Nicki minaj pozsony 2015 Robert Burns: Korai még a konty nekem Kék orchidea vásárlás Kerekpar lakat hu ho Japán manikűr szeged
-"Perun" Sun Ar lelke, Sun Ra isten spektruma (egypt. nap isten) kozmoenergetikai csatorna amelyek a belső szerveket helyreállítják, stimulálják a szem működést, és átalakítanak minden olyan elektromágneses sugárzást amelyek az egészségre hatással vannak, majd hozzájárulnak a szellemi fejlődéshez és a fiatalításhoz. KFSZ -24- "MEGVILÁGOSODÁS
6720 Szeged, Dugonics tér Dugonics tér képek Dugonics tér információk A szegedi Dugonics tér látványosságai Szeged Dugonics terén hajdanán még a hatalmas árvíz pusztítása előtt búza piac működött. Dugonics tér egyik legfőbb látványossága a Szegedi Tudományegyetem épülete előtt álló kör alakú zenélő szökőkút, amely terveit 1979-ben Tarnai István készítette. A szökőkút az árvíz századik évfordulójának alkalmából lett elkészítve. A zenélőkút és környéke a fiatalok kedvenc pihenő és találkahelye. Az egyetem, előtte József Attila szobrával A Szegedi Tudományegyetem klasszicista jegyeket is magán viselő, egyébként meg eklektikus stílusú központi épületét a tér keleti oldalán láthatjuk, amelyet 1873-ban építettek. Ez az épület korábban a József Attila Tudományegyetem központi épülete volt, így nem véletlen, hogy a közelben találhatjuk József Attila szobrát, melyet Varga Imre szobrászművész készített 1964-ben. A szökőkút mögötti parkban a tudományegyetemmel szemközt áll Dugonics András neves matematikus és író szobra, melyet Izsó Miklós szobrász kezdett el megalkotni, de a szobrász halálos betegsége miatt, tanítványa Huszár Adolf fejezte be a szobrot 1876-ban.
E házfalak látták írni Tömörkény Istvánt és Móra Ferencet is a Szegedi Napló – Szeged első napilapja – itteni szerkesztőségében, mert a lap tulajdonosa, Engel Lajos 1896-ban megvásárolta a házat. Az épületet nem érintette az 1879-es nagy árvíz, ezt követően került a Krausz-testvérek tulajdonába. Előtte Krebsz Mihály házaként ismerték, ahol 1861-ben vendéglő működött: a Borsajtóhoz. A '48-as ifjak közül Jókai Mór személyesen is járt errefelé: szegedi látogatásai idején a tér déli sarkán (ma Petőfi Sándor sugárút 1. ) álló Keméndy-házban szállt meg. Jól ismerte a ház urát, Keméndy Nándort, akit a szabadságharc honvédtisztjeként, Kossuth szegedi főbiztosaként tisztelnek a Tisza-parti város lakói. Keméndy a helyi sajtótörténetbe is beírta nevét azzal, hogy az 1860-as években a Szegedi Híradó munkatársaként ragadott tollat az önkényuralom ellen. Felesége, Keméndy Nándorné Drucker Irma a szegedi nőnevelés úttörőjének számít a házban működtetett magániskolájával. (A Dugonics tér megújulása a DAOP-5.
A szegedi tudományegyetem Természettudományi Kara dékánjaként (1958, 1959) is folytatta tudománypolitikai és tudományszervezői munkásságát. Foglalkoztatták az oktatás korszerűsítésének kérdései, jeles egyetemi tankönyvíró. A biokémikus Straub F. Brunó (1914-1996) a "Szent-Györgyi-iskola" jeles tagjaként 1937-től tanított a szegedi egyetemen. A kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1958) kutató munkássága az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódik. 1941-ben – többek között ő – fedezte fel az aktint; állati szervezetből sárgaenzimet állított elő, amelyet Straub-diaporáznak neveztek el. Az MTA Szegedi Biológiai Központ alapító (1971) főigazgatója. Az akadémikus a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó (1988-1989) elnöke. A "legszögedibb szögedi", a néprajztudós és művészettörténész Bálint Sándor (1904-1980) fő kutatási területe az Alföld és Szeged néprajza, a vallási néphagyományok. Az 1947–1965 között egyetemi tanárként oktató néprajzkutató 1962-ben a történelemtudományok kandidátusa lett.