A minisztérium kebelén belül működő statisztikai hivatal tervét még kinevezése előtt írt "Emlékirat a magyarországi statistikai hivatal szervezése ügyében" című munkája alapján készítették el, így Keleti elgondolásai szabták meg a hivatal sorsának alakulását az első perctől fogva. A kis létszámmal (6 állandó tisztviselő! ), sok kültaggal létrehozott statisztikai szakosztály mellett felállították az Országos Magyar Statisztikai Tanácsot is. Keleti statisztikai tanfolyamok szervezéséhez kezdett, amelyek közül az első 1868, a második 1869 őszén zajlott le. Az előadásokat az egyes témakörök (statisztika, demográfia, gazdaság stb. ) legnevesebb hazai szakértői, így többek között Keleti Károly, Beöthy Leó, Hieronimy Károly, Hunfalvy János, Kaucz Gyula, Konek Sándor és Matlekovits Sándor tartották. A statisztikai szakosztály szervezete a más téren is elfoglalt kültagokkal alkalmatlannak bizonyult a rendszeres hivatalos adatszolgáltatáshoz, így hosszú harc után – amelyben jelentős szerepe volt Keletinek – az 1871. április 18-án kelt uralkodói szentesítéssel létrejött a szakmailag független, a minisztérium alárendeltségébe tartozó statisztikai hivatal.
Akadémiai székét mint levelezőtag "A statisztika hivatalos és tudományos mívelése", rendes tagként "Visszapillantás közgazdaságunk egy negyed századára" című értekezésével foglalta el. Tudományos elismertségéről szólva meg kell említeni, hogy 1874-ben a Budapesti Tudományegyetem egyetemi magántanárrá képesítette, 1880-ban pedig ugyanezen Tudományegyetem a tiszteletbeli doktor címet adományozta Keleti Károlynak. Első maradandó alkotása a "Hazánk és népe" című nagyszabású munka volt, mely gazdasági és közművelődési állapotainkat az akkori legmodernebb szempontok szerint, részletekre bontva tárgyalta, felhasználva a népmozgalmi adatokat és a népszámlálás eredményeit is. A művet a Magyar Tudományos Akadémia nagydíjával tüntette ki. Irodalmi munkássága legjelentősebb termékének tartotta az 1878. évi párizsi világkiállítás alkalmából írt "Magyarország közgazdasági és mívelődési állapotai" című művét, melyben a kiállítás kapcsán a hazai állapotokról írt mélyenszántó közgazdasági elemző tanulmányt, beleszőve az iparral, mezőgazdasággal, külkereskedelemmel kapcsolatos gazdasági programját.
Keleti Károly (1833–1892) neve egybeforrott a hazai hivatalos statisztika történetével, annak megteremtőjeként tartják számon. Széles látókörű, európai színvonalú gondolkodó volt, egyaránt kiváló elméleti közgazdászként és statisztikusként, ugyanakkor rendkívüli gyakorlati érzékkel bíró, szervezőtehetséggel megáldott hivatalnok és iparpolitikus. 1833. július 18-án született Pozsonyban. Édesapja, Karl Klette festőművész Drezdából került Magyarországra, József nádor udvarába, ahol festő és rajztanár volt. Fiát a budai piaristák hazafias szellemű gimnáziumába járatta. Miután ott kitűnt jó tanulmányi eredményeivel, a nádor hasonló korú fiának, a későbbi József főhercegnek tanulótársa lett. 1848 tavaszán az alig 15 éves ifjú honvédtüzérnek állt, s végigharcolta a magyar szabadságharcot. A bukás után családi kapcsolatoknak köszönhetően József nádor örököseinek alcsúti uradalmába került gazdasági gyakornokként. Az 1850-es években Budán, majd Szolnokon dolgozott pénzügyi tisztviselőként, valamint időközben befejezte félbehagyott gimnáziumi tanulmányait és elvégezte a pozsonyi Jogakadémiát is.
A Hivatal megalakulásakor Keleti gondoskodni kívánt a szükséges szakirodalomról, s részben a hivatali keretből, de főleg külföldi intézetekkel kialakított cserekapcsolatok útján rövid alatt tekintélyes tudományos szempontból is jelentős szakkönyvtárat hozott létre. A Hivatal kezdeti éveinek legfontosabb eseménye az 1869-es népszámlálás végrehajtása volt. Ekkor szembesült Keleti azzal a problémával, hogy a statisztika iránt bizalmatlan lakosság és helyi közigazgatás mennyire megnehezíti az adatgyűjtést, így minden energiáját arra fordította, hogy a hivatalos statisztikai adatgyűjtések védelmére törvényt alkossanak. Kezdeményezése nyomán az 1874. évi XXV. tc. lett a hazai statisztika szilárd, törvényes alapja. A Hivatal fejlődésében jelentős esemény a magyar áruforgalmi statisztika megteremtése. A külkereskedelmi statisztika régóta foglalkoztatta Keletit, aki a Hivatal élén mindent elkövetett, hogy a közös vámterület adta nehézségek ellenére a magyar külforgalom alakulása minél inkább megbecsülhető legyen.
48 db találat Orvoslátogató / Értékesítő Rugalmas munkavégzési hely Cégünk által forgalmazott termékek bevezetése, értékesítése Új partnerek felkutatása az adott területen Kapcsolatépítés és fenntartás a célcsoportba tartozó orvosokkal, egyéb szakemberekkel Kijelölt termékekkel kapcsolatos szaktudás elsajátítása és. Orvoslátogató, Patikalátogató Részmunkaidő 6 óra Diszpécser munkatárs 2330 Dunaharaszti Adminisztratív feladatok ellátása Telefonon, illetve interneten való foglalások kezelése Utasokkal való kapcsolattartás Információtovábbítás, fellépő problémák kezelése, megoldása Gépjárművek nyomon követése, kapcsolattartás a gépjárművezet. Az oldalain szeretné megtalálni a megfelelő eladó ingatlant, amit már hosszú ideje keres? Pest megye székhelye Budapest. Ez a város nemcsak a megye székhelye, de önálló egységet képvisel annál fogva, hogy egyben az ország fővárosának szerepét is betölti. Budapest területe 525 négyzetkilométer, lakosságának száma meghaladja a 1. 734 ezer főt. Mivel ez a város főváros is, világviszonylatban is nagy szerepet játszik, a 37. helyet foglalja el a fővárosok sorrendjében.
Budapest területe 525 négyzetkilométer, lakosságának száma meghaladja a 1. 734 ezer főt. Mivel ez a város főváros is, világviszonylatban is nagy szerepet játszik, a 37. helyet foglalja el a fővárosok sorrendjében. Budapestet nemcsak európai, de világszínvonalon is elismerik. Világvárossá fejlődősében az Iparpark nagy szerepet játszott. A városban az ipar minden ágazata képviselteti magát. A külföldi érdekeltségű cégek 54%-ban helyezték székhelyüket a fővárosba, és természetesen innen az ország többi területére. A város az ország közlekedésnek a centruma. A vasúti, busz- légi- és vízúti közlekedés mind érinti a várost. Ez természetes is, ezért ezt külön nem taglaljuk, inkább azokat a tényeket, amik a várost jellemzik. A főváros leggyönyörűbb ékszere a Duna, ami átszeli a fővárost. Categories: Magyarország Pest County Hungarian: Pest megye A modern Magyarország 20 közigazgatási régiójának egyike. Székhelye Budapest, bár nem képezi a megye részét.. One of the 20 administrative regions, called Counties of modern Hungary.
Munkatársaimmal célunk, hogy lakóink egyénre szabott, állapotuknak és gondozási szükségletüknek megfelelő, szakmailag magas színvonalú ellátásban részesüljenek. Liszkainé Földessy Mária igazgató