A Francia… A csapdába esett Nadim kénytelen információkat szolgáltatni a Francia Titkosszolgálatnak. Egy líbiai imám közvetítésével Malotru beszervez… Nadia El Mansour segítséget kér Malotrutől, aki kidolgoz egy tervet, amivel Nadimot örökre eltávolítja Nadia útjából. Malotru megtalálja…
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. A legendák hivatala 3. évad. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
Sorozat 55perc Bűnügyi, Dráma, 8. 6 IMDb Sorozat tartalma A sorozat a Francia Titkosszolgálat tevékenységébe enged bepillantást. Bár a cím után felirat arról tájékoztat bennünket arról, hogy a történet és a szereplők teljes egészében kitaláltak, a sorozatban megjelenő eseményeket mégis egyértelműen a közelmúlt történései inspirálták. A "Legendák Hivatala" a DGSI különleges osztálya, amely az elsősorban Észak-Afrikában és a Közel-Keleten tevékenykedő titkosügynökök kiképzését, illetve új személyazonossággal való ellátásukat (legenda-gyártást) végzi. A főhős a Malotru fedőnevű Guillaume Debailly, aki a történet elején hat év szíriai titkos tevékenység után tér vissza Párizsba. Nem könnyű a helyzete, hiszen újra vissza kell helyezkednie korábbi életébe, felvenni a kapcsolatot elvált feleségével, rég nem látott lányával, egykori kollégáival. És azonnal készen kell állnia új feladatok ellátására. A legendák hivatala 5 évad 1 rész. Az új kihívás azt is megkövetelné, hogy ne csak előző személyazonosságát, de szír szerelmét is nyomtalanul kitörölje az életéből.
A szerzők közlése szerint a harmincas lista összeállítása nem volt egyszerű, még úgy sem, hogy elhatározták, a családi házakat és az ideiglenes installációkat ezúttal kihagyják. Természetesen így sem születhetett megkérdőjelezhetetlen, objektív összeállítás. Voltak házak és terek, amelyekért a válogatást készítők mindegyike rajongott, mások hosszas viták után kerültek be az összeállításba. Az mindenképp jellemző a 2010-es évekre, hogy nagyon sok átépítés, rekonstrukció került fel a listára, ami talán jelzi, hogy az építészetben egyre fontosabbá válik a meglévő épített értékekkel való jó bánásmód, és – nem függetlenül az ökológiai válságtól – egyre fontosabbá válik az előző nemzedékek által itthagyott épületállomány hasznosítása. Talán ezért nyerte el a tetszésüket az egyébként építészeti nívódíjban is részesült Budafoki Szomszédok Piaca is.
Az Építészfórum szakértőivel karöltve összeállítást készített az Index az évtized harminc legjobban sikerült hazai építészeti alkotásáról. A toplistába bekerült a Budafoki Szomszédok Piaca is, nem érdemtelenül. Mint írják: ha a Les Halles-t nézzük Párizsban, vagy a Petz Samu által tervezett Nagy Vásárcsarnokot, úgy tűnik, a recept adott: egy nagy légtéren belül kisebb pavilonok rendszere az ideális megoldás a jó piacra. Az elv szintjén a Budafoki Szomszédok Piaca is ilyen: egy hajdan önálló kisváros központjában ez az épület olyan egyszerű, jól átlátható, fegyelmezett keretet ad, amin belül könnyen megtalálható helyeken, állandó boltokban és a kitelepülő árusok pultjain zsibonghat a kereskedelmi élet. Az épület kettős karaktere szembetűnő: a fehér téglafal és a fémlemezek, az alul zárt és tömör jelleg, felül viszont a perforált és bontott tömegek együttes hatása, hogy nemcsak piacként, hanem rangos középületként is erősíti az átalakuló budafoki központ városias karakterét. A Budafoki Szomszédok Piaca igen előkelő társaságba került, olyan építészeti produktumokkal említik egy lapon, mint például a pécsi Kodály Központ, a badacsonyi Bazaltbor Borászat épülete, a Zsolnay Kulturális Negyed, a Budapesti Piarista Központ és a Március 15. tér átalakítása, a Győr-Kismegyer Isten irgalmassága katolikus templom vagy a felújított Várkert Bazár.
Képünkön Csűrös Karola (Etus szerepében), és Szabó Ottó (Józsi a zöldséges szerepében) A budafoki piac és a hozzá tartozó közterület megújításának pályázati tervét a budafoki helyhatóság már a fővárosi önkormányzat elé terjesztette. Az, hogy a tervekből mikor lesz megújult piac azt egyelőre nem lehet tudni. K. P. budafoki piac Megújulhat Budafoki Szomszédok Piaca
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
A burkolt tereket sövényekkel tagolt, fákkal beültetett zöldsáv keretezi. Az egyik fő érkezési oldalon hosszú évelőkiültetés fogadja a használókat. RG: A zöldfelületek növelése fontos szempont a Tér_Köz pályázat esetében. Hogyan oldották ezt meg? Milyen burkolatokat és növényeket használtak? A tervezés során alapelvnek tekintettük a kisvárosias környezethez igazodó léptékrendet, az építészeti megfogalmazással való összhangot, a mértéktartó, fenntartható anyaghasználatot. A tér hangvételét az épület világos színeihez igazítottuk: a homokszínű térkő illeszkedik a világos téglaburkolathoz és a templom homokkő homlokzatához is. A pihenőterek téglaburkolata a homlokzattal azonos minőségű nemes anyag. A lámpák és utcabútorok fém szerkezetei világos színűek. Az összes, téren lévő zöldfelület burkolatok felbontásával jött létre. A tervezett növényzet kevés faj alkalmazásával teremt rendezett képet. Várostűrő, ősszel szépen színesedő fák keretezik és árnyékolják a teret, örökzöld lomblevelű cserjék tagolják a burkolt felületeket, és magasra nevelhető sövény takarja a kereskedelmi épület hátsó homlokzatát.