A mérleg fordulónapján fennálló követeléseinket, a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján értékelni, minősíteni kell. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy követelésünk egy része vagy egésze nem fog megtérülni, úgy értékvesztést kell elszámolnunk, amennyiben ez a különbözet tartós és jelentős. Ha a későbbiekben úgy alakul, hogy a várhatóan megtérülő összeg meghaladja a követelésnek a mérlegben kimutatott könyv szerinti értékét, úgy a korábban elszámolt értékvesztés csökkenthető, az visszaírásra kerül. Az ily módon elszámolt értékvesztést a társasági adó alapjának meghatározásakor növelő tételként kell figyelembe venni. A korábban elszámolt értékvesztés visszaírása ugyanakkor csökkenti a társasági adó alapját. Amennyiben a követelés egy része vagy egésze behajthatatlannak minősül, azaz megfelel a számviteli törvény 3§ (4) 10. pontjának, úgy ezen követelésekre hitelezési veszteséget kell elszámolni. Az egyéb ráfordításként elszámolt hitelezési veszteséggel nem kell a társasági adó alapját növelni.
A Számviteli törvény meghatározásán túlmenően a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény behajthatatlannak tekinti azon követelések 20%-át is, amelyeknél a fizetési határidő óta 365 nap eltelt. Ha tehát lejárt követelésünkre hitelezési veszteséget számolunk el, de a követelés a Számviteli törvény szerint nem minősül behajthatatlannak, de a tartozás több mint 1 éve fennáll, úgy a bekerülési érték 20%-nak megfelelő összegig nem kell a társasági adó alapot megnövelni. Az elévült és a bíróság előtt nem érvényesíthető követeléseket azonban itt figyelmen kívül kell hagyni. Ha tehát a követelésünk behajthatatlannak minősül, úgy a hitelezési veszteségként elszámolt összeggel nem kell az adóalapot növelni. Ha korábban erre a követelésre számoltunk el értékvesztést (és akkor megnöveltük a társasági adó alapját), akkor most legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig csökkenthető az adóalap.
Egyik olvasónk a következőt kérdezte: követelés-engedményezéssel kapcsolatban egy kft. megvesz egy 1 millió forint értékű követelést 10 ezer forintért, akkor ezt hogyan kell könyvelni? A könyvekben 10 ezer forintként mutatható ki egyéb követelések között, és ha befolyik nagyobb összeg, akkor az a pénzügyi művelet egyéb bevétele? 2015. július 3. 12:00 Adószakértőnk a cégek saját üzletrészének megvásárlásával, és az örökölt üzletrészekkel kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszolt. Hogyan könyveljük, ha a vállalkozás megvásárolja saját üzletrészét? Az üzleti életben időnként előfordulnak olyan helyzetek, amikor a társaságnak saját magában üzletrészt kell szereznie. Ennek kiváltó oka általában pl. nemkívánatos tag belépésének megakadályozása, esetleg más üzleti stratégiának a részeként. A saját üzletrész megszerzésének vannak feltételei. Ilyenek pl. taggyűlési határozat alapján lehet megszerezni és a törzstőkén felüli vagyon terhére. A társaság saját üzletrészének alapjául szolgáló összes törzsbetét értéke nem haladhatja meg a törzstőke 50%- át.
Tej helyett a legtöbb laktózérzékeny számára, evidens megoldást jelentenek a növényi tejek, ezek közül is a legjobb választás a kókusztej, a mandulatej és a rizstej. Ha drágának találod a bolti készítményeket, érdemes beruházni egy növényi tejkészítőre. A laktózérzékenység 5 jele - Laktózérzékenység, tejcukor-érzékenység. Joghurtot kókusztejszín és zselatin felhasználásával otthon is készíthetsz. Laktózmentes túrót totu, azaz tojástúró néven pedig reform és paleo boltokból szerezhetsz be, ennek tojásfehérje az alapja. A porpuding növényi tejjel ugyanúgy felfőzhető, mint simával. A sajtokat, ha nagyon nem szeretnél megválni tőlük, alkalmanként beiktathatod. A magasabb zsírtartalmú, illetve érlelt sajtok közt akad, amelynek szinte elhanyagolható a laktóztartalma, listánkban összeszedtünk néhányat: Feta sajt: 0, 5 gramm/100 gramm termék Mozzarella sajt: 0, 1-3, 1 gramm/100 gramm termék Ricotta sajt: maximálisan 0, 6 gramm/100 gramm termék 0, 1 gramm/100 gramm alatti laktóztartalmú sajtok: parmezán, camembert és brie, ementáli, eidami, roquefort és gorgonzola.
Nyomtatás Ha nem érzi jól magát, fáj a hasa, puffad vagy hasmenése van tejivás vagy fagylaltevés után, előfordulhat, hogy laktózérzékeny. Tejcukor-érzékenység esetén a szervezet rosszul reagál a laktóztartalmú élelmiszerekre, ugyanis laktáz enzim hiányában nem tudja azokat rendesen megemészteni. A megemésztetlen laktóz pedig különböző kellemetlen tüneteket okoz az emésztőszervrendszerben és az egész testben. Ahhoz, hogy megállapítsa, önnél is laktózérzékenység állhat-e fenn, nézze meg, tapasztalja-e magán az alábbi 5 jelet. 1. Jelentkeznek a klasszikus tünetek Hasmenése van, amely akár öt napig is tart; látszólag ok nélkül fogyni kezd, hány vagy hányingere van. Ezek a tünetek a laktózérzékenység legbiztosabb jelei. A széklete kemény, fekete színű, véres hasmenése vagy véres széklete van. Megmagyarázhatatlan okokból szédül vagy gyengének érzi magát. Evés után fáj a hasa, folyamatos lázat vagy fájdalmas bélmozgást tapasztal. 2. Már minden más betegség kizárt Olyan akkut betegségek, mint az influenza vagy a nátha is hatással lehetnek az emésztőszervrendszer állapotára.
Az első, és szerencsére sokkal ritkábban előforduló, a veleszületett laktózérzékenység. Ebben az esetben, az újszülött vékonybelében sem termelődik a laktáz enzim, ami egyértelműen genetikai hátterű rendellenesség. Jó hír ugyanakkor, hogy erre fel lehet készülni, hiszen az örökletesség csak akkor fordul elő, ha mind a két szülő eredendően laktózérzékeny. Elsődleges formájáról akkor beszélhetünk, ha hozzátáplálás időszaka után a laktáz enzim termelődése jelentősen mérséklődik, ami a felnőttkori előfordulásának fő oka. Másodlagos formája, azaz szerzett laktáz hiányt (vagy elégtelen termelődés) valamilyen megbetegedés, gyógyszerek szedése (főleg antibiotikumok), illetve sérülés válthatja ki. Gyakori az előfordulása a Crohn-betegség, a gluténérzékenység a vékonybél krónikus gyulladása miatti laktázhiány, ahogyan hátterében a bélflórában elszaporodó, egyes káros baktériumok elszaporodása is állhat. Hogyan kezelhető? Laktoz érzékenység jelei . Elsődleges laktózérzékenységre szedhetünk laktáz enzimet tartalmazó gyógyszereket, illetve az intolerancia mértékétől függően, a táplálkozási szokásaink megváltoztatásával megelőzhetjük a tüneteket.
A laktózérzékenység típusai A laktózérzékenységnek három típusa van. A genetikai előfordulás lehet egy veleszületett, az enzim teljes hiányával járó, nagyon súlyos állapot csecsemőknél, ez azonban igen ritka eset (évente maximum egy baba születik ilyen problémával). Az elsődleges, szintén öröklött enzimhiány többnyire fiatal felnőttkorban jelentkezik, de akár 3 éves korban is kialakulhat. Másodlagos laktázhiánynak nevezzük a szerzett, más betegség, gyógyszeres, antibiotikumos kezelés után kialakult problémát, amelyet a bélflóra egyensúlyának felborulása okoz. A laktózintolerancia nem egyenlő a tejallergiával! A laktózintoleranciát nem szabad összetéveszteni a tejallergiával, ami a tejfehérjére adott allergiás reakció, utóbbi fennállásakor ugyanis minden tejterméket kerülni kell. Laktózérzékenység esetén azonban nem a tej, hanem a laktóz fogyasztása okoz problémát. Laktózmentes tejtermékekkel az intoleranciában szenvedők is hozzájuthatnak a tejhez, tejfölhöz, túróhoz, melyek rendkívül fontos tápanyagforrást jelentenek nem csak a gyerekek, de a felnőttek számára is.