táncelőadás, 2 felvonás, 90 perc Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 1 szavazatból A VARIDANCE és a Bartók Színház előadása. Közreműködnek: Szirtes Edina "Mókus" és Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák Az esztendő egyik legkülönlegesebb darabjával, egy élőzenés tánckölteménnyel készül a Varidance és a Bartók Színház társulata: a Vári Bertalan vezette csapat Petőfi Sándor, 1844 novemberében pár hét alatt papírra vetett művét, a János Vitézt viszi színpadra. Az 1904-es, Kacsóh Pongrác által megzenésített darab hangszerelését Szirtes Edina "Mókus" alkotta meg, aki mindezt a kultikus "Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák" zenekarának tagjaival kiegészülve adják elő. A kivételesen szerencsés csillagzat alatt megkötetett társulás egészen egyedi hangzást, látványvilágot varázsol az egyik legismertebb magyar irodalmi alkotásból.
János vitéz 2017. január 10. [button style="small " icon="" title="Jegyvásárlás" url="] A János vitéz című családi előadás a paraszt úból huszárrá vált Jancsi mesés kalandjait mutatja be lovas üldözésekkel, nagy harcokkal, illetve fergeteges látványelemekkel, különleges zenei virtuozitással, amelyekkel együtt egyedülálló élményt szeretnénk nyújtani a közönség számára. A szórakozás garantált, kiváló énekeseink és lovasaink közreműködésével minőségi költészet, magas színvonalú muzsika és szemet gyönyörködtető látvány várja majd a nézőket. Minden generációnak bátran ajánljuk, hiszen a veretes huszárruhába öltöztetett János vitéz gurája megdobogtatja az ember szívét, mert valahol, mély gyökerekből fakadva a belénk kódolt történelmünk tör a felszínre.
Ezzel pedig sikerül elérnie azt a különleges bravúrt, hogy a mindenki által ismert darabot egy teljesen új, egyedi nézőpontból mutatja be és ejti ezzel rabul a minőségi magyar kultúra rajongóit. Felejtsük el, amit eddig a János Vitézről tudtunk, kényelmesen dőljünk hátra, adjuk át magunkat nyitottan a különlegesnek, az eredetinek, az újnak, hiszen ezek a csodálatos művészek úgy vezetnek át egy addig nem látott világba dallamokkal, énekkel, tánccal, a csizmák koppanásával, ahogyan Kukoricza Jancsit földi kalandjait követően átvezeti sorsa Tündérországba. A fojtó kánikula után a felszabadító zápor. A némaság és a csend után a zene és a tánc. A hosszú túra után a domboldalon felfrissítő forrásvíz. Ugyanez mindannyiunk számára a karantén után a János Vitéz. Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján Bakonyi Károly írta, Heltai Jenő verseinek felhasználásával. Társkoreográfusok: a Varidance táncművészei.
Heltai Jenő vígjátékai kifinomult technikával, ironikusan jelenítették meg a polgári létforma erkölcsi ferdeségeit. Verses színműveiben (A néma levente) különböző korok vígjátéki hagyományait újította meg. Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt, Csipkerózsika című daljátékára felfigyelve Bakonyi Károly felkérte a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el. "Bakonyi 1903 tavaszán szűk baráti körben hozta szóba először, hogy a Petőfi János vitézének színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a »verses népmese« nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek alkalmatlanok voltak a színpadra. Például az eredeti mese folyamán sűrűsödő vad és erőszakos, később pedig fantasztikus epizódok. Végül is két cselekmény-motívum maradt meg a számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadi kaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy »továbbírta« Petőfi meséjét, amelyben eredetileg »A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme.
Réti Attila Bagója sem lóg ki a sorból. Többnyire a hangja is szépen szól, bár hangképzése néhol furcsa: présel, és erőből énekel. A kisebb karakterszerepeket is jól kidolgozták. Gárday Gábor hozott anyagból is dolgozik (vö. Belcore), Kiss Péter rövid szerepében finomkodó francia tudóst formál meg, Hantos Balázs pedig az enyhén(? ) ittas csősz negatív szerepét alakítja. Mindenkit elragadott a játékkedv, és kiderült: az éneklés mellett is lehet energiát fordítani a szerepformálásra. Nehezíti a feladatot, és több munkával jár, de megéri. Csak így valósulhat meg a sokunk által hőn áhított opera játszás, mely az összművészet jegyében zajlik, és nem csupán az éneklésről szól. Akár ez volt a szándék, akár nem, ez az előadás jó fejlődési irányt mutat az opera mint művészeti ág számára. A 21. századi operajátszás mottója lehetne: színészeket, színészetet az operába!
Szent Márk-székesegyház Catedral de San Marcos Vallás római katolikus Egyházmegye Tuxtla Gutiérrez-i főegyházmegye Védőszent Szent Márk evangélista Építési adatok Építése 1560-tól Elérhetőség Település Tuxtla Gutiérrez ( Mexikó, Chiapas állam) Elhelyezkedése Szent Márk-székesegyház Pozíció Chiapas térképén é. sz. 16° 45′ 11″, ny. h. 93° 06′ 55″ Koordináták: é. 93° 06′ 55″ A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Márk-székesegyház témájú médiaállományokat. A Szent Márk-székesegyház a mexikói Tuxtla Gutiérrez város egyik műemléke, a Tuxtla Gutiérrez-i főegyházmegye központja. Története A templom története 1560-ban kezdődött, amikor a Ciudad Real de Chiapa -i püspökségből, a tecpatláni domonkos kolostorból érkező szerzetesek felépítették az első, Szent Márknak szentelt templomot az akkor még csak Tuxtlának nevezett városban, egyúttal a város nevét is kiegészítették Szent Márk nevével, így innentől kezdve a település neve San Marcos Tuxtla (vagy San Marcos Tuchtla) lett. Amint felépült a templom, megkezdődött a környékbeli szoke indiánok hittérítése is, egyúttal kötelezték őket, hogy regisztrálják a születéseket, a házasságokat és a halálozásokat, a templom fenntartására és az itt szolgáló pap ellátására pedig "alamizsnaként "pénzt szolgáltassanak be.
A világhírű velencei Szent Márk-székesegyház egyes elemeiben végzetes károkat okozott a sós tengervíz – írták kedden a helyi lapok. Százhúsz centiméteres vízállásig használható pallókat helyeztek ki a velencei Szent Márk téren (Fotó: MTI/ EPA/ ANSA/ Andrea Merola) A tengerár súlyos károkat okozott a város egyik jelképének számító Szent Márk-székesegyház mozaikpadlójában: az épület bal oldalán, a bejárat közelében a 13. századi, stilizált pávát ábrázoló mozaik kockái kiestek – idézte az Il Gazzettino Carlo Alberto Tesserint, a műemléket fenntartó szervezet vezetőjét. "Ezek az első károk, amelyeket felfedeztünk, de lesznek még. A teljes mozaikpadlót károsította az áradás, a sós víz a kis kockákat tartó anyagot támadta meg. Először a legszebb mozaikokat vizsgáltuk meg, azért itt vettük észre a kárt" – mondta el. A mozaikok még menthetők, de a márványoszlopok lábazatának némelyike annyira megtöredezett, hogy menthetetlen, ki kell cserélni Pierpaolo Campostrini, az alapítvány egy másik munkatársa szerint.
Két méter magas, átlátszó műanyagfalat készülnek felhúzni a Szent Márk-székesegyház homlokzata előtt, az egyre súlyosabbá váló árvizek miatt. Az Index azt írja, hogy a velencei Szent Márk-bazilikát kezelő szervezet, a Procuratoria vezetője, Carlo Alberto Tesserin elmondta, egyelőre nem látnak más módszert a világhírű műemlék megvédésére. Az átszivárgás miatt azonban a föld alatt is védekezni kell, ahova négy méter mélyen acéllemezeket akarnak beásni. Bár a Procuratoria is tisztában van azzal, hogy a terv óriási felháborodást fog kiváltani, és a műemlékvédelemért felelős állami szervek jóváhagyása nélkül nem is valósíthatják meg azt, de egyelőre nem nagyon látnak más megoldást. Ahogy mi is írtunk róla korábban, súlyos károkat okozott az árvíz a Szent Márk-székesegyház mozaikpadlójában. Az épület bal oldalán, a bejárat közelében a 13. századi, stilizált pávát ábrázoló mozaik kockái kiestek, mely Carlo Alberto Tesserin, a műemléket fenntartó szervezet vezetője szerint még csak a kezdet. A helyreállítás eurómilliókba fog kerülni a fenntartók szerint, Campostrini az azonnali takarítás költségeit 5 millió euróra (1, 6 milliárd forint) becsülte, a károk felmérését a szakértők még nem fejezték be.
Először a legszebb mozaikokat vizsgáltuk meg, azért itt vettük észre a kárt. " Egyelőre még nem is lehet pontos kárfelméréseket készíteni, hanem majd csak azután, hogy az összes víz kiszáradt az épületből, de az még hónapokig is eltarthat. Ám a jelenlegi feltételezések szerint a mozaikpadló még megmenthető lesz, viszont egyes márványoszlopok talapzatai nem lesznek restaurálhatók, azaz cserélni kell majd azokat. A Szent Márk tér és a székesegyház a város legalacsonyabb pontja, ezért is képes az áradás ilyen komoly károkat okozni. A templomhoz tartó kriptát például teljesen ellepte a víz. A székesegyházban keletkezett károk helyreállítása, illetve aa takarítá előreláthatólag több millió euróba kerül majd. Velence áradás riasztás Szent Márk tér károk
Az oltáron két márvány szobor tekinthető meg, az egyik Szent Márkot, a másik Szent Jeromost ábrázolja. Az oltár elején Leonardo da Vinci neves festménye, az Utolsó vacsora alapján készült márvány domborművet lehet megtekinteni. Egy-egy fából faragott angyalt ábrázoló szobor látható az oltár két szélén, amelyek a rajtuk látható felirat alapján egy velencei templomból származnak. Az oltár és a püspöki páholy között látható egy felirat, amely szerint Nikola Bijankovic püspök javaslatára építették a katedrálist. Ő 1730-ban hunyt el, más püspökökkel és városi elöljárókkal együtt a templomban van örök nyugalomra helyezve. Az ezt bizonyító feliratot a padló takarja. A templom felújítása során a sírköveket és egyéb feliratokat áthelyezték a jelenlegi temetőbe. Az 1962-es földrengést követően felépítették a kórus balkonját, majd 1970-ben az orgonát is újjáépítették, amely során a régi Nakic-orgona részeit is felhasználták. A templom előtt Andrija Kačić Miošić (1704-1760) Franciskán szerzetes és költő szobra, valamint egy ivókút is látható.