TP-Link RE450 AC1750-Dualband-WLAN hatótáv növelő Hosszabbítja a WLAN jelet az addig lefedetlen területekre · Egyszerű WLAN bővítés gombnyomásra · Két sávos átvitel max. 1750 Mbit/s sebességgel · 3 hajlékony antenna gondoskodik a stabil WLAN jelről · Gigabit-LAN csatlakozó vezetékes hálózati eszközök csatlakoztatásához (Blu-ray lejátszók, játékkonzolok, televíziók stb. ) · Kompatibilis az összes 802. 11a/b/g/n/ac készülékkel Teljes WLAN lefedettséget szeretné az egész házban? A kétsávos RE450 WLAN hatótáv növelő leszámol a rádiójel nélküli "foltokkal". Kültéri wifi hatótáv novell.com. Max. 1750 Mbit/s sebességgel kifogástalanul hosszabbítja a WLAN jelet az addig eléretlen vagy nehezen bekábelezhető területekre és stabil vételről gondoskodik számítógépek, laptopok, okostelefonok és médialejátszók számára. A Gigabit LAN csatlakozójával képes arra, hogy hálózatba köthető készülékek számára WLAN adapterként szolgáljon. 802. 11ac – a következő WLAN generáció A RE450 az új WLAN 802. 11ac szabvány szerint működik. A max. 450 Mbit/s 2, 4GHz-en és 1300 Mbit/s 5GHz-en történő kétsávú átvitelnek köszönhetően ideális készülék folyamados HD videó streaminghez, online játékokhoz és VoIP-hez.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek! Az Aradi Vértanúk életrajza: Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc leverése után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is. Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív vagy kilépett császári és királyi tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt. Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. Egyébként egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan az osztrákok. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban cs.
Márciusban 15-én és október 6-án Magyarország emlékezik. Márciusban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitöréséről, októberben az ebből a forradalomból kialakuló hősies, nagy szabadságharc bukásáról és az azt követő szörnyű megtorlásról. A 13 aradi vértanú nevét, sorsát minden magyar ismeri, megtanulta, hiszen harcos hősök voltak ők. Azonban azokról, akiket hátrahagytak, kevésbé szól a történelmi emlékezet. A kivégzett tábornokok is férjek, családapák voltak, özvegyeket és árvákat hagytak maguk után. Aki meghalt, már bevégezte a maga útját, igazán nehéz sors mindig a túlélőknek jut. Őket kíséri életük végéig a szeretett családtag elvesztésének tragédiája, a mindennapok küzdelmei nélküle, 1849 után pedig mindezt tovább nehezítette az osztrák vezetés bosszúvágya és a hatóságok évekig tartó zaklatásai. Az aradi vértanúk özvegyeinek különféle életutakat jelölt ki a sors. Volt, aki férje után halt, volt, aki élete végéig gyászolt, akadt, aki küzdött, harcolt tovább a maga eszközeivel és olyan is, aki új életet kezdett.
Nyakán és kezén felvágta az ereit, de az öngyilkossági kísérlet nem sikerült. Az akasztás megaláztatását a nyaki seb miatt ugyan elkerülte, golyó általi halált halt. Kivégzői utólag is sajnálták tőle a tisztességes halált, ezért feleségét a tőr becsempészése miatt bíróság elé akarták állítani. Húga elkérte tőle a búcsúlevelet, így sikerült igazolni, hogy Zichy Antónia nem segédkezett az öngyilkosságban. Ezzel a merész húzással annyira feldühítette Haynau főhadsegédjét, hogy az nyilvánosan meg akarta vesszőztetni az asszonyt. A két nővér ezek után emigrációba kényszerült, Antónia gyermekeivel Zürich mellett telepedett le, Karolina Genfben, majd Velencében és Genovában élt. A családi legenda szerint sógora koporsójánál megátkozta Ferenc Józsefet, hogy ő is hasonlóan veszítse el szívének legkedvesebb családtagjait. Erzsébet királyné, Rudolf trónörökös és a császár öccse, Miksa mexikói császár erőszakos halála sokakban felidézte ezt a történetet. Karolnia csak férje halála után, 1882-ben tért vissza Magyarországra és a továbbiakban visszavonultan élt.