CSÍKSOMLYÓI MÁRIA SÍRALOM Ó én édes jó Istenem, Oltalmazóm, segedelmem, Vándorlásban reménységem, Ínségemben lágy kenyerem. Vándor fecske sebes szárnyát, Vándorlegény vándorbotját, Vándor székely reménységét, Jézus, áldd meg Erdély földjét. Vándor fecske hazatalál, Édesanyja fészkére száll, Hazajöttünk, megáldott a Csíksomlyói Szűz Mária.
Kiemelkedő eseménynek számított az őszi búcsú, amely a jubileumi évet lezáró ünnepi alkalom is volt. Természetesen egyedi történésnek számított minden egyes zarándokcsoport vagy egyéni zarándok látogatása, hiszen számukra a kegyhelyre való zarándoklat, a szentmisén való részvétel, a teljes búcsú elnyerése és a Szűzanya szobrának megérintése soha meg nem ismételhető esemény volt. S ha már a zarándoklatokról van szó, meg kell említenünk a 2015 nyarán szervezett ferences gyermek- és ifjúsági programokat, az Assisi Szent Ferenc Iskoláját, a Ferences Ifjúsági Zarándoklatot, a ferences biciklitúrát vagy a Gyulafehérvári Főegyházmegye által rendezett Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót, amelyek alkalmával kivétel nélkül hangsúlyt kapott az 500 éves jubileum is. László Andrea - Régi Székely Himnusz (Csíksomlyói Mária-siralom) - YouTube. Különleges eseménynek tekinthetjük továbbá a Csíki Székely Múzeumban nyílt A csíksomlyói Mária-szobor 500 éve. Mária-tisztelet Erdélyben című kiállítást, amely a kegyszobrot, annak történetét állította "reflektorfénybe", vagy a szobor másolatával más kolostorainkba való zarándoklatot, melynek során Mária-köszöntőket tartottunk.
Megjelent a Székely Kalendárium 2021. évfolyamában Csanády György eredeti nyolcsoros verse Ki tudja merre, merre visz a végzet Göröngyös úton, sötét éjjelen. Segítsd még egyszer győzelemre néped, Csaba király a csillagösvényen. Csíksomlyói szűz mária ének tanmenet. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcától zajló tengeren. Fejünk az ár ezerszer elborítja, Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem! (1921) Fohász Ó, én édes jó Istenem, Oltalmazóm, segedelmem, Vándorlásban reménységem, Ínségemben légy kenyerem. Vándor fecske sebes szárnyát, Vándorlegény vándorbotját, Vándor székely reménységét, Jézus, áldd meg Erdély földjét. Vándor fecske hazatalál, Édesanyja fészkére száll, Hazajöttünk, megáldott a Csíksomlyói Szűz Mária. (1940) Forrás: Tovább a cikkre »
Ha folyton azt énekeljük, hogy porlunk, mint a szikla, akkor ez is fog bekövetkezni. Lassan eltűnünk és ezt még dallal is segítjük. Jómagam székelyként elsősorban ezért nem éneklem ezt a himnuszt. Csanády ezen során maga a néplélek is javított, amikor őrt áll, mint a szikla változatra módosította. A nyolcsoros ének utolsó sorát következetesen rosszul éneklik, pedig a szerző leszármazottjai is tiltakoztak ez ellen. A köztudatba nem a szerző által írt sorok, hanem a folklorizálódott változat épült be, pedig az eredeti szöveg szerint Csaba király győzelemre segíti, és nem vezeti a népét, mint ahogyan a hetedik sorban az ezerből csak száz lett és beépült a – jaj – szócska. Véleményem szerint egyházi elöljárók, kántorok, kulturális és nemzeti ünnepek megszervezői, valamint a himnuszt nyomtatványként megjelentető kiadók felelőssége lenne a helyes vagy valamilyen közmegegyezéssel módosított változat továbbéltetése. Énekek: Csíksomlyói Ének. Az ősinek tartott Bartók-dallam népdalszerű szövegével kapcsolatban is ideje volna az igazmondásnak.
A szöveget dr. Tamás Győző szolnoki káplán írta, aki megbecsült karvezető és komponista volt. Ez a nyolc évtizede született szöveg Fohász néven került be a Mirk László által szerkesztett kötetbe, hiszen a dal inkább fohász, a szöveg pedig nem himnikus hangzású. Elterjedéséhez jelentősen hozzájárult a regös-cserkész mozgalom, de a szájhagyomány főként protestáns közösségekben átformálta a harmadik versszak végét. Így került befejező sornak "A magyarok jó Istene. " Furcsa módon az "új" székely himnuszként emlegetett költemény a korábbi keletkezésű, idén éppen 100 esztendős. Ez sem himnusznak íródott, hiszen a kolozvári diákként az egyetemmel együtt Szegedre menekült székelyudvarhelyi Csanády György (1895–1952) eredetileg egy Budapesten előadott misztériumjáték betétdalának szánta Bujdosó ének címmel. Csíksomlyói szűz mária ének teljes film. Zenéjét női karra komponálta az orvos-zeneszerző Mihalik Kálmán. Először a Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete által a budai Aquincumban rendezett találkozón 1922 májusában adták elő kantátaként a zeneszerző jelenlétében.
Ez sem himnusznak íródott, hiszen a kolozsvári diákként az egyetemmel együtt Szegedre menekült székelyudvarhelyi Csanády György (1895-1952) eredetileg egy Budapesten előadott misztériumjáték betétdalának szánta, Bujdosó ének címmel. Zenéjét női karra komponálta az orvos-zeneszerző Mihalik Kálmán (1896-1922). Először a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete által a budai Aquincumban rendezett találkozón 1922 májusában adták elő kantátaként a zeneszerző jelenlétében. Mihalik Kálmán néhány hónappal később, mindössze 26 évesen meghalt tífuszban. Temetéséről a Csanády által szerkesztett Új Élet terjedelmes beszámolót közölt, és itt jelent meg először nyomtatásban az elhunyt által megzenésített dal szövege is, bizonyára a szerző címmódosítása révén immár Székely himnusz elnevezéssel. Mit nem tudunk még az igazi székely himnuszról? - Nemzeti.net. Az eredeti szöveg mindössze nyolc soros és az utolsó sora: "Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem! " A két világháború között a Székely himnusz a folklóralkotásokhoz hasonlóan, szájról szájra terjedt.
Székelyföld világviszonylatban abban a különleges helyzetben van, hogy nem önálló ország, még önrendelkezéssel sem bír, de két himnusza is van. Az egyiket, az "Óh én édes jó Istenem, oltalmazóm, segedelmem" kezdetűt, még magyar értelmiségi körökben is "ősi" székely himnuszként emlegetik és 14. századinak vélik. A köztudatban tévesen az él, hogy Bartók Béla gyűjtötte ezt a népdalt Csíkban, a 20. század elején. Olsvai Imre népzenekutató megfogalmazása szerint Bartók 1908-ban a székely népzene szellemében tíz egyéni zongoradarabot komponált és ezekből készült el 1931-ben egy öt tételes zenekari szvit, melynek kezdő tétele az Este a székelyeknél. Mirk László a 101 vers és ének Csíksomlyóról című kötet szerkesztésekor e dal kapcsán kutatásba kezdett, melynek eredményeként kiderült, hogy az Énekszó c. folyóirat 1940-ben pályázatot hirdetett meg szövegírásra Bartók dallamára. A következő lapszámban meg is jelent a győztes munka három versszakkal, végén "Íme egy igazi Székely Himnusz! Csíksomlyói szűz mária ének az. " felirattal.
<< Március >> H K Sze Cs P Szo V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 2022 Március 19. az év 78. ( szökőévben 79. ) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 287 nap van hátra. Névnapok: József, Bánk, Józsa + Jozefa, Jozefin, Jozefina, Események [ szerkesztés] Politikai események [ szerkesztés] 1516 – Székesfehérvárott eltemetik II. Ulászló magyar királyt az 1506 -ban elhunyt feleségével, Candale-i Annával együtt. 1849 – Bem József tábornok elfoglalja Brassót, ezzel egész Erdélyből kiűzi az ellenséges osztrák - orosz csapatokat. 1944 – Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépik át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutnak a fővárosba, ugyanaznap Kállay Miklós miniszterelnök beadja lemondását. 1946 – Budakeszin megkezdődik a németek kitelepítése. A magyar kormány, a SZEB hozzájárulásával mintegy 4000 embert, a város lakosságának ötven százalékát deportálja Németországba. 1951 – Az Európai Szén- és Acélközösségről szóló szerződés aláírása.
Milyen névnap van március 19-én? Mutatjuk a választ! A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak. A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. A balkáni országok közül az ortodox hagyományú népeknél (pl. bolgárok, görögök, szerbek) az egyes szentek ünnepnapján elterjedt szokás a névnap ünneplése, azonban egyes katolikus népeknél (pl. horvátok, szlovének) ugyanakkor a névnap ünneplése mára kiment a divatból.
A magyar naptár szerint március 19-én József, Bánk névnapja van. Kibővített naptárak szerint Jozefa, Jozefin, Jozefina, Józsa névnapja van.
Névnap naptár július hó. h k s c p v 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Névnapok ABC-rendben A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V X Y Z Névnapok hónapok szerint január február március április május június július augusztus szeptember október november december Névnapos érdekességek Tudtad, hogy oldalunk volt Magyarország első igazi névnapkereső oldala? Milyen névnap van ma? Milyen névnap lesz holnap? Milyen névnap lesz holnapután? Milyen névnap volt tegnap? Becenevek, becézések Ünnepek, világnapok Keresztnevek angolul