A hétvégén Észak-Afganisztán nagyját meghódították a tálibok, érzékeny csapást mérve ezzel az egyre zsugorodó központi kormányra. A szélsőségesek ezzel rátehetik kezüket a térség ásványkincs-készleteire, a Kabulba vezető úthálózatra és a drogcsempészetre is. A tálibok nyomásával a migráció egyre nagyobb gondot okoz. Súlyos harcok után kitűzték a tálib zászlót Afganisztán szélsőséges iszlamistái Kunduz városában. Az azonos nevű észak-afganisztáni tartomány fővárosa fontos diadal a tálibok számára, egyben érzékeny vereség a roskadozó központi kormányzatnak. Afganisztáni háború 2016 download. A BBC kabuli tudósítója szerint az iszlamisták hétvégi diadala példa nélküli. A tálibok Jowzjan tartomány székvárosa, Sheberghan, valamint Sari Pul felett is átvették az irányítást. Pénteken az ország dél-nyugati részében fekvő Zarandzs városát is elfoglalták, s jelenleg is több tartományi központban heves harcok zajlanak. A The New York Times helyszíni tudósítója is kitér az iszlamisták hatékony stratégiájára. Szerintük a tálibok szándékosan az ország több pontján, vidéki területeken lendültek támadásba, jelentősen lekötve ezzel a kormányerők kapacitását.
Az afganisztáni tálibok rejtélyes "legfőbb vezetője", Hibatulla Ahundzada molla 2016-ban történt megválasztása óta először jelent meg a nyilvánosság előtt a hét végén – közölte vasárnap a tálib kormány. "A hívők parancsnoka megjelent a híres Hakimíja mecsetben egy nagygyűlésen, és tíz percig beszélt a bátor katonák és a tanítványok előtt" – folytatódik a hangüzenettel kísért híradás. A hangüzenetben világosan hallható a molla hangja, amint imákat és áldásokat mond. Afganisztáni háború 2016 home. Ahundzada viszonylag ismeretlen volt 2016-ig, amikor az amerikai dróncsapásban, Pakisztánban megölt Aktar Mohamed Manszúr helyére lépett. Előtte inkább jogi és vallási kérdésekkel foglalkozott, mintsem hadműveletekkel. Hatalomra kerülve gyorsan maga mellé állította az egyiptomi Ajman Zavahirit, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezetőjét. Legfelsőbb vezetői tisztségében Ahundzada az iszlamista mozgalmon belüli egység megóvásáért felelős, ami a dzsihadista mozgalmat az utóbbi években megosztó belső harcok közepette nem egyszerű feladat – olvasható az MTI hírében.
Látszólag derült égből villámcsapásként ért mindenkit a hír, hogy a tálibok el-, egészen pontosan visszafoglalták Afganisztánt, miután az amerikai csapatok úgy döntöttek, hogy nem exportálják többé a demokráciát a világ egyik legszegényebb országába. Húsz év alatt sem sikerült nyugati mintájú államot faragni a területből (hogy mennyire voltak őszinték a próbálkozások, szintén kétséges), amely jól tükrözi ezeknek az akcióknak a hatásfokát. Sokatmondó, hogy még 2016-ban is a világ legkorruptabb országai között tartották számon*, pedig akkor már 15. éve tartózkodott ott a "felvilágosult" Nyugat. Őszintén szólva kecsegtető lenne abba az irányba elvinni a publicisztikát, hogy vajon miket tettek, vagy nem tettek ott az amerikaiak (főleg a tetemes mennyiségű ópiumkészletekkel, hiszen talán ez az egyetlen értékes dolog, ami ott van), de e helyett inkább egy saját véleményem alapján pontokba szedett globális képet szeretnék az olvasók elé tárni. Az afganisztáni háború után jön az újraelosztás - Körkép.sk. 1. A bideni ígéret Sok rosszat lehet és kell is mondani Joe Bidenra, de az biztos, hogy korábbi (2021 áprilisi) ígéretét betartva tényleg kivonták a csapatokat Afganisztánból, méghozzá az eredetileg bejelentett szeptemberi határidőnél hamarabb.
A nyugati, bevándorló hátterű fiatalok radikalizálódása nem ugyanaz a probléma, mint a menekültek kezelése. A migráció és a terrorizmus összekapcsolása egy retorikai fogás, amit bizonyos politikai erők Európa szerte szívesen alkalmaznak, ezt halljuk 2015 óta, és nyilván most is sokszor fogjuk hallani.
A legnagyobb feltűnést azonban Donald Trump akciója keltette: az amerikai exelnök a terroristákra dobta le a világ legpusztítóbb, nem maghasadásos elven működő bombáját. A "minden bomba anyja" néven ismertté vált, GBU-43/B MOAB típusú fegyver közel tízezer kilogramm tömegű és tíz méter hosszú, ezt vetették be 2017-ben a terroristacsoport által felügyelt afgán–pakisztáni határ közelében. A detonációt követő gombafelhő még 30 kilométerről is látszódott, a csapásban nagyjából 36 terrorista vesztette életét. Index - Külföld - Íme a terrorszervezet, amitől még a tálibok is félnek. Az akció érdekessége, hogy elemzők szerint a robbanás inkább Észak-Korea diktátorának szólt. Trump és Kim Dzsong Un rapszodikus kapcsolata ugyanis akkoriban éppen mélyponton volt. Ahogyan azonban Phenjan kitartott, az ISIS-K sem hátrált meg a brutális erejű robbanástól. Szakértők már az amerikai csapatkivonások bejelentését követően arra figyelmeztettek, hogy az Afganisztánban kialakuló hatalmi vákuum az Iszlám Állam megerősödését jelentheti. A washingtoni Atlantic Council pár nappal a tálibok hatalomátvétele előtt közölt kimerítő tanulmányt, amelynek szerzője ebben állítja: az olyan csoportok, mint az ISIS-K, vissza fognak élni a kaotikus helyzettel, s radikalizálják azokat a tömegeket, akik most úgy érzik, hogy a Nyugat megint becsapta őket.
Most tehát az a kérdés, hogy a tálibok valóban megszakítják-e ezekkel a szervezetekkel a kapcsolatot, vagy továbbra is lehetővé teszik a számukra, hogy valamiféle tevékenységet fejtsenek ki az országban. Nem is feltétlenül a támogatásról van szó, egy terrorhálózat tagjainak éppen elég, ha megtűrik őket valahol, ha búvóhelyet biztosítanak a számukra, nem üldözik őket. E tekintetben az egyik kulcskérdés az lesz, hogy a tálibok hatalma kiterjed-e egész Afganisztánra vagy maradnak olyan területek, amelyet nem tudnak kellőképp ellenőrizni. Távozóban. Fotó: MTI/EPA/Amerikai központi parancsnokság/Samuel Ruiz Tehát itt nem közvetlen a tálib-terror jelenti az aggodalmat, hanem a nemzetközi terrorhálózatokhoz való viszonyuk alakulása? Afganisztáni háború 2016 mp4. TP: Így is lehet mondani, illetve ehhez tartozik az is, hogy a táliboknak az Afganisztánhoz közeli nagyhatalmakkal szemben álló szélsőséges iszlamista csoportokkal való kapcsolata hogyan fog alakulni a közeljövőben. A tálibok nem robbantanak Kínában, nem robbantanak Oroszországban, nem robbantanak a volt szovjet sztánokban sem, vagy csak igen ritkán.
Nyitókép: Euronews Amerika leghosszabb és második legdrágább háborúja a végéhez közeledik, bár szinte biztos, hogy ezzel nem fejeződik be teljesen. Az elmúlt hónapokban az Euronews több elemzésben is borúlátóan foglalkozott a szövetséges kivonulás várható következményeivel, de a végjátékban kirajzolódó kép a legrosszabb várakozásokat is felülmúlja. Az események immár nem napról-napra, hanem óráról órára zajlanak, és arra mutatnak, hogy az ország békés átalakítása egyelőre merő illúziónak bizonyul. Kimenekítették az afganisztáni háború zöld szemű Mona Lisáját - Infostart.hu. Most a várható folytatást igyekszünk vázolni. Afganisztán – egy régen vágyott sikerélmény a terroristák javára Askoh K Mehta nyugalmazott indiai tábornok azt mondta a szövetséges kivonulás bejelentésekor, hogy a valódi rémálom az lenne, ha az afganisztáni szélsőségesek olyan erős pozíciókat szereznének, hogy a szomszédos országokat is fenyegetni tudják, beleértve például az indiai Kashmirt vagy a szomszédos közép-ázsiai államokat, ahol nagyszámú muszlim lakosság él. Ő ezért ellenezte a teljes csapatkivonást, legalábbis addig, amíg egy új és stabil parlamentáris rendszer létre tud jönni Kabulban.
2022. július 14., csütörtök, Örs és Stella GYULAI HÍRLAP • KULTÚRA • 2016. április 11. 20:00 Gyulán lép fel Hadházi László A dumaszínházas humorista legújabb önálló estjével lép színpadra április 12-én Hadházi László Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba Nekünk áll a László című önálló estjét mutatja be Hadházi László Karinthy-gyűrűs magyar humorista április 12-én 19 órától a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ színháztermében. A hazai stand-up comedy egyik legismertebb alakja ezúttal nem egyedül lép színpadra, az est műsorvezetője Bellus István lesz. A rovat friss cikkei A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei Cikkek keresése az online archívumban
Buli 2015. december 30. Mi történne a magyarokkal, ha eljönne a világvége? A Maja-naptár betelt, úgyhogy az univerzum is bezárhatta volna a boltot, de az apokalipszis elmaradt. Erről, a nagy magyar leleményességről és a fénynél is gyorsabban terjedő emberi hülyeségről dumál majd szilveszter este Hadházi László a Comedy Centralon. Az igazi magyar történeteket kibeszélő "Méd in Hungeráj" című önálló stand-up est először a Viacom magyar humorcsatornáján kerül képernyőre. Az ország egyik legnépszerűbb dumagépének van miből merítenie a hazai valóság megidézéséhez: hosszú pályafutása alatt volt már ablaktisztító, traktoros, gyógyszeripari alkalmazott, fotóriporter és zenész is, míg eljutott a színpadig. Minden ami hazai, az a műsorban helyet kap, hisz ezzel a hétköznapi dolgokkal lehet a legjobban azonosulni. "Itthoni történeteket szedtem össze. Olyanokat, melyek igazán magyarok, a szó legjobb és legviccesebb értelmében. Sok dolog van a mentalitásunkban, amit egy külföldi akkor sem ért meg, ha évek óta itt él.
Felvételi 2020 | Szegedi Tudományegyetem | Tanulj idegen nyelveket az SZTE-n! Hadházi László: Totya és a villanykörte - video dailymotion Milyen nehézségű a latin nyelv egy teljesen kezdő számára? Szép nyelv? A Szegedi Tudományegyetemre felvételt nyert hallgatók nyelvi felkészülésben az Idegennyelvi Kommunikációs Intézet (IKI) nyújt segítséget térítésmentes és térítéses nyelvi és nyelvvizsga-előkészítő kurzusok széles kínálatával, valamint a nyelvvizsgák intézményen belüli letételének biztosításával. Az Idegennyelvi Kommunikációs Intézet 2002-ben jött létre, és az elmúlt évek alatt számos változtatás után alakult ki mai, teljesen új arculata. Az intézet tanárai angol, magyar mint idegen nyelv, latin, német, olasz, spanyol, francia, orosz és román nyelvre oktatják az egyetem hallgatóit. Bár számos általános nyelvi órát tartanak, fő profiljuk a szaknyelvoktatás. Ezeken a kurzusokon a gazdasági, jogi, egészségügyi, wellness, informatikai, társadalomtudományi, környezetvédelmi, gyógyszerészeti, idegenforgalmi, zenei, biológiai, földrajzi szaknyelvet sajátíthatják el a hallgatók.