Viszont, mivel előleget kaptunk, ezért a beruházásra kapott összeget az előlegszámlán hagyjuk az elszámolásig (jóváhagyásig), a költségekre kapott támogatás felhasznált részét azonban egyéb bevételként elszámoljuk (az elszámolás jóváhagyásának feltételeit dokumentáljuk). Válaszukat előre is köszönöm. A számviteli törvény 2018. évi változásai - MGI-BPO. Számviteli kisokos: támogatások elszámolása a kedvezményezettnél Cikk Írásunk a pénzben nyújtott támogatások számviteli elszámolását mutatja be a kedvezményezetteknél. {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Ez az aktivált saját teljesítmény ellentételezi a közvetlen előállítási költségek értékét (eredményre gyakorolt hatás nulla), így a bevételt (vagy annak egy részét) passzívan el kell határolni. Amikor az előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz a vállalkozásnál felhasználásra kerül, csak annak elszámolt értékcsökkenési leírásával arányosan kerül visszaforgatásra a passzívan elhatárolt bevétel. Fejlesztési célra kapott támogatás elszámolása | SZÁMVITELSULI. Szintén nem érinti a törvénymódosítás a tőketartalék javára kapott támogatási összegek könyvelését sem. A jogszabály alapján pénzmozgással egyidejűleg tőketartalékba helyezett pénzeszközök értékét át kell vezetni a lekötött tartalékba, mert ezen összegeket a jogszabályban, szerződésben rögzített feltételek nem teljesítése esetén vissza kell fizetni. A szerződések tartalmazzák a figyelési időt. Amennyiben megtörtént az ellenőrzés és/vagy lejárt a figyelési idő a lekötött tartalék felszabadítható, tehát az összeget vissza kell vezetni a tőketartalékba. Ennek könyvelési tételei az alábbiak: Jóváírás alapján: T Pénzeszköz / K Tőketartalék Szerződésben rögzített összegben: T tőketartalék / K Lekötött tartalék Figyelési idő lejártakor: T Lekötött tartalék / K Tőketartalék
A képzések közül kettő (konfliktuskezelő és kisáru-szállító) 2019-ben be is fejeződött, az oktató cég a képzés számláját társaságunk részére meg is küldte. Kérdésünk: – elszámolható-e a teljes támogatási összeg egyéb bevételként és a kiszámlázott oktatási díj költségként, vagy a költséggel nem fedezett összeget passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni? - vagy: a támogatásról még nem készült el az elszámolás (az egyik képzési modul csak 2020-ban valósul meg), ezért csak a támogatási előleg számolható el kötelezettségként és a felmerült oktatási költséget kell aktív időbeli elhatárolásként elszámolni az összemérés elve alapján? Köszönettel: Ecker Dániel 2020. 01. 27. K+F tevékenységhez kapott támogatás elszámolása Tisztelt Szakértő! Támogatások elszámolása 2014 edition. Társaságunk K+F tevékenységhez GINOP-os, vissza nem térítendő támogatást kapott. Felhasználható építményfelújításra, anyagvásárlásra, igénybe vett szolgáltatásra, személyi jellegű kifizetésekre és K+F eszköz amortizációjára. Helyesen járunk-e el, ha a • regionális beruházási támogatásból megvalósított építmény bekerülési értékéből a támogatási részt a fejlesztési támogatásokra vonatkozó előírások szerint halasztott bevételként elhatároljuk és az értékcsökkenés elszámolásának arányában oldjuk fel, • a K+F projekthez nyújtott támogatásokat a költségek fedezetére kapott támogatásnak tekintjük, és a 2 éves K+F tevékenység során elszámoljuk a felhasználás időpontjában?
A könyvelési tétel: T Aktív időbeli elhatárolás / K Egyéb bevétel. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni. A könyvelési tétel: T Egyéb bevétel / K Aktív időbeli elhatárolás Fontos, hogy ezzel viszont nem oldódott meg minden a támogatásokhoz kapcsolódó számviteli probléma. Kedvező változás a pályázatos támogatások elszámolásában - Saldo Zrt.. Az új előírás ugyanis kizárólag a költségek, ráfordítások ellentételezésére járó támogatások esetében alkalmazható! A fejlesztési célra és az egyéb célra kapott összegekre a törvénymódosítás nem terjed ki. Ezeknél a szerződéseknél továbbra is csak a véglegesen átvett összegeket lehet egyéb bevételként kimutatni. Ezen támogatások esetében a problémát a kapott pályázati előleg jelenti. A hatályos előírások alapján, amíg nem válik véglegessé az előleg, addig rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, mivel óvatosság elve alapján felkészülünk a legrosszabbra, vagyis arra, hogy vissza kell fizetni. Könyvelési tétel: T Pénzeszköz / K Rövid lejáratú kötelezettség Feltehetjük persze a kérdést, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy vissza kell fizetni az összeget.
Az adott évi mérlegkészítés időpontját követően a vezetés tudomására jutott információk, már nem lehetnek relevánsak az elhatárolás elszámolásának megítélésében. Az aktív időbeli elhatárolást egyébként a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni. Fejlesztési és egyéb célra kapott támogatások Az előzőekben részletezett rendelkezés nem terjed ki a fejlesztési célra és az egyéb célra kapott támogatások elszámolására. Ezeknél a szerződéseknél továbbra is csak a pénzmozgással egyidejűleg lehet a támogatásokat egyéb bevételként kimutatni. Ezen támogatások esetében a problémát a kapott támogatási előleg jelentheti. Az ilyen összeget, kötelezettségként kell kimutatni, amelyből bevétel akkor lehet, ha az összegnek az előleg tartalma megszűnik. Ebben az esetben tehát nem mérlegelhetjük, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a támogatási előleg összegét vissza kell-e fizetni vagy sem és az elszámolható-e bevételként vagy sem? Nem helyes eljárás az, ha ilyen esetben arra hivatkozással, hogy a törvény előírásainak alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet, eltérnek a számviteli törvény tételes alkalmazásától (lásd a számvitelről szóló 2000. évi C. Támogatások elszámolása 2018. törvény 4.
Véleményem szerint nem elegendő bizonyító erejű dokumentum például a vállalkozás vezetőjének nyilatkozata arról, hogy a törvényben megfogalmazott feltétel fennáll és a támogatás összegének elszámolása a vezetés véleménye szerint helytálló. Támogatások elszámolása 2015 cpanel. Ez a nyilatkozat legfeljebb azt bizonyíthatja, hogy a vezetés legjobb tudása szerint úgy véli: az elszámolás megalapozott. Ennél többre van szükség: sokkal inkább bizonyítékul szolgálhatnak azok a tények, körülmények és kapcsolódó dokumentumok, aminek alapján a vezetés ezt a kijelentést teszi. Ezeket a tényeket és körülményeket célszerű írásban is összefoglalni hivatkozással azokra a dokumentumokra (ha vannak ilyenek), amelyek a hivatkozott tényeket és körülményeket igazolják. Az elszámolás helyességének megítélésénél azt is fontos mérlegelni, hogy a vállalkozó minden, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált tényt, körülményt figyelembe vett-e a támogatás összegének bevételként történő elszámolásakor és az akkor rendelkezésére álló körülmények alapján helyesen döntött-e?
Az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke. Az örökség tiszta értéke a megszerzett vagyonnak az alábbiakban foglaltak szerint csökkentett forgalmi értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozás értékének egy-egy örökösre eső részét. Az adóság és más teher fennállását és összegét az örökös köteles igazolni. A köteles rész értékével a kiadásra kötelezett örökös, üzletrészek, örökrészek, örökös örökrészének értékét csökkenteni kell. Az az örökös, aki a köteles részre jogosult követeléseit a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel, vagy ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, amíg a köteles részre jogosult öröklési illetéket köteles fizetni. Örökösödési illeték fizetése, a lemondás az öröklésről, illetve az örökség visszautasítása esetén Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni. Ha az öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték alapulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni a lemondó személynek.
Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos egyezséget kötnek, mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után járó öröklési illetéket köteles megfizetni. Az az örökös azonban, aki az osztály alapján a hagyatékból a törvény vagy végrendelet szerint ráesőnél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészen felül átvett rész értéke után visszterhes vagyonátruházási, az az örökös pedig, aki a vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedte, öröklési illetéket köteles fizetni.
Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja Rendelkezés a megnyílt örökségről, hagyatéki osztályos egyezség Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyaték tárgyalása során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni. Ha az ingatlan hagyatékot vagy egy részét az azt terhelő adósság fejében az örökhagyó hitelezője veszi át, az átvett rész után öröklési illetéket nem lehet kiszabni. Ilyen esetben a hagyatéki hitelező terhére visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni; ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a hagyatéki hitelező egyben az örökhagyó örököse is.
A köteles rész kifizetése esetén a kifizető visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet, a kötelesrészre jogosult pedig öröklési illetéket köteles megfizetni. Az öröklési illeték általános mértéke 18% (az örökség tiszta értéke után). Lakástulajdon, lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyonértékű jog öröklése esetén 9%. A kép forrása:
Így a rokonok és a túlélő házastárs főszabályként nem értesülnek az illetékmentesség tényének Adóhatóság általi megállapításáról, de adott számukra az a lehetőség, hogy kérelmükre az ügyiratra feljegyzett döntésről, külön illeték, vagy díj megfizetése nélkül, postai úton másolatot kapjanak. A fizetési meghagyás A kiszabás alapján fizetendő illetékről fizetési meghagyást, határozatot kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegét, a megállapításánál figyelembe vett adatokat, és az alkalmazott jogszabályokat. A fizetési meghagyás alapján fizetendő illeték a határozat véglegessé válását követő 15. napon válik esedékessé, azaz az adózót a határozat kézbesítését követő 30. naptól terheli az illetékfizetési kötelezettség. Ha az örökös illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség érvényesítés iránti kérelmet nyújt be, határozat az első alkalommal benyújtott kérelem esetén nem válik véglegessé, nem minősül végrehajtható okiratnak. A kedvezmény, vagy mentesség fennállásáról az Állami Adóhatóság az illetékkiszabása iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt.