Budapest, 1984/8. augusztus, 16–17. o. -Csapó györgy: Mácsai István. Budapest, Képzőművészeti Kiadó, (Mai Magyar Művészet), 1984, színes tábla: XV. -Tímár Árpád: Szükség van-e országos tárlatra? Új Művészet, 1991/3. március, 19–22. o. -Kortárs magyar művészet. Körmendi – Csák Gyűjtemény 1945–2001. Szerk. : Körmendi Anna, Budapest, Körmendi Galéria, 2001. 231. -Szabó György: Mácsai. Mácsai istván galeria de fotos. Budapest, Körmendi Galéria, 2002. 64. o.
). Fontosabb egyéni kiállításai: 1993: Fülep L. Művelődési Központ, Pécsvárad; Városi Zeneiskola, Szigetvár; 1994: Városi Művelődési Központ, Vásárosnamény; Városi Galéria, Nyíregyháza; 1995: Bernáth Aurél Emlékmúzeum, Marcali; Tasi Galéria, Szentendre; Kapoli Múzeum, Balatonlelle; 1997: Horváth és Lukács Galéria, Nagycenk; 1998: Karda Galéria; 2000: Városi Művelődési Központ, Bicske; 2001: Gulácsy Galéria, Szeged; Derkovits Terem.
Kun Erzsébet Született 1240 körül Kunország Elhunyt 1290 körül Édesapja Szejhán kun fejedelem Házastársa V. István magyar király Gyermekei Boldog Erzsébet özvegy Katalin szerb királyné Mária nápolyi királyné Anna bizánci császárné IV. László magyar király A Wikimédia Commons tartalmaz Kun Erzsébet témájú médiaállományokat. Kun Erzsébet ( 1240 – 1290 - 95 között) magyar királyné, V. István felesége, IV. László anyja. Élete [ szerkesztés] Ismeretlen, valószínűleg Szejhán [1] [2] kun fejedelem leánya. 1254 -ben V. Istvánnal lépett házasságra, 1270 -ben királynévá koronázták. Mivel 1262 -ben férje V. István felvette az ifjabb király (rex iunior) címét, Erzsébet is így tette: 1264-ben megerősített egy birtokadományt Borsod megyében és úgy szerepelt mint Elisabeth Dei gratia junior regina Hungariae (tehát ifjabb királyné). Férje hirtelen halála után, 1272 -ben fia, a kiskorú IV. László gyámjaként uralomhoz jutott, de az oligarchiát sem megfékezni, sem ellensúlyozni nem tudta. Wikizero - Magyarországi Katalin szerb királyné. 1273 -ban fiával együtt Aba Finta elfogta és Turóc várába záratta.
Új!! : Kun Erzsébet magyar királyné és II. Andronikosz bizánci császár · Többet látni » II. István Ulászló szerémi király II. István Ulászló szerémi király · Többet látni » II. Károly nápolyi király II. Károly címere az anjou-ház liliomjaival és a jeruzsálemi királyság keresztjével. II. Károly nápolyi király · Többet látni » IV. László magyar király IV. Új!! : Kun Erzsébet magyar királyné és IV. László magyar király · Többet látni » Kunok A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. Kun erzsébet magyar királyné youtube. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos orosz, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket. Új!! : Kun Erzsébet magyar királyné és Kunok · Többet látni » Magyar uralkodók házastársainak listája A magyar uralkodók házastársainak listáját tartalmazzák az alábbi táblázatok 997-től, István fejedelem, későbbi király trónra kerülésétől 1946-ig, a Magyar Királyság megszűnéséig.
Wertner így fogalmaz erről: (a következő szöveg korabeli, 19. század végi helyesírással és nyelvhelyességgel íródott, így némileg eltér a mai változattól): "Hogy Katalin annak daczára, hogy férje csak a Szerémség kormányzója volt, mégis politikailag szerepelt s hogy Árpád-házi származását külföldön is becsülték, azt azon körülmény is bizonyítja, hogy II. Kun erzsébet magyar királyné film. Károly nápolyi király 1300. január 12-én hozzá »Magnifice Principisse domine Catarine Illustri Regine Servie, carissime sorori nostre« czím alatt Martell Károly fiának magyar trónkövetelése ügyében levelet menesztett. " [2] Miután Katalin szerb királyné volt V. István magyar király elsőszülött lánya, így az ő megnyerése kulcsfontosságú szerepet játszott az Anjou uralkodó elismertetésében, hiszen Katalin gyermekei a trónöröklésben megelőzték Árpád-házi Mária nápolyi királynénak a gyermekeit, ugyanis Mária csak a harmadszülött leány volt. Az utolsó információnk Katalinról, hogy közvetlenül anyósa, Ilona szerb királyné halála után 1314 -ben a sógornője, Szimóna királyné, Milutin király negyedik felesége kíséretében a férje öccsének, Milutinnak az udvarába látogatott, ahonnan gazdag ajándékokkal tért haza Magyarországra.
István · II. Vak Béla · II. Géza · III. László · IV. István · III. Nagy Béla · Imre · III. László · II. Jeruzsálemi András · IV. Béla, a második honalapító · V. István · IV. Kun László · III.
Anjou Izabella Uralkodóház Capeting–Anjou Született 1261 Nápoly Elhunyt 1303. november 3. (43 éves kora körül) Nápoly Nyughelye Szent Péter-monostor Édesapja I. Károly szicíliai király Édesanyja Provence-i Beatrix Házastársa IV. László magyar király Vallása római katolikus Anjou Izabella (ismert még mint Szicíliai Erzsébet, olaszul: Elisabetta d'Angiò, franciául: Isabelle d'Anjou; Nápoly, Nápolyi Királyság, 1261 – Nápoly, Nápolyi Királyság, 1304. ), a Capeting–Anjou-házból származó királyi hercegnő, I. Károly szicíliai király és Provence-i Beatrix leánya, aki IV. László magyar király hitveseként Magyarország királynéja 1272-től férje 1290-ben bekövetkezett haláláig. Nem születtek gyermekei. Anjou Károly nápolyi király és Beatrix provence-i grófnő leánya. 1270 -ben jegyezték el IV. Lászlóval, és Magyarországra hozták, de a hivatalos házasságot csak pár évvel később tartották meg, mikor a felek elérték az egyházi törvények szerinti házasságkötési kort: Erzsébet esetében a 12. Kun_Erzsébet_magyar_királyné : definition of Kun_Erzsébet_magyar_királyné and synonyms of Kun_Erzsébet_magyar_királyné (Hungarian). életévet, László esetében pedig a 14. évét, így ez legkorábban csak 1276 -ban történhetett meg.
Katalin 1269 körül feleségül ment István Dragutin szerb trónörököshöz. Wertner Mór a házasság létrejöttéről így nyilatkozik: (a következő szöveg korabeli, 19. század végi helyesírással és nyelvhelyességgel íródott, így némileg eltér a mai változattól): " IV. Béla s V. István okmányai értelmében 1269 -ig a két udvar közt nemcsak hogy feszült viszony uralkodott, hanem hogy sőt háborút is viseltek egymással, ami nem történt volna akkor, ha a két udvar már 1261 -ben rokoni viszonyban áll egymással. Jogunk van tehát azon feltevésnek helyt adni, hogy Dragutin István eljegyzése és egybekelése V. István legidősebb leányával két állam közt létrejött béke zálogának tekintendő s hogy 1269. Kun Erzsébet Magyar Királyné – Erzsébet Magyar Királyné (Egyértelműsítő Lap) – Wikipédia. első felében létesült. [... ] A házasság létrejöttének időpontjára nézve semminemű adatunk nem maradt fenn; csak azt tudjuk, hogy Katalin 1269 körül a szerb udvarban tartózkodott. " [1] Férje 1276 -tól 1282 -ig IV. István Dragutin néven Szerbia királya volt. Férje trónfosztása után követte őt a Szerémségbe. A királynéi címéről nem mondott le, és levelezéseiben is megadták neki továbbra is ezt a titulust.
Kézikönyvtár Magyar viseletek története SZÍNES TÁBLÁK MAGYARÁZATA. IX. TÁBLA. Magyar és kun viselet Nagy Lajos király korában, a XIV. század derekán. Teljes szövegű keresés (Valamennyi kép kisebb-nagyobb módosítással az 1357-ben készült bécsi Képes Krónikából van átvéve. A krónika eredetije a bécsi udvari könyvtárban van, Bicsérdy János által készített másolata a M. N. Muzeum könyvtárában. V. ö. szöveg 93. s köv. 11. A képek festőiről l. Pulszky F. Magyarország Arch ć ologiája. Budapest, 1897. II. k. 222–226. l. ) 1. Erzsébet királyné, Nagy Lajos anyja. (A 70-ik levél azon miniatur-je után, hol Erzsébet öt fiával együtt van ábrázolva. ) 2. Apród. (Sz. István születése. 19-ik levél. ) 3. Kun vitéz. 4. Nagy Lajos király. (A czimkép után, melynek fényképét közölte a Czobor Béla által szerkesztett s Gerlach és Schenck által kiadott «Magyarország történeti emlékei az ezredéves orsz. kiállításon» cz. munka, 5. füz. 90. ) 5–6. Kun erzsébet magyar királyné movie. Nagy Lajos testőrei. (A czimkép után. A sisakdísz, a crista, olaszos.