Egyes kutatók szerint a csillagászok egyelőre még csak kezdik felmérni a fekete lyukak óriási mennyiségét és formálódásuk mechanizmusát. Az LB-1 fekete lyukat egy nemzetközi kutatócsoport fedezte fel a kínai LAMOST teleszkóp segítségével azáltal, hogy hosszú időn át figyelték több nagyobb csillag mozgását. Az eredményeket megerősítette a világ legnagyobb optikai teleszkópjai közül kettő is. Ezt a módszert évtizedeken át kevés sikerrel alkalmazták az eszközök korlátozottsága miatt, a 2001 és 2008 között épült LAMOST azonban lehetővé teszi a kutatók számára, hogy egyszerre akár négyezer csillagot is megfigyeljenek. Liu szerint a módszer segítségével még több fekete lyukat fedezhetnek fel a tudósok a jövőben. (MTI) Minden jog fenntartva © 2020, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Közvetlen mérési módszerekkel még sosem kaptak olyan nagy tömeget egy fekete lyukra, mint most egy elliptikus galaxisnál. Az Amerikai Csillagászati Szövetség Seattle-ben zajló konferenciáján jelentették be az eredményt, eszerint a vizsgált objektum tömege közel 6, 6 milliárdszor nagyobb a Napénál. Karl Gebhardt (University of Texas, Austin) és kollégái az 50 millió fényéve lévő M87 jelű óriás elliptikus galaxis belső térségében keringő csillagok mozgását tanulmányozták a 8 méteres Északi Gemini-távcsővel. Emellett egy kisebb texasi teleszkóppal a csillagváros peremvidékén lévő objektumok mozgását is megfigyelték, ahol a láthatatlan tömeg egy sötét halonak nevezett térrészt alkot. A galaxis centrumában lévő fekete lyuk jellemzőire a két megfigyelés együttes elemzése alapján következtettek. A fekete lyuk becsült tömege a Napénak 6, 6 milliárdszorosa. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy saját galaxisunk, a Tejútrendszer centrumában lévő fekete lyuk 4-5 millió naptömegű lehet. A most vizsgált objektumnak nemcsak tömege, de mérete is hatalmas: igazi "feketelyuk-szörnyeteg" lehet.
Az elmélet ezen része nem ellenőrizhető, mivel nem látunk át az eseményhorizonton, tehát adatokat sem tudunk kiolvasni. Az Einstein-egyenletek a fekete lyukban csődöt mondanak. Ott a kvantumgravitáció-elmélet az úr. A probléma az, hogy mindaddig, míg a relativisztikus egyenleteket nem tudjuk házasítani a kvantumgravitációval, addig a gravitáció-elmélet nem teljes. 37 valószínűsíthető fekete lyuk ötvenezer fényéven belül Más vélemények szerint a fekete lyuk nem egyéb, mint testetlen tömeg, végtelenül görbült tér, mely anyag nélküli. A fekete lyukba sajnos nem tudunk belesni, így nem tudjuk ezt sem ellenőrizni, nem figyelhetjük meg a központot, a szingularitást, ahol a relativitás elmélet is csődöt mond. A fekete lyuknak hőmérséklete is van, és Hawking-sugárzást bocsát ki. Erre a nevezett tudós jött rá. A Hawking-sugárzás úgy keletkezik, hogy az eseményhorizont rendkívüli gravitációja a vákuumból egy anyag-antianyagpárt kölcsönöz, és az anyagot elnyeli, míg az antianyag elszökik. Így a fekete lyuk párolog, mivel az elszökő antianyag részecske energiát visz el a fekete lyuktól.
Ezt az összefüggést fejezi ki a schwarzschild-sugár. Egy Nap tömegnyi anyag esetén ez 3 km. Ha csak annyi anyagot akarunk összesűríteni, mint a Mt. Everest, akkor az körülbelül egy protonnyi. Ha azonban 3 milliárd Naptömeggel számolunk, akkor az átmérője már akkora, mint a Neptunusz pályája. Valójában fekete lyuk leggyakrabban óriáscsillagok pusztulásakor keletkezik. Ezek legalább 10 Naptömegűek, és szupernóva robbanással pusztulnak el. A csillag élete végén, amikor szuperóriás fázisban van (Ilyen a Betelgeuse az Orionban, vagy az Antares a Skorpióban) a csillag magjában a fúziós folyamatok során vas képződik. A vas nukleáris értelemben hamu. Nem termel energiát a fúziója. Éppen ezért, amikor a csillag magjában minden elem vassá alakul, leáll a fúzió, megszűnik a kifelé ható sugárnyomás. Szupernóva robbanás történik, és a csillag magját pedig a gravitáció fekete lyukká roppantja össze, azaz most már tudjuk, hogy az anyaga schwarzschild-sugárnál kisebb ponttá zsugorodik, egy szingularitássá.
Ha az anyag átjut az eseményhorizonton, az örökre elveszik. Az eseményhorizonton belül létezik egy határ ez a Cauchy-horizont, amely valahol az eseményhorizont és a szingularitás között van, itt válnak semmissé az általunk ismert fizika törvényei. A centrumban a szingularitás található, amely talán nem egyéb, mint végtelenül görbül téridő csomó. Egyes elméletek szerint miközben az anyag az eseményhorizont felé zuhan, transzformáción esik át és megfagy (kvantumértelemben), egyfajta héj alakul ki a szingularitás körül. Fekete lyuk, akkréciós korong és JET A klasszikus elméletek szerint a fekete lyuk az, amit fentebb leírtam. Egy összeomlott csillag maradványa, ahol a szökési sebesség meghaladja a fényét. Az eseményhorizonton megáll az idő, a fekete lyukban pedig a tér és az idő széthasad oly módon, hogy térről lehámlik az idő. Ennek eredménye a téridőhab, mely olyan, hogy a tér elemeire bomlik, végtelenül eltorzult, görbült, az időnek pedig nincs meghatározott iránya. A tér a kvantumgravitáció szabályai alá kerül, véletlenszerű habbá alakul.
A kutatókat is megdöbbentő méretű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben: a szakértők szerint olyan hatalmas, hogy "nem is létezhetne" a galaxisban. Az LB-1 jelű fekete lyuk 15 ezer fényévnyi távolságra van a Földtől, tömege 70-szer nagyobb a Napénál – olvasható a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányban. A Tejútrendszer a becslések szerint 100 millió steláris fekete lyukat tartalmaz, de az LB-1 kétszer akkora tömegű, mint amekkora a tudósok szerint egyáltalán elképzelhető lenne. Liu Csi-feng, a Kínai Nemzeti Csillagvizsgáló professzora, a kutatás vezetője szerint: A csillagfejlődés jelenlegi modelljei szerint ilyen hatalmas tömegű fekete lyukak nem is létezhetnének a galaxisunkban. A kutatók szerint a fekete lyukaknak alapvetően két típusa létezik. A kisebb, csillagtömegű fekete lyukak a Napnál legfeljebb 20-szor nagyobb tömegűek, akkor keletkeznek, amikor egy nagyon nagy csillag összeomlik. A szupernagy tömegű fekete lyukak viszont legalább több milliószor nagyobbak, mint a Nap, eredetük pedig ismeretlen.
Egész biztosan helyük lesz a polcomon. :)
Azt várják … Tovább a termékhez → K. Bromberg: Szerelem (Szükség-trilógia 3. ) Amikor minden összeomlik körülöttünk, vajon képesek vagyunk foggal-körömmel küzdeni valakiért? Az én életem akkor kezdődött, amikor Rylee a karomba zuhant abból a rohadt raktárból. Érzéseket keltett bennem. A Soha Határa. Egésznek éreztem magam, pedig azt hittem, hogy örökre csonka maradok. Ő lett a mentőövem, pedig nem is sejtettem, hogy szükségem van rá. Igen, a francba is, megéri küzdeni … Tovább a termékhez →
ISBN: 9789632547749 A szerzőről J. A. Redmerski művei J. Redmerski 1975 November 25-én született. New York Times, USA Today és a Wall Street Journal bestseller írónője. Jelenleg, az Egyesült államokbeli Arkansasban él 3 gyermekével. A tv, és a könyvek szerelmese, kedvenc sorozata az AMC's csatornán sugárzott "The Walking Dead" Zombiapokalipszis sorozata.
Videos, clips - Soha ii Soha kunal Soha mms Lélekdidergető idő, köd, sötétség. Itt az ideje, hogy elhúzzunk innen. No, nem melegebb éghajlatra, inkább különböző történetekbe, életekbe, helyzetekbe. Nem a Valentin-napra gyúrunk, inkább csak ide menekülünk a téli búskomorság elől. Egy könyvbe a férfiak agyáról. Egy másikba, amely férfiagy szüleménye. Aztán egy szexesbe, akarósba. A soha határa · J. A. Redmerski · Könyv · Moly. Aztán egy szenvedős, vonzódós, még jobban akarósba. Végül egy thrillerbe és egy viszonzatlan, leszbikus szerelembe. Íme a szexes, szerelmes, érzelmes könyvajánlója februárra. A férfi agy "Hát ez jó rövid könyv lesz! Vagy inkább csak egy füzet! " - ezt vágták tréfásan Louann Brizendine fejéhez a barátai, amikor a neves pszichiáter professzor előállt azzal a ötletével, hogy a nagysikerű A női agy című könyve után megírja a férfiagyról szóló kiadványát is. Brizendine művében a férfiagy különböző életciklusaival ismertet meg. "Egy férfi agyáról azt mondani, hogy az egyenlő az 'öv alatti' aggyal, viccnek jó, de aligha képes lefedni mindazt, amit a férfiagy egésze jelenthet.
Mindig szeretni foglak. "