Vadai István: Távolodó nyár: Berzsenyi Dániel: A közelítő tél című verséről. Tiszatáj, (60) 117. pp. 1-11. (2006) Item Type: Article Heading title: Diákmelléklet Journal or Publication Title: Tiszatáj Related URLs: Date: 2006 Volume: 60 Number: 117 Page Range: pp. 1-11 ISSN: 0133-1167 Language: Hungarian Uncontrolled Keywords: Berzsenyi Dániel, Műelemzés - irodalmi - magyar Additional Information: Illusztrációval Date Deposited: 2017. Apr. Berzsenyi dániel a közelítő tél elemzése. 05. 15:57 Last Modified: 2020. Mar. 31. 09:20 URI: Actions (login required) View Item
A csermely – ellentétben más vízfolyásokkal, erekkel – száraz évszakokban teljesen kiapad, ilyenkor medrét lombok, elhullott levelek, csalétok fedik. A hegy boltozatin néma homály borong. Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (elemzés) – Oldal 2 a 4-ből – Jegyzetek. Itt nemrég az öröm víg dala harsogott: S most minden szomorú s kiholt. Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül, S minden míve tünő szárnya körül lebeg! Minden csak jelenés; minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész. A közelít szó jelentése 'óvatosan lopakodik', majd ahogy utolér, átalakít, megváltoztat, kicserél; a közelítés hiába 'lassú, észrevétlen cselekvés' a változás rendkívül gyorsnak tűnik, talán azért, mert észrevétlen. A költemény világa vigasztalan, komor, a bonyolult negatív képek, az antik világot idéző klasszicizáló szókincs, az őszi tájból kibontakozó negatív idill. A thyrsus (azaz thürzosz vagy tirzusz) görög eredetű szó, eredeti jelentése 'növényi szár' volt; mivel a növény szára nem a teljes növény, csak egy jelentékeny része, a szóból származik a torzó 'befejezetlen műalkotás' (nem tévesztendő össze a hangalakjában hasonló torz szavunkkal) kifejezés is.
Kevesek által ismert mitológiai és művészeti szakszóként továbbá thyrsusnak hívják, a Dionüszoszt (vagy Bacchust), a bor és a mámor istenét kísérő bacchánsnők jelvényét, a tobozban végződő, szőlőlevelekkel és repkénnyel körülfont botot is. A thyrsus romantikus költőknél a 19. században a mámor, az életkedv jelképévé is vált. Ahogy átalakít az észrevétlen közelítő idő, úgy halkul el lassan az örömök víg dala, minden elrepül, szerterebben, elenyész. Ahogy a mélybíbor mámor észrevétlen megfakul, úgy elenyész minden, mi csak jelenés. A sok-sok bíbor színű, thyrsusos, mámoros éjszaka egyszer csak véget ér, talán megmarad egy apró gerezd, egy torzó. Lassanként koszorúm bimbaja elvirít, Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli Nektárját ajakam, még alig illetem Egy-két zsenge virágait. Berzsenyi dániel a közelítő tel.com. Itt hágy s vissza se tér majd gyönyörű korom. Nem hozhatja fel azt több kikelet soha! Sem béhúnyt szememet fel nem igézheti Lollim barna szemöldöke! 2. Lolli A Lolli név Berzsenyi költői leleménye, valójában ilyen női név – mai ismereteink szerint – a 18. századig nem létezett.
Fő motívum: őszi fák (a pusztulás néma szimbólumai). Az ősz mint elmúlás toposz alapján motivikus kapcsolat fedezhető fel számos korábbi és későbbi keletkezésű magyar és világirodalmi alkotással (pl. Anakreón: Töredék a halálról, Babits: Ősz és tavasz között, Rilke: Őszi nap, Baudelaire: Őszi ének, Nemes Nagy Ágnes: Fák). Nyelvezet: erőteljes hangulati értéke van! Két ereszkedő mellérendelő mondattal indul a vers. Komor hangulatot keltenek a felpattanó zárhangok (t, k, b) és a pergő hangok (r) sokasága. Ezt ellenpontozzák a lágyabb mássalhangzók (l, ny). A hanghatásoknak fontos szerepük van. Időszerkezet: Berzsenyi mindhárom idősíkot szembesíti egymással. A múlt egy értékgazdag világot, a jelen a kiüresedést, a bekövetkező értékveszteséget idézi. A jövő kilátástalansága az értékek hiányára utal. A cím egy minőségjelzős kapcsolat. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél - Invidious. A vers eredeti címe Az ősz volt, Kazinczy javaslatára lett a végleges cím A közelítő tél. Kétféle vélekedés is van a címváltoztatásról. Az egyik szerint a Kazinczy-féle cím jobb, mert egyrészt eredetibb (szemben az iskolásnak ható Az ősz címmel), másrészt mozgalmasabb és fenyegető érzést kelt.
Telitalálat volt ez a cím Kazinczytól. A mű nem is általában az őszi, hanem az ősz végi táj képével indít: nem szeptember végét, hanem inkább október végét, november elejét idézi meg. Szeptemberben még pompázik a természet, november elején azonban már drasztikusan téliessé válik a táj. Berzsenyi tehát nem az induló, hanem a kései őszben érzi meg az elmúlás jeleit (ellentétben például Petőfivel, aki Szeptember végén címmel írt az elmúlásról szóló költeményt). A közelítő tél, a kert, és Lolli - Névpont 2022. Ez a vers műfajilag már határozottan elégia, és a romantiká hoz köthető, de még látható rajta, hogy a költő szabályosságra törekedett, vagyis még mindig a klasszicista műfegyelemnek akart megfelelni. A klasszicizmus hoz köthetőek az ókort, az antik mitológiát megidéző szavak pl. Zephyr, valamint a versforma is. Viszont a hangvétel, a műfaj, a téma már a romantikus Berzsenyi sajátja. Ne feledjük, a költő két korszak határán élt és alkotott! A vers hangulata komor, vigasztalan, elégikus, borongós. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Ezt a hanghatások mellett a sorok tördelésével is kifejezi: éles áthajlások vannak, amelyek szorosan összetartozó fogalmakat választanak szét. A 2. strófa azt mondja el, amit a művésztársak gondolnak Bartókról, azok, akik értékelik a zenéjét. Bartók fölfedezte a lényeget: a hatalom által mutatott kép az idilli társadalomról hamis, mert a látszólagos harmónia mögött disszonancia van, a nép kirekesztődött ebből az idillből. Bartók zenéje a nép hangja. A 3. strófa az indoklás. Illyés gyula bartok . A "szép énekek" hazugak, elfedik a nép jajkiáltását, mely harmóniát, igazi rendet akar. A 4. strófa Bartók megszólítása, megidézése. A beszélő közvetlenül Bartókot szólítja meg és összefoglalja az eddigi gondolatsort. Utal Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez című ódájára azzal, hogy azonos kifejezést használ, mint Vörösmarty: ez a "hirhedett" szó abban a sorban, hogy " mint annyi társaid közt, – "hirhedett ". Ez a sor Vörösmarty versére utal, melynek kezdősora: " Hirhedett zenésze a világnak ". Az idézőjel egyrészt ezt az utalást teszi egyértelművé.
A "nekik" és a "nekünk" két egymással szemben álló tábort jelöl, a Bartók zenéjét elutasítók és a Bartók zenéjét értők táborát. Ez alapján úgy tűnik, mintha egy fogadtatástörténeti vitába kapcsolódna be a vers, pedig nem csupán az új iránti bizalmatlanság és értetlenség bírálata jelenik meg benne, hanem ennél több is. Már a felütésben nyilvánvalóvá válik, hogy a "hangzavar" szó a valóságot tükrözi. A hatalom azt állítja Bartók zenéjéről, hogy csupán hangzavar, holott valójában a korszak társadalmát jellemzi a hangzavar. Másrészt Bartók nem illett bele a sémákba, így egy adott művésznek a Bartókhoz való viszonya kifejezte, hogy mit gondol az újat teremtő, eredeti művészetről és ezzel szemben a kaptafára készülő, sematikus művészetről. Illyés költészetén belül a Bartók egy új vonalat nyit meg. Korábban, az 1930-as évektől a tárgyiasság, az epikus jellegű leírás és a részletező meditáció jellemezte Illyés verseit. Illyés Gyula: Bartók (elemzés) – Oldal 3 a 5-ből – Jegyzetek. Ez alakult át az 50-es években: egy mozgalmasabb, vibrálóbb, kihagyásos szerkezetű verstípus jött létre, mely gazdagabb gondolati anyagot dolgozott fel.
Bánatomat sérti, ki léha vigaszt húz a fülembe; anyánk a halott – a búcsúzót ne kuplé-dal zengje; hazák vesztek el – ki meri siratni verkli futamokkal? Van-e remény még emberi fajunkban? – ha ez a gond s némán küzd már az ész, te szólalj, szigorú, szilaj, "agresszív" nagy zenész, hogy – mégis! – okunk van remélni s élni! S jogunk van – hisz halandók s életadók vagyunk – mindazzal szembenézni, mit elkerülni úgysem tudhatunk. Mert növeli, ki elfödi a bajt. Lehetett, de már nem lehet, hogy befogott füllel és eltakart szemmel tartsanak, ha pusztít a förgeteg s majd szidjanak: nem segítettetek! Az este verse - Illyés Gyula: Bartók - IgenÉlet.hu. Te megbecsülsz azzal, hogy fölfeded, mi neked fölfedetett, a jót, a rosszat, az erényt, a bűnt – te bennünket növesztel, azzal, hogy mint egyenlőkkel beszélsz velünk. Ez – ez vigasztal! Beh más beszéd ez! Emberi, nem hamis! A joggal erőt ad a legzordabbhoz is: a kétségbeeséshez. Köszönet érte, az erőért a győzelem-vevéshez a poklon is. Ím, a vég, mely előre visz. Ím, a példa, hogy ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja.
Nyilvánosságnak szánt első fényképe készítésekor a pályakezdő Bartók sujtásos fekete atillában állt a gép elé. Ez a fiatalsága s nyíltsága folytán oly megható "odaállás'" diktálta neki ismert jelmondatát is, mely azért oly hiteles és oly szívbizsergető, mert édesanyjának írván vetette papírra, hogy "minden téren, mindenkor és minden módon" a magyar nemzet és haza javát fogja szolgálni. Amit ma mi "kollektív szellem"-nek, "közösségi szolgálat"-nak mondunk, azt jelentette abban a korban, ebben a levélben nemzet és haza, még az eredendő értelme szerint e szavaknak. Emlékezzünk: ezekbe nálunk Kölcsey, Vörösmarty, Széchenyi, Petőfi töltött máig romlatlan tartalmat. Bartók – mint Kodály is – eleven közösség szolgálatát vállalta. Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis. Vagyis ott – azon a mostoha helyen is –, ahova a sors vetette; s olyan állhatatossággal, minden következmény vállalásával, aminek egy életen át tartó teljesítéséhez ahány rész tehetség, legalább annyi rész jellem is kell. Nemcsak "isteni szikra", hanem prométheuszi tűrés.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
A kzlemnyek kzs s lnyegi magja annak a felismerse, hogy Bartk mve pldt ad, a mvsz s a np helyes kapcsolatra rmutat. Ezt a publicisztikusan megfogalmazott gondolatkrt varzsolta kltszett Illys verse. A 112 soros, szablytalan hosszsg strfkra tagolt kltemny 11 szakaszra bomlik, azonban nem a strfk a lnyeges szerkezeti egysgek. Nagyobb tmbkbe, sszesen hromba tmrlnek. Az indt szakasz minsti Bartk zenjt, mindjrt a vitt is kimondva, s ezt a zent az emberi llek kifejezjnek tartva. Illys ltszlag elfogadja az ellenvlemnyt: igen, "hangzavar" Bartk zenje, de valjban mgiscsak elutastja ezt a nzetet, mondvn: ez a zene a valsg "hangzavart" tkrzi. Bartk teht egy hamis trsadalmi sszhang mgtt felfedezte a lnyeget: a np kirekesztdtt ebbl a konszonancibl, amely ppen ezrt hamis. A Bartkletmnek ez a tanulsga, amelyet Illys a kzppontba llt, nyomatkosan, kzvetlenl kimondva a msodik versszakban van jelen: Bartk zenje a np hangja. Illyés gyula bartók. A vers "msodik ttele" szorosan az elsre pl. A 4. szakasz az egyntl a hazn t az emberisgig tgul krben mutatja be ismt, hogy baj van.