A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010 óta változatlanul 964 500 Ft/fő/év volt. Az új szabály értelmében a rehabilitációs hozzájárulás összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér havi összege kilencszeresének megfelelő mértékére emelkedik. A jelenleg is hatályos jogszabályok szerint egy adott munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, de megváltozott munkaképességű dolgozói átlagos statisztikai létszáma a teljes állomány 5%-át (kötelező foglalkoztatási szint) nem éri el. A kötelező foglakoztatási szint teljesítésével, azaz a megváltozott munkaképességű munkavállalók megfelelő számban történő foglalkoztatásával a munkáltatónak a rehabilitációs hozzájárulás befizetési kötelezettsége nem áll fenn. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.
2016 májusában benyújtásra került a T/10536. számú törvényjavaslat Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról. A költségvetési törvényhez kapcsolódó un. "salátatörvény" számos jogszabály módosítását tartalmazza, ezek között megtalálhatók a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területet érintő változások is, de a rehabilitációs hozzájárulás összegének módosítására vonatkozólag is megfogalmazódtak benne javaslatok. Mi tette mindezt szükségessé? A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010 óta változatlan. 2010-ben a hozzájárulás mértéke még összemérhető volt az akkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) szintjével: akkor a minimálbér havi mértékének mintegy tizenháromszorosa volt. Tekintettel arra, hogy 2010 óta a minimálbér folyamatosan és nagymértékben emelkedett, a hozzájárulás összege viszont változatlan maradt, a megváltozott munkaképességű személyek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a jogalkotók indokoltnak látják a rehabilitációs hozzájárulás mértékének emelését, annak a minimálbér összegéhez kötése mellett.
A 2016. évi LXVII. törvény 115. §. -a módosította a 2011. törvényt: a 23. § (5) bekezdésében a "964 500 Ft" szövegrész helyébe az "a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese" szöveg lépett. Mi tette mindezt szükségessé? A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010 óta változatlan. 2010-ben a hozzájárulás mértéke még összemérhető volt az akkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) szintjével: akkor a minimálbér havi mértékének mintegy tizenháromszorosa volt. Tekintettel arra, hogy 2010 óta a minimálbér folyamatosan emelkedett, a hozzájárulás összege viszont változatlan maradt, a megváltozott munkaképességű személyek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a jogalkotók indokoltnak találták a rehabilitációs hozzájárulás mértékének emelését, annak a minimálbér összegéhez való viszonyítása mellett. Annak érdekében, hogy az intézkedés ne jelentsen túl nagy terhet a fizetési kötelezettséggel érintett szervezeteknek, a törvényjavaslat májusban kilencszeres mértéket indítványozott.
törvény 23. paragrafusa határozza meg a rehabilitációs hozzájárulás összegét: a hozzájárulás teljes évi összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata, maga a rehabilitációs hozzájárulás mértéke pedig éveken keresztül 964 500 Ft/fő/év volt. Annak ellenére, hogy a hozzájárulás összege csekélynek soha sem volt mondható, a statisztikai adatok szerint még mindig több mint 60 ezer olyan betöltetlen pozíció van hazánkban, amelyek esetében a kérdéses szervezetek inkább befizetik a rehabilitációs hozzájárulást, mintsem megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmaznának, miközben több tízezer érintett áll készen a munka világába történő visszalépésre. 2016 májusában benyújtásra került a T/10536. számú törvényjavaslat Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról. A később elfogadott költségvetési törvény számos jogszabály módosítását tartalmazza: abban többek között a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelésére vonatkozólag is megfogalmazódtak változások.
Ültetés előtt a vesszőket 1-2 napra állítsa vízbe. A gyökereket 10-15 cm-re vágja vissza, és úgy tegye a növényt a gödörbe, hogy az oltás a talaj szintjével egy magasságban legyen. Alapos öntözés (beiszapolás) után takarja 10-15 cm magasságban a vesszőket. Ültetési ideje Márciustól májusig és októbertől a fagyokig. A mitesszerek ellen a legjobb módszer, ha egy kozmetikus rendszeresen kinyomkodja őket. Ha mégis mániád a nyomkodás, arra vigyázz, hogy piszkos kézzel, az arcbőr megtisztítása nélkül, mindennap ne nyomkodd, mert így aknévá fejlődhet, ami sokkal csúnyább és nehezebben eltávolítható. Hetente egyszer a kíméletes és szakszerű kinyomás tökéletes megoldást jelent, de csakis tiszta körülmények között, steril kozmetikai papírkendővel végezheted! Csak jól látható mitesszert szabad eltávolítani. A bőr alatti pici göböcskék miatt havonta egyszer egy kozmetikust keress fel. Alapinformációk Az ezernyi szigetekkel, kellemes mediterrán éghajlattal és a könnyű megközelíthetőséggel, nem csoda, hogy a Földközi-tengeren az első számú választás vitorlás bérlés kapcsán Görögország.
Közös munkával először megtörtént a falkutatás és a régészeti kutatás. Megállapították, hogy közel 12 sír található az altemplomban. Ezek közül hármat, vagy négyet lehet azonosítani a középkorból, a XI. századból. – A csontokat a középhajóban a minden látogató által jól ismert kereszt alatt, három ládában összegyűjtve, nagyon rossz állapotban találtuk. A tihanyi apátság alapítólevele. Sajnos, egy alulról nyitott szarkofágban voltak, tehát a talajnedvesség is rongálta azokat – mesélt a friss tapasztalatokról Mihályi Jeromos. Ezt még az 1953-as, utolsó ásatás során helyezték ide. Akkor, amikor a bencéseknek el kellett hagynia az apátságot. A tihanyi apátsági kripta feltárása Fotó: Korzenszky Richárd – Azt látjuk, ha most nem emeltük volna ki ezeket a csontokat, akkor két-három évtized múlva már semmiféle vizsgálatnak nem tudtuk volna alávetni őket. Így most, szinte az utolsó pillanatban emeltük ki. A három láda közül a kettes számú volt az, amiben láthatóan elkülönítve voltak a csontok, és nagy részüket konzerválás céljából be is kenték valamiféle anyaggal.
1889-ben romantikus átalakítás alkalmával kutatták meg először – a kor lehetőségeihez képest is meglehetősen alacsony színvonalon – az altemplomot. Ekkor több temetkezést is találtak, köztük olyat, amelyikről a kutatást vezető Récsey Viktor szerzetes-könyvtáros-régész úgy vélte, hogy I. Tihanyi apátság alapítólevele ppt. András csontjait rejti. 1953-ban végül sor került a tér immár szakszerű kutatására: az Országos Műemléki Felügyelőség Entz Géza vezetésével, Csemegi József és Szakál Ernő közreműködésével falkutatást és helyreállítást, míg a Magyar Nemzeti Múzeum László Gyula irányításával régészeti kutatást végzett az altemplomban. Sajnos szűkszavú az ásatási napló, de az kiderül belőle, hogy az északi mellékhajóban és a főhajóban hat, feltehetően újkori temetkezést azonosítottak, míg a déli mellékhajóban, egy másodlagosan kialakított kisebb sírban a többitől eltérő patinásodású koponya- és hosszúcsont-darabokra bukkantak, melyek a XIX. század végi ásatás után kerülhettek erre a helyre. Rétegek és temetkezések Az 1953-as kutatás és az annak nyomán született helyreállítás, amely 2021 tavaszáig meghatározta az altemplomot, idő- és pénzszűke miatt nem lehetett teljes.
A tanulmány alapján ennyire hatékonyak a koronavíus elleni oltások A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a franciaországi kutatás az eddigi legszélesebb körű a világon, miután 11 millió, ötven év feletti beoltott és ugyanebből a korosztályból 11 millió nem beoltott adatait hasonlították össze az oltási kampány 2020. december 27-i kezdete és 2021. július 20. között. Tihanyi apátság alapítólevele szövege. A tanulmány megállapítása szerint az oltás második adagjának beadását követő 14. naptól a kórházba kerülés esélye 90 százalékkal kisebb, mint a be nem oltottak esetében. A csökkenés ugyanilyen mértékű az elhalálozást illetően azok esetében, akik kórházba kerülnek. A betegség súlyos formájával szembeni hatékonyság ráadásul nem csökkent az oltást követő öt hónapban sem. Mennyire védenek az oltások a delta variánssal szemben? A Franciaországban jelenleg domináns delta variánssal szembeni hatékonyságot külön vizsgálták a szakemberek, miután az csak június 20-án, a tanulmány záró dátuma előtt egy hónappal terjedt el az országban.
A koronavírus elleni oltások közül a Pfizer/BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca 90 százalékkal csökkenti a fertőzés okozta betegség súlyos formájának kialakulását és az elhalálozást az 50 éven felüliek körében, és hatékonynak tűnik a delta variánssal szemben is, jóllehet ez utóbbi esetben még nem áll rendelkezésre elég adat - derül ki a világon az eddigi legszélesebb, 22 millió ember adatait feldolgozó franciaországi tanulmányból, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra, és mi az MTI hírportálon olvastunk Hatékonyak a koronavírus elleni oltások? Franciaországban a Pfizer/BioNtech, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája mellett a Janssen is forgalomban van, de ez utóbbit később és kisebb mértékben kezdték használni, ezért a tanulmányban még nem szerepelnek a hatékonyságára vonatkozó adatok. "A beoltottak esetében kilencszer kisebb az esélye annak, hogy kórházba kerülnek vagy meghalnak a koronavírus okozta fertőzés szövődményeiben, mint azok esetében, akik nem vették fel az oltást" - mondta az AFP hírügynökségnek a francia társadalombiztosítás és a francia gyógyszerügynökség kutatását vezető Mahmoud Zureik járványügyi szakember, aki szerint a franciaországi eredmények megerősítik az Izraelben, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban korábban végzett vizsgálatokat.