz, mégis rájuk nyomták a "kollektív bűnös" cimkét. "Felismernek a vásárlásnál és felismernek a karszalagról az utcán, a zsidók a csillaggal voltak, mi az N betűvel vagyunk megbélyegezve. "
A nyíregyházi írónő, Kováts Judit három regénye jelent már meg a Magvető Kiadónál. A harmadik kötet, a Hazátlanok németországi és ausztriai bemutatójára a pandémia miatt nem kerülhetett sor. A kényszerpihenő idején online író-olvasó találkozót szerveztek, folytatták az írást, sőt ma már jelenléti eseményekre készülnek itthon és külföldön. Rengeteg pozitív kritika jelent meg a német és osztrák sajtóban Kováts Judit Hazátlanok könyve kapcsán, ugyanis megjelent már németül is, a Nischen Verlag gondozásábban, Zádor Éva fordításában. Ahogyan a szerző fogalmaz, a nagyfokú érintettség válthatta a ki a hatalmas érdeklődést. A mai generáció szüleiről, nagyszüleiről szól a regény, a háború utáni időkről, amikor minden ötödik embert érintett a legnagyobb európai etnikai tisztogatás, a kitelepítés formájában. "A Frankfurter Allgemeine Zeitung-ban, a Die Presse-ben, a Kurírban, az ORF osztrák közszolgálati rádióban, televzióban, a Salsburger Nachrichten-ben és különböző internetes portálokon is írtak a regényről.
Szépművészeti múzeum kiállítás Rick and morty 3 évad 10 rész Férfi és női szerepek (Paksy Sándor előadása) Papírszínház fakeret vásárlás Versek a családról szeretetről gyerekeknek m Fidel castro zsidó Kenyeret és cirkuszt a népnek
Elsősorban az úgynevezett Dunai iskolába sorolt festők – Albrecht Altdorfer, Wolfgang Huber – rajzain keresztül idézi fel az önálló tájábrázolás kezdeteit a kiállítás, amelynek következő egységei technikai és funkcionális szempontból is feltárják a korszak rajzművészetét. Plasztikus hatásukkal látványosak Cranach, Altdorfer és társaik sötét alapozású lapokra készített chiaroscuro rajzai, míg az előkészítő rajzok az alkotómunka titkaiba nyújtanak betekintést. A krakkói Boldogasszony templom hatalmas főoltárának készítőjeként ismert Veit Stoss szobrásztól például mindössze öt rajz maradt fenn, ebből kettő a kiállításban látható, míg Augustin Hirs(ch)vogeltől egy teljes, 53 lapból álló, vadászati tematikájú üvegablakterv-sorozatot őriz a Szépművészeti Múzeum, ezek közül szintén kettőt bemutatva. Az október 18-ig nyitva tartó tárlatot a II. Rudolf német-római császár prágai udvarában működött német művészek 1600 körül készült kompozícióinak válogatása zárja le.
Rudolf prágai udvarának művészetét. A Szépművészeti grafikai gyűjteménye Dürernek mintegy kétszázötven metszetét őrzi. Ezek közül tíz látható a kiállításon, például a három mester rézmetszetként ismert lap: A lovag, a halál és az ördög, a Melankólia (Melencolia I) és a Szent Jeromos a dolgozószobában. A metszetek fényérzékenyek, a kímélő led-világítást is csak három hónapig viselik el, úgyhogy érdemes nem elodázni a kiállítás meglátogatását. Infó: Dürer kora – Német rajzok és metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből Látogatható: október 18-ig Kurátor: Bodnár Szilvia
Az oldalon megtekinthető összművészeti előadássorozat keretében a képzőművészet, az irodalom, a színház és a zene találkozik egy térben és időben a Szépművészeti Múzeum falai között. A múzeum kortárs írókat kért fel, hogy írjanak irodalmi szövegeket a gyűjtemény egy-egy inspiráló alkotásához, melyeket Székely Kriszta rendező vitt színre a kiállítóterekben neves színművészek közreműködésével – emlékeztet a közlemény. Borítókép: Látogató a Szépművészeti Múzeumban Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Óriási ereje volt: a hatalmas táblaképek szuggesztív módon hatottak ránk, és zsigeri élményt nyújtottak. Az Álomutazó t azért szerettük annyira, mert képes volt megszólítani azokat is, akik jól ismerik Sean Scully életművét, de azokra is hatott, akik először találkoztak festményeivel. Az Átutazó egyszerre követett laza időrendet és tárgyalta tematikus egységekben az életmű legfontosabb műcsoportjait, így érthetővé tette, hogy Scully milyen úton jutott el a figuralitástól az absztrakcióig és vissza. A tárlat különlegessége még, hogy Scully legfrissebb festményeiből is impozáns válogatást adott (ezekben már visszatér a figuralitáshoz). Mivel az eredeti tervek szerint ez a tárlat január 31-éig látogatható, ezért még van esélyünk, hogy élőben is lássuk, vagy újra megnézzük. Édes Anna / Kosztolányi (Trianon 100) – Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest Fotó: ákvári Zsigmond Csodás, amikor egy mindenki által ismert irodalmi mű vizuális élménnyé alakul át. Ez történt e kiállítás révén is: a regény kilépett a térbe, és kvázi valósággá vált.