Jane kislány korában rendszeresen, minden vasárnap elkísérte az anyját, Vivient a Tiffanyhoz, miközben ő a képzeletbeli barátjával, Michaellel találkozott. Máris hiányzol · Film · Snitt. Húsz esztendővel később Jane-ből sikeres üzletasszony lett, aki arra készül, hogy feleségül menjen a jóképű vőlegényéhez, Hugh-hoz. Ám ekkor váratlanul újra felbukkan az életében Michael, és arra figyelmezeti Jane-t, hogy gondolja újra a dolgait. A döbbent és hitetlenkedő Jane rájön, hogy soha nagyobb szüksége nem volt Michaelre, mint most.
Alexandra 2015. november 30., 23:06 Karácsonyira számítottam, de csak egészen kicsit volt ünnepi hangulatú. Inkább romantikus. Meg eléggé érdekes. Vagy inkább fura. Máris hiányzol 2010 portant. Többször szembejött már velem ez a film, és ma valamiért úgy döntöttem, jó akkor megnézem. Alyssa Milano az egyik kedvenc színésznőm, és Kökényessy Ágit is szeretem, és azt is, ha az utóbbi szinkronizálja az előbbit. Igaz, hogy ma nem épp erre vágytam, de azért jól szórakoztam.
18. 19. 20. 21. ) 18:00 2003 Kis nagy színész (amerikai vígjáték, 98 perc, 2003) 2002 Családi kaleidoszkóp 7. 7 (amerikai romantikus dráma, 89 perc, 2002) 2001 Gyémántvadászok 7. 8 (amerikai-dél-afrikai-német-olasz filmdráma, 92 perc, 2001) 1998 Bűbájos boszorkák 8. 6 (amerikai misztikus sorozat, 45 perc, 1998) STORY4: vasárnap (júl. ) 02:00, vasárnap (júl. ) 02:40, hétfő (júl. ) 01:50, hétfő (júl. ) 02:30, vasárnap (júl. Máris hiányzol (1) - indavideo.hu. ) 01:30, vasárnap (júl. ) 02:15, hétfő (júl. ) 01:45, hétfő (júl. ) 02:30 Alaszka aranya 7. 4 (amerikai kalandfilm, 86 perc, 1998) 1997 Pancsolj, pancser! 4. 1 (amerikai vígjáték, 92 perc, 1997) 1996 Rettegés 7. 9 (amerikai thriller, 97 perc, 1996) Poison Ivy II (amerikai filmdráma, 106 perc, 1996) Glory Daze 5. 5 (amerikai vígjáték, 100 perc, 1996) 1995 A végzet gyermeke (amerikai pszichothriller, 88 perc, 1995) Deadly Sins (amerikai-kanadai thriller, 98 perc, 1995) 1994 A medál hatalma 5. 8 (amerikai akciófilm, 89 perc, 1994) 1993 Conflict of Interest (amerikai akciófilm, 88 perc, 1993) 1992 Pubi hugi 3.
Hogy van esélyünk korrigálni egy-egy múltban elkövetett hibát, lehetünk jobbak a ballépéseink következményeiből leszűrt tapasztalataink által. Aki szeretne megérteni valamit abból, amit a hírekben látunk a ma Amerikájáról, ne hagyja ki se a filmet, se a film alapjául szolgáló kötetet. Szokás mondani, hogy az a jó sorrend, ha először a könyvet olvassuk, utána nézzük meg a regényből készült filmadaptációt. De a Nem vénnek való vidék esetében szinte mindegy: mindkettő hatással lesz rá. (Kiemelt kép: Javier Bardem a Nem vénnek való vidék- ben. Fotó: Afp/Photo12) Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!
A film legemberibb szereplője, az ikonikus vadnyugatot szimbolizáló seriff, akit Tommy Lee Jones játszik megejtő finomsággal, csak afféle narrátora a történetnek, amelyben a Sátán (Javier Bardem egészen elképesztő alakítása) az úr, aki egy olyan embert üldöz a maga kiszámíthatatlan állhatatosságával, aki rátalált egy fegyveres leszámolás után ott maradt, pénzzel teli zsákra, és azt próbálja védelmezni. Tommy Lee Jones a Nem vénnek való vidék ben. (Fotó: Afp/Photo12) A film tökéletesen hozza vissza Cormac McCarthy amerikai író könyvének hangulatát és stílusát egyaránt. McCarthy nyelvezete száraz, lecsupaszított, s köszönhetően a kiváló fordító, Bart István munkájának, ez a magyar kiadásban is tükröződik. A kötetben lényegében nincsenek írásjelek. Ez látszólag megnehezíti a befogadó dolgát, ugyanakkor tökéletesen illeszkedik a McCarthy által megírt világ sivárságához, amelyben az egyik főszereplő, a bérgyilkos, világos koreográfia és gondolatmenet alapján halad a végcélja felé, miközben szinte véletlenszerűen öl, kinek épp mi jut, fej vagy írás.
Amikor pedig Javier Bardem meglátta magát az új hajával, felkiáltott: "Jaj, ne, most két hónapig tuti nem fogok tudni szexelni! " A Coenek meg persze rendkívül elégedettek voltak, mert épp erre a hatásra törekedtek. 4. Két nappal azután, hogy megkapta Llewelyn Moss szerepét, Josh Brolin eltörte a vállát egy motorbalesetben. Egy interjúban elárulta, milyen dühös volt, mert nagyon szeretett volna a Coen fivérekkel dolgozni – aztán később kiderült, hogy a sérülés nem fogja akadályozni mindebben, mert a cselekmény egy elég korai pontján a karakterét vállon lövik. 5. A forgatás egyik nem várt költségét az jelentette, hogy a kellékesek a megszokottnál drágább művért vásároltak, ami gallononként (=3, 8 liter) 800 dollárba került. Joel Coen akkor jött rá, hogy megérte a befektetés, amikor egy nagy lövöldözés után játszódó jelenetnél látta a földön heverni a sok statisztát, és az eredeti, olcsó művér, amiben sok a cukor, azt jelentette volna, hogy ellepik őket a hangyák és bogarak, de a drágább cucc nem érdekelte az állatokat.
A seriff pedig inkább szögre akasztja fegyverét, mert fölfogja, hogy a gonosz elleni harcnak nincs megoldása: félre kell állni. McCarthy regényében föltárul a ma Amerikájának megannyi problémája: a megemésztetlen vietnámi háború, a dél helyzete, a fehér felsőbbrendűség eszméjének jelenléte. A karakterek fölvillannak, életet legfeljebb az olvasó varázsol-képzel mögéjük – háborús traumát, kitörésvágyat, elembertelenedettséget –, az alakok, mint megannyi szimbólum sorakoznak és küzdenek az elkerülhetetlen végkifejletig. A narrátor seriff is szembe találja magát a valósággal, ami elborzasztja, és tudja, hogy ez a vég: nincsen tovább. Mert, ahogy a könyvben áll, "Újrakezdés nincs. Ez itt a lényeg. Minden egyes lépése az embernek végérvényes. Nem lehet visszacsinálni. Soha semmit. (…) Te, amikor reggel felébredsz, azt hiszed, hogy ami tegnap volt, az már nem számít. Pedig az a helyzet, hogy csak az számít. " Nehéz ezzel úgy szembesülni, hogy én éppen az ellenkezőjében reménykedem minden nap, amikor reggel felkelek.