"Nem akarok visszamenni arra a lepratelepre" – mondta ekkor a családtagjainak Makai. Ám a szabályok miatt nem volt választása, a gyulai Pándy Kálmán Kórház egyik infektológiai osztályára került, ahol folytatták a rehabilitációját is. A nyolcadik napon, miközben már hazabocsátását tervezték az orvosai, görcsrohamot kapott, s mint utóbb kiderült, súlyos agyi infarktus érte. Többé már nem tudtak vele beszélni, mesterségesen kellett táplálni, és állapota egyre rosszabbra fordult, lázas lett. Egyik Magyarországon élő fia, Attila szerint ekkor már a legrosszabbra készültek, bár a reményt nem adták fel. A feleséget április 7-én beengedték a férjéhez – elbúcsúzni. Az asszony már nem tudott beszélni a nagyon rossz állapotban lévő, 40 kilósra lefogyott párjával. "Janika, ha el kell menned, akkor menj el" – mondta neki az asszony, aki abban reménykedik, hogy mindezt hallotta még a férje. Magyar gyermekorvosok utaznak az ukrán határhoz | Weborvos.hu. Makai János az orvosi zárójelentés szerint ez év április 10-én délután 5 órakor hunyt el. A család április 13-i születésnapjára készült, de a sors úgy hozta, hogy azon a napon végül a hamvasztásával kapcsolatos ügyeket intézték.
A két nő decemberben szült, majd rögtön lélelgeztetésre szorultak. Februárig feküdtek kórházban, egyikük 25 napig volt műtüdőre kötve, gyermekeiket nemrég ölelhették csak magukhoz. Műtüdős kezeléssel mentettek meg két kismamákat a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ orvosai, ápolói, derül ki az SZTE szerdai híréből. Dr. Babik Barna és csapata két koronavírusos kismamát mentett meg a biztos haláltól - Blikk. A két kismama 2021 decembere és 2022. február elseje között feküdt kórházban, miután mindkettőjüknél súlyos tüneteket okozott a koronavírus-fertőzés. Életüket úgynevezett ECMO (extracorporeal membrane oxygenatior) géppel sikerült megmenteni. Az egyik kismama 2021. december 7-én esett át a császármetszésen Békéscsabán, majd a koronavírus-megbetegedés okozta súlyos tünetek miatt a gyulai Covid-Intenzív Osztályra került. December 8-án állapota instabillá vált, ezért december 9-én a gyulai kórház kérésére Babik Barna professzor, az SZTE SZAKK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet vezetője és csapata, egy magukkal vitt ECMO géppel műtüdőre kapcsolták a fiatal édesanyát.
Örömhír, hogy az újszülöttek mindkettőjük esetében egészségesen jöttek a világra, és állapotuk azóta sem romlott. Ám az édesanyák életének és egészségének megmentésére irányuló speciális szakmai munka más szempontból is fontos elemét képezi a történeteknek. A kezelésekkel ugyanis az SZTE SZAKK regionális szerepét is növelni tudtuk, hiszen Békéscsaba, Gyula és Kecskemét mellett korábban kiskunhalasi esetünk is volt, és jelenleg is kezelünk egy, a műtüdőről már sikeresen levett, de még lélegeztetésre szoruló fiatal beteget, akinek átvétele a Csongrád-Csanád megyei kórházból történt" – fogalmazott Prof. Babik Barna. Koronavírus kismama műtüdő Dr. Babik Barna
Kedves Olvasónk! Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. június 24-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük. Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak. A -n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. Visszavárjuk! A szerk. "A férjem 2020. december 23-ról 24-re virradóan rosszul lett. Hajnalban ment a WC-re és úgy érezte, mintha görcs húzná a lábát. Előző nap még biciklizett, mert bár 67 éves volt, a nyugdíj mellett dolgozott, portás volt egy cégnél. Szenteste délelőttjén feküdt, majd megebédeltünk, aztán visszafeküdt, azt mondta, kicsit jobban van. Délután fél 5 körül a szobában elesett, láttam, hogy a szája félrecsúszott, rögtön tudtam, stroke-ot kapott, hívtam a mentőket.
A budapesti Keleti pályaudvar a főváros legforgalmasabb személyi pályaudvara. Nevét a keleten fekvő Erdéllyel és a Balkánnal való kapcsolata miatt kapta. A legtöbb belföldi InterCity járat kiinduló és végállomása, illetve hazánk legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópontja. A Keleti pályaudvar Budapest VIII. kerületében található, számos tömegközlekedési eszköz - busz, metró, troli - érinti. Eklektikus stílusú épülete 1881 és 1884 között épült. Korának egyik legkorszerűbb pályaudvarának számított Európában.
Még medence is állt előtte – a Keleti pályaudvar története Fotó: Fortepan/Brúnó Pesti Keleti pályaudvarra történő 1892-es átkeresztelésének története roppant egyszerű. Egyrészt földrajzi fekvése okán kapta, másrészt a fővárostól keletre fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatra utalva. Erre az évre a MÁV bekebelezte az Osztrák–Magyar Vasúttársaságot, így annak pályaudvara is államvasúti lett, tehát érvényét vesztette a "központi" jelző. Még medence is állt előtte – a Keleti pályaudvar története Fotó: Fortepan A kezdeti években, évtizedekben viszonylag kevés átalakításon esett át. Az I. világháborúig bővítették a vágányok számát és épült egy második mozdonyszín kocsijavító műhellyel kiegészítve. Az első világháború alatt elsősorban a hadi szükséglet kielégítése volt a vasút feladata, ezért a budapesti pályaudvarok megkezdett bővítési munkálatai megakadtak. A háború után jelentősen visszaesett a Keleti forgalma, amely nagyjából jó 15 év elteltével állt vissza a rendes kerékvágásba.
Magyarország legforgalmasabb közlekedési csomópontja, Budapest egyik kapuja. Súlyos károk érték mindkét világháborúban, mégis visszavette vezető szerepét. Az 1988 óta műemlékké nyilvánított Keleti pályaudvar története. Egy 1868 decemberében megtartott országgyűlésen döntött úgy a kormány, hogy a forgalom- és utasnövekedés miatt szüksége van a városnak egy központi pályaudvarra (nem kapkodták el a döntést, a törvényjavaslat három év alatt jutott el a parlamentig). Az első tervek a Nyugatihoz hasonlóan a Nagykörútra álmodták meg az új vasúti központot: a mai Rákóczi út és a körút keresztezését, a volt szemben levő területet szánták neki. Felmerült még a is, ide azonban egy monumentális beruházás eredményeként lehetett volna átvezetni a vasutat a Józsefvárosból, konkrétan az utcák felett egy jó másfél magas viadukton keresztül. Még medence is állt előtte – a Keleti pályaudvar története Fotó: Fortepan/Archives Mielőtt a nagyszabású építkezés megkezdődött volna a Kerepesi úti vámnál (a mai Baross térnél), "közbejött" a gazdasági világválság, ezért jelentőset csúszott a munkakezdés, ami csak 1881-ben indulhatott el.
A főépület szépsége mellett impozáns méreteivel is lenyűgözte a látogatókat: területe 16 800 négyzetméter, fedett csarnokának hossza 180 méter, szélessége 42 méter, magassága 31, 4 méter. Az állomás vágányzata megnyitáskor napi 52 vonat forgalmának lebonyolítására volt alkalmas. Előcsarnokát Than Mór falfestménye, valamint Lotz Károly freskói díszítették, az épület főhomlokzatának egyik oldalán James Watt, a másikon George Stephenson szobra látható. Felettük a Víz és a Tűz istensége által megszülető Gőz alakja tornyosul közel 32 méter magasságban. Még medence is állt előtte – a Keleti pályaudvar története Fotó: Fortepan/Budapest City Archives Csodájára jártak az akkor még újdonságnak számító villanyvilágításának is, amit a Ganz gyár által készített 70 ívlámpa szolgáltatott, további 644 izzólámpával együtt dolgozva. A Nyugatival ellentétben szép csendben, pompás nyitóünnepség nélkül adták át a nagyközönségnek 1884. augusztus 16-án, az első szerelvény innen Miskolc felé pöfögött. A korabeli sajtó odavolt érte, Magyarországhoz és Budapesthez méltó épületnek nevezte.
A tervezés feladata Rochlitz Gyula főmérnöknek jutott, a pályaudvar vasszerkezetét Feketeházy János hídépítő mérnök elképzelései alapján alakították ki. A tanulmányterv szerint a felső szintre tervezett vonatfogadó csarnokba érkeztek volna a vágányok, az alsó szinten bonyolódott a poggyászforgalom, illetve álmodtak ide postát, kávéházat. A végül a Kerepesi úton megvalósított elképzelések majdnem mindegyike idézte az eredeti terveket. A különbséget többek között az jelentette, hogy nem volt szükség összekötő poggyászalagútra, plusz mivel az utcai és a vasúti forgalom egy szinten helyezkedett el, a díszlépcső helyett az induló és érkező csarnokok közvetlenül csatlakoztak a várótermekhez, továbbá kisebb lett a kávéház. Még medence is állt előtte – a Keleti pályaudvar története Fotó: Fortepan/Noémi Saly Rochlitz Gyula külföldi tanulmányútjai során inspiráció gyanánt több európai nagyvárosi pályaudvart felkeresett, így fordulhatott elő, hogy a végül 1884-ben átadott eklektikus stílusú főépület több hasonlóságot mutat a berlini Lehrter Bahnhoffal.