Szerelem (1971) | FilmtörtéNET Tételek középiskolásoknak! : Déry Tibor: Szerelem - irodalom Dery művei, könyvek, használt könyvek - Szerelem · Déry Tibor · Könyv · Moly Déry tibor szerelem Amikor végül elkezdődhetett a munka, szerény költségekkel, kevés helyszínnel és gyorsan dolgoztak. A film nagy részét Budapesten forgatták, többek között egy arborétumban, mindössze 46 nap alatt. A teljes költségvetés alig volt több mint 4 millió forint. A film tulajdonképpen azzal a kompromisszummal születhetett meg, hogy az események dátumaként a film elején az 1953-as dátum tűnik fel, ám a filmben később semmi nem utal erre, sőt sok apró jel sejteti, hogy nem a Rákosi-korszakról van szó, hanem 1956-utáni eseményekről. Egy ilyen utalás például Esti Hírlap című délutáni napilap egyik száma egy jelenetben, ugyanis a lap csak 1957-től jelent meg. A jóváhagyás miértjére egy másik verzió is van, mely szerint a ZDF nyugat-német televízió megvette Dérytől a forgatókönyvet, ám a magyar vezetés el akarta kerülni azt, hogy a betiltott forgatókönyvből német film készüljön, így gyorsan kellett lépniük.
1919-ben a tanácsköztársaság mellé állt, majd a bukása után nyugatra emigrált, ahol 1927-ig tartózkodott. Első írásai a Nyugatban jelentek meg. 1920-44-ig, azaz a Horthy rendszer idején nem adták ki műveit, majd az 1945 utáni írásai vitákat váltottak ki. 1956 után politikai konfliktusai voltak. 1977-ben halt meg. Írói munkássága: 1. Korai művek: Expresszionizmus, szürrealizmus jellemzi. Hatással voltak rá: Thomas Mann, Franz Kafka, Marcell Proust. Fő témája a kommunista mozgalom. 2. Realizmus útján: Ekkor keletkezett művei, főleg a novellák közel állnak a groteszkhez. Az élet felelősség, eszme, emberség vállalásának szükségességét sugallja. Felelet (1950-52): Regény, egy munkásfiú és egy egyetemi tanár küzdelmét írja le. Szerelem (1956): Egy ugyanilyen című novellás kötete is megjelent 1963-ban. 3. Fantasztikum, groteszk: G. AUR X BEN (1964): groteszk, fantasztikus regény. Kiközösítő (1966) Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1971) Déry Tibor – (1956) /novella/ A mű az 50-es évek korjellemzése, amikor szorongás, félelem van az emberekben, kivetkőznek emberi mivoltukból.
Az elbeszélés csak a legszükségesebb információkat adja meg nem is annyira egy bizonyos korról, inkább egy jellegzetes élethelyzetről. A szabaduló férfi szinte az ismeretlenség homályában marad mindvégig, ha a szociológiai hitelesség szempontjából tekintünk rá, hiszen neve csak B., és azt tudhatjuk róla, hogy hét évig volt börtönben, s letartóztatásának oka nincs kitöltve az elbocsátó iraton. Mégis mindent megtudunk B. -ről, amit az író céljai szerint meg lehet és meg kell tudni. A konkrétság látszólagos hiánya nagyon is közvetlen életanyaggal vegyül. A cselekmény szintjén a kiszabadulás, a hazafelé tartó út, a hazaérkezés és a várakozás otthon, majd a feleség hazatérése tagolja a történetet, de a tagolás helyett inkább a folyamatot érezzük. – Majd a földre ágyazok neki – mondta az asszony. – Nagyon mélyen alszik. – Egész éjjel velem maradsz? – Igen – mondta az asszony. – Minden éjjel, amíg élünk. "A Szerelem nem korszakalkotó, hanem korszakváltó mű. " (Gelencsér András) Szereplők: Molnár Piroska, Pető Kata, Spolarics Andrea, Erdélyi Timea, Őze íáron Rendező: Léner András Beengedés az előadás előtt egy órával.
Teljes mű / Kész Ó kapitány! Kapitányom! A félelmes útnak vége, Hajónk nyerte a nagy csatát, uram eljött a béke. Közel a parthoz harangok szólnak, a kikötő népe ünnepel, Csillogó szemek figyelik hajónk, ahogy komoran úszik el, De Ó jaj! Ó jaj! Ó jaj! Vörös vércsepp koppan, S a kapitány a fedélzeten Vérbe fagyva, holtan. Kapitány! Ó kapitányom! a harang érted kondul, Kelj fel – hiszen zászló leng – a néped érted tódul, Harsogó kürtöknek, szalagos csokroknak ki tud ellenállni, Téged hív a hullámzó tömeg, a hőst akarják látni. Ó, kapitány, kapitányom! | Rezeda világa. Kapitányom! drága atyám! Karom fejed alá fontan, Mily szörnyű álom látni téged De a kapitány nem válaszol, ajka néma bágyadt Nem érzi már tartó karom, arca békés, sá Szerző további művei: Vers Randevúm van a halállal Főfai Sándor Probléma A halál angyala Fehér karácsony További művei
Színészként kezdetben nem is kapott munkát, így elengedve Shakespeare, Bertolt Brecht, Arthur Miller és Tennessee Williams kezét, figyelme másfelé fordult: a stand-up comedy műfajában dolgozott. Műsoraira azonban idővel tévés producerek is felfigyeltek, így visszakerült a színészi szakmába. Pályakezdőként első szerepe az Egy úr az űrből című (eredeti címen Mork & Mindy) 1978-1982-ig vetített amerikai sorozatban volt. Filmes karrierje a Garp szerint a világ című filmmel indult be igazán, ami után több filmet is forgatott, de igazi sikereket a Jó reggelt, Vietnam! Holt költők társasága - Ó kapitány, kapitányom! | Poets, Book worth reading, Talk show. című film hozott számára. Játszott az Ébredésekben Robert De Niro oldalán, és a már említett, Terry Gilliam rendezte A halászkirály legendája című filmben. Ő kölcsönözte Dzsini hangját az Aladdin című mesében. Ez az önfeláldozó, másokat nevettető és támogató személyiség pedig érdekes módon legtöbb választott szerepében visszaköszön. Verseket nem azért írunk és olvasunk, mert az menő. Azért írunk és olvasunk verseket, mert valamennyien az emberi fajhoz tartozunk, az emberi faj pedig tele van szenvedéllyel.
→ Kitör a Rába ETO kontra válogatott háború, aztán Czerniatynski érkezik… Az 1982-es világbajnokság magyar szereplésének reális értékelésével mind a mai napig nem nagyon tud mit kezdeni a futballszerető közvélemény. Adott, ugye, egy nagyszerűen sikerült selejtező-sorozat. Igaz, kezdetben nem volt senki, aki akár egy százast – akkoriban még ilyen összegekben fogadtak az emberek – tett volna arra, hogy csoportelsőként jut majd a nemzeti tizenegy Spanyolországba, hiszen a vetélytársak között volt Anglia, vagyis egy olyan válogatott, amelyet utoljára az 1962-es világbajnokságon sikerült legyőzni, no, de azóta eltelt majdnem két évtized, és a két ország reprezentatív csapata 1981-ben már nem volt azonos kategóriába sorolható. → A BOTRÁNYFILMET MA 12-ES KARIKÁVAL VETíTENÉK… Hogy Mészöly Kálmán jó választás volt a kapitányi posztra, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a senki által meg nem kérdőjelezhető tény, miszerint a magyar válogatott végül nem a 2. helyen csusszant be a spanyolországi világbajnokság 24 résztvevője közé, hanem Angliát is megelőzve csoportgyőztesként zárta a selejtezőket!
Barthes tehát – Keatinghez hasonlóan – sikeres tanár. Annál többet pedagógus nem érhet el, mint hogy megváltoztatja, alakítja diákjai személetmódját, világnézetét, értékrendjét. Sikerük mégis tragédiába torkollik. Mindkét filmben a tanár legkedvesebb, legérzékenyebb diákja lesz öngyilkos. Az a diák, aki úgy tűnt, leginkább megértette a tanár ideáit. S nemcsak megértette, hanem át is formálta az életét, aminek a segítségével új, sorsfordító döntéseket képes hozni. Ám ezekre a döntésekre a környezet (mindkét esetben a szülők) értetlenséggel és agresszióval reagál. A gyerek pedig csapdába kerül: immár látja a "jót", a célt, amit a tanára megmutatott neki, ám kiskorúként még nincs meg a lehetősége és szabadsága arra, hogy meg is valósítsa azt. Amikor erre rájön, a kamaszok radikalizmusával válaszol mindkét tanítvány: inkább az öngyilkosság, mint egy hazug élet. Ha a pedagógusszakma felől közelítjük meg a helyeztet, mindkét tanár ott vétett megbocsáthatatlanul nagyot, hogy a gyereket a családjától függetlenül, individuumként kezelte, így nem mérhette fel nevelői tevékenységének következményeit.