Árnyalatnyival csökkenti a Prémium Euró Állampapír hozamát az ÁKK. Akik viszont az elmúlt hónapokban ebbe fektettek, azok egyébként is a forintgyengülésen kaszáltak nagyot. Új, 2028/Y sorozatú Prémium Euró Magyar Állampapírt bocsát ki június 10-től az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. 100 millió euró értékben. Az inflációkövető befektetési lehetőség infláció feletti kamatprémiuma az eddigi 0, 5 százalékról 0, 25 százalékra csökken. A június 9-től euróért vásárolható állampapír (PEMÁP) hozama nem magyar inflációt követi, hanem az euróövezetét. A követés a szó szoros értelmében igaz, hiszen az értékpapír kamatbázisa az euróövezet előző évi inflációja. Ez az érték jelenleg 2, 6 százalék, ami azt jelenti, hogy az eddig a 0, 5 százalékos kamatprémiummal évi 3, 1 százalékot hozó PEMÁP új sorozatának már csak 2, 85 százalék lesz az induló éves hozama. Ezzel azonban ez a befektetés csak árnyalatnyival lesz kevésbé vonzó. A PEMÁP-ot ugyanis igazából annak volt érdemes eddig is választania, akinek vagy már euróban volt a pénze, vagy meg akarta magát védeni a forint árfolyamveszteségétől.
Melyiket válasszam, ha kell a pénz 27 hónap múlva? Ott még több a kamata a Prémiumnak, de a 2% visszaváltás azért erősen csökkenti a plusz hozamot. Mennyivel kell nőnie az inflációnak három év távlatában, hogy a Prémium érje meg jobban? Hétfőtől a postán már nyomtatott formában is elérhető lesz Magyarország legnépszerűbb befektetési formája, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), hat címletben, tízezer forinttól egészen kétmillió forintig, a piacon elérhető legmagasabb kamatozással. Az elektronikus MÁP Pluszból már több mint 2500 milliárd forintot jegyeztek a magyar családok - írta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook oldalán. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt. ) kedden az MTI-vel közölte: a MÁP Plusz nyomdai értékpapír változatát is elérhetővé teszi jövő hétfőtől a Magyar Posta Zrt. hálózatában, változatlan kamatfeltételek mellett. A nyomdai úton előállított MÁP Plusszal az állam célja, hogy tovább erősítse a lakossági állampapírok szerepét a megtakarítási termékek piacán.
Az árfolyamnyereség nélkül ugyanis a forintért vehető inflációkövető Prémium Magyar Állampapíron (PMÁP) elérhető hozam nyilván magasabb, és az is marad a futamidő alatt, látva a magyar infláció mértékét és feltételezett tartósságát. Ez a hozam a jelenleg megvásárolható PMÁP-nál évi 6, 6 százalék, ami az 5, 1 százalékos előző évi átlagos inflációból és a 1, 5 százalékos kamatprémiumból áll).
Az erősödő inflációs várakozásokat és a forint euróhoz viszonyítva hektikus, de trendszerű gyengülését látva nem egyszerű a kérdés, melyik állampapírt vegyük. A majd ötszázalékos biztos hozamot ígérő "szuper" állampapírt, az inflációhoz kötött Prémium Magyar vagy a Prémium Euró papírt? Vagy éppen próbáljunk meg egyszerre több lovat megülni? Immár két éve van a piacon a Magyar Állampapír Plusz (népszerű nevén Szuper államkötvény), és indulásakor úgy tűnt, az 5 év futamidőre átlagosan fizetett 4, 95 százalékos hozammal mindent überel. Messze veri minden paraméterben versenytársait, hiszen a kamat magas, ráadásul biztos, és a visszavásárlási feltételek is nagyon kedvezőek – a hozamfizetést követő 5 napon belül 100 százalékos árfolyamon váltható vissza a papír. Csakhogy két évvel korábbi bevezetése óta az infláció azért új erőre kapott, nem beszélve a mostani inflációs várakozásokról, és a forint is masszívan leértékelődött. Két versenytársa közül az inflációhoz kötött Prémium Magyar Álampapírt orrhosszal ugyan, de verte, míg a Prémium Euró Állampapírral összehasonlítva lényegében két győztest hirdethetünk.
A 2018. július 25-i Magyar Közlönyben jelent meg az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17. ) Korm. rendelet módosításáról szóló 137/2018. (VII. 25. rendelet. A módosítások 2018. szeptember 1-jén lépnek hatályba, az óvodáknak ennek megfelelően kell átdolgozniuk nevelési programjukat. A változások egy része nem jelent újdonságot, csupán részletesebben fejt ki egyes fogalmakat. Ilyen például "Az egészséges életmód alakítása" részben az étkezéssel kapcsolatos teendők felsorolása, vagy a "Verselés" alcím alatt a népi művek fogalmának részletesebb kibontása. Újnak tekinthető "Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés" részben a szűkebb és tágabb környezet megismerésével kapcsolatban annak kimondása, hogy ez a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek és a családhoz való kötődés alapja. Ez praktikusan azt jelentheti, hogy az óvoda környezetében meg kell látogatni azokat a helyeket, amelyek ezen értékek bemutatására alkalmasak. Ugyancsak új követelményként jelentkezik "Az óvoda kapcsolatai" alcím alatt, hogy az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és – lehetőségei szerint – szakmai kapcsolatot tart fenn.
A 2018. július 25-i Magyar Közlönybe n jelent meg az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17. ) Korm. rendelet módosításáról szóló 137/2018. (VII. 25. rendelet. A módosítások 2018. szeptember 1-jén lépnek hatályba, az óvodáknak ennek megfelelően kell átdolgozniuk nevelési programjukat. A változások egy része nem jelent újdonságot, csupán részletesebben fejt ki egyes fogalmakat. Ilyen például "Az egészséges életmód alakítása" részben az étkezéssel kapcsolatos teendők felsorolása, vagy a "Verselés" alcím alatt a népi művek fogalmának részletesebb kibontása. Újnak tekinthető "Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés" részben a szűkebb és tágabb környezet megismerésével kapcsolatban annak kimondása, hogy ez a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek és a családhoz való kötődés alapja. Ez praktikusan azt jelentheti, hogy az óvoda környezetében meg kell látogatni azokat a helyeket, amelyek ezen értékek bemutatására alkalmasak. Ugyancsak új követelményként jelentkezik "Az óvoda kapcsolatai" alcím alatt, hogy az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és – lehetőségei szerint – szakmai kapcsolatot tart fenn.
Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, és meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse – az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, – a gyermeki személyiség kibontakozását, – a hátrányok csökkenését, – az életkori és egyéni sajátosságok kibontakoztatását, valamint – az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek) ellátását is.
Vizvári Tamás