Klapka György örökösei 310 millió forintért árulják a legendás Vámház krt. 9-es szám alatti ingatlant – tudta meg a Blikk. A Blikk információi szerint a Klpaka-testvérek egybehangzóan úgy döntöttek, a teljes céget eladásra bocsátják, és ezt a négyük által megbízott ügyvéd, Balogh-Rosta Gergely is megerősítette. Nem találja ki, mi nyílik a Klapka Üzletház helyén - Blikk. A lapnak az örökösök azt mondták, ingatlanszakértők szerint az üzlethelyiség és a 115 nm-es pince együtt akár 600 millió forintot is kóstálhat, de jóval a piaci ár alatt hirdetik meg a zálogházat, mert gyorsan túladnának rajta. Klapka egyébként korábban maga is hirdette már az ingatlant az általa épített branddel együtt 400 millió forintért, de nem kelt el. Az üzlet kedd óta zárva tart.
Megvették a tavaly januárban elhunyt Klapka György belvárosi üzletét, megszűnik a zálogház. Hosszú egyezkedés után 320 millió forintért értékesítették Klapka György örökösei a Vámház krt. 9. szám alatti zálogházat – írta a Blikk. A lap információi szerint a zálogház megszűnik, de hasonló tevékenységnek ad majd helyet az ingatlan. A hírt Klapka Németországban élő lánya, Nicole erősítette meg. Vámház körút 9. - Kiderült, ez nyílik a Klapka Üzletház helyén | Femcafe. Klapka Nicole márciusban vette át a zálogház ügyvezetését testvérétől, Sandytől. A lap szerint Klapka végrendeletében nem minden gyermekére hagyott pénzt, és akadt olyan is, ahol az öröklést DNS-teszthez kötötte. A testvérek végül békésen egyeztek meg a jelentős vagyon elosztásáról: legidősebb fiára az üzletház feletti ingatlan és egy autó, özvegyére egy budai villa szállt, a zálogház eladásából származó bevételen pedig négy testvér osztozik. Klapka egyébként "már unom" felkiáltással még 2011-ben meg kívánt válni a zálogháztól, ő akkor 400 millió forintra tartotta, de nem akadt rá vevő. Az örökösök végül márciusban hirdették meg a teljes céget.
Nicole, Sandy, Dennis és Christian az üzlethelyiségért kapott 320 millió forinton osztozik. Kiemelt kép: Földi Imre / MTI
A harmadik, 700 négyzetméteres cukrászda építésének munkálatait az év elején, saját erős beruházással kezdték el. A Kemenes márka mesébe illő története egy óriási próbatétellel indult. A gazdasági válság Kemenes Edith korábbi kereskedelmi vállalkozását sem kímélte, így Edithnek az ötvenes évei közepén kellett új utat keresnie. Bár rengeteg ötlet volt a fejében, mindenképpen olyan dologgal szeretett volna foglalkozni, amiben örömét leli és szenvedéllyel tudja végezni. Vámház körút 9.7. Édesanyja is kiváló háziasszony volt, a vasárnapi ebédek, a karácsony, a húsvét, a házat átjáró mákos és diós sütemények illata Edith legkedvesebb emlékei közé tartoznak. Elképzelése az volt, hogy jó lenne nyitni egy olyan cukrászdát, ahol az emberek valódi otthoni ízeket kóstolhatnak barátaik és családtagjaik társaságában. "Éveken keresztül érlelődött a gondolat, valósítsuk meg édesanyám álmát, hogy saját üzletében értékesítse azokat a süteményeket, amiket ő alkotott. " meséli Edith lánya, Noémi. A cukrász végzettségű Edith a kezdetekben csupán öt emberrel dolgozott együtt.
Mostanáig munkaerő-kölcsönzés esetében a kölcsönbeadó munkáltatót terhelte a rehabilitációs hozzájárulási fizetési kötelezettség, így a kölcsönbevevő cégek nem voltak ösztönözve megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A módosítás alapján, 2015. július 19-ét követően a munkaerő-kölcsönzést érintő új szabály értelmében a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztattak már nem a kölcsönbeadó statisztikai létszámában jelennek meg, hanem a kölcsönbevevőnél a kikölcsönzés tartama alatt (2011. évi CXCI. törvény 23. §. (4a)). A módosítással a jogalkotó ezt a terhet szerette volna visszahelyezni a kölcsönbevevőkre, akiknél a valós munkavégzés zajlik, továbbá motiválni szerették volna a munkaadókat megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására.
Az sem egyértelmű, hogy nyilatkozat munkavállalónként külön-külön tehető, vagy csak kölcsönvevőnként egy nyilatkozat adható. Tisztázandó továbbá, hogy a kölcsönbe vevőt, vagy a kölcsönbe adót terheli-e bármiféle bizonyítási kötelezettség e nyilatkozat megtételével, meglétével vagy annak hiányával kapcsolatosan? Amennyiben igen, azt milyen módon kell teljesíteniük? Mindezen tisztázandó kérdések ellenére logikusnak tűnik – legalábbis az új előírás hatálybalépésének évében –, hogy a kölcsönbeadók megtegyék a fenti nyilatkozatot, hiszen a kölcsönzési díjukba már beépítették a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket. További indok, hogy átmeneti rendelkezés hiányában – jelenleg nem teljesen egyértelmű, hogy milyen módszerrel kell a 2015. harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás, illetve az éves rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségüket kezelniük a kölcsönbeadóknak és a kölcsönbevevőknek, amennyiben az új rendelkezéseket kívánják követni. Csak sejteni lehet, hogy rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egy új "fiktív átlagos állományi létszámot" kell számolniuk úgy, hogy 2015. július 18-ig az érintett munkavállalókat a kölcsönbe adóknál, míg 2015. július 19-től a kölcsönbe vevőnél kell a naponkénti állományi létszám meghatározásakor figyelembe venni, mely alapul szolgál a kötelező foglalkoztatási szint kiszámításánál.
Ezek után főszabályként a kölcsönbevevő lesz a kölcsönzött munkavállalók után a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére kötelezett. Noha a változással foglalkoztak egyes HR portálok és a témában az Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége is kiadott egy tájékoztatót, azonban az új előírás az adózási és számviteli szakemberek és főleg a munkaerőt kölcsönzők számára rejtve maradt, ugyanis a rendelkezéseket egy újabb salátatörvényben rejtették el. Nyitva maradt kérdések Pontos jogszabályi előírás, illetve hivatalos jogértelmezés hiányában csak sejteni lehet, hogy – a korábbi gyakorlat fenntartása érdekében – egy, a felek azonosítására alkalmas kötetlen formátumú nyilatkozat is elegendő. Nyitott kérdés továbbá, hogy a kölcsönbe adónak mely időpontig (meglévő jogviszony esetén az előírás hatálybalépése, új jogviszony esetén annak kezdő napjáig, esetleg a bevallási határidőig) kell nyilatkozatot adnia a kölcsönbe vevőnek ahhoz, hogy a kölcsönzött munkaerőt továbbra is a saját statisztikai állományi létszámába tartozóként vehesse figyelembe.
A módosítást a 2015. évi III. negyedévi előleg számításakor már figyelembe kell venni, a szabály alkalmazandó azokban az esetekben, ahol a kölcsönzés időszaka már 2015. július 19. -e előtt kezdődött, de ezen időpont utáni időszakban is fennáll a jogviszony, illetve ahol csak ezt követően kezdődik. A jogszabály ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az új szabálytól eltérően, továbbra is a kölcsönbeadó vegye figyelembe a kikölcsönzött létszámot a kötelezettség kiszámításkor. Ehhez a kölcsönbeadó egyoldalú (a kölcsönbevevő beleegyezése nélküli) nyilatkozata szükséges. Nyilatkozat megtétele esetén a változást követően is figyelembe veheti a kikölcsönzött munkavállalókat a saját kötelezettségei megállapításakor, ekkor nem terheli kötelezettség a kölcsönbevevőt. Abban az esetben érdemes ezt a nyilatkozatot megtennie a kölcsönbeadónak, ha megváltozott munkaképességű személyeket kölcsönöz és rájuk tekintettel szeretné csökkenteni kötelezettségét. Ha nem történik nyilatkozattétel, 2015. 07.