Nincs aktuális előadás Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a keresőjében! Utolsó előadás dátuma: június 5. vasárnap, 18:00 Falusi Mariann műsorában nagyon ismert, együtt éneklős magyar dalokat ad elő, ahogy mondani szokták… olyan sírós nevetős nóták ezek.. Na… Zorán az egyetlen a legendás Nagy Generáció tagjai közül, aki minden évben országjáró körútra indul, a turné, mint létforma továbbra… Figyelem! Hírös Agora Rendezvényház - HEP. A vásárlási időkorlát hamarosan lejár! tétel a kosárban összesen: Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Hollókői Huba karmester egyre szorosabb kapcsolata a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarral minden percben tetten érhető volt, szinte egyszerre lélegzett mindenki a színpadon. A Magyar Állami Operaház neves magánszólistái Rálik Szilvia Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes művész, valamint Kósa Lőrinc operaénekes első hallásra a kecskeméti közönség kedvencei lettek. A koncerten megjelenő műfajok külön - külön is hatalmas sikert arattak: a 45 esztendős Kecskemét Táncegyüttes, Lukács László művészeti vezetésével a közönség nagy kedvence évtizedek óta, az Újévi koncertnek pedig visszatérő fellépői, akik ezúttal is bebizonyították, hogy nem hiába rajong értük a világ összes országa, ahol eddig megfordultak. Új szereplőként pedig, Barta Dóra művészeti vezetésével, a Kecskemét City Balett táncművészeit köszönthette a plénum, akik a világ legszebb keringőjét, Sosztakovics Második keringőjét táncolva döntötték el végleg a könnycsatornák sorsát a nézőtéren. Légies varázslat született a színpadon ezekben a percekben.
A képzést elvégzők oklevelet kapnak és továbbképzéseken is részt vehetnek. Információ: Szabóné Gehér Éva, 20/913-9220 Szenior Akadémia Az akadémia előadásain keresztül szeretnénk a kecskeméti szenior korosztállyal megismertetni, számukra testközelbe hozni napjaink bonyolult társadalmi, gazdasági fejlődését, az idősödés jelenségeit, problémáit. Továbbá célunk, hogy megismerjék városunk szakembereit, ugyanakkor szeretnénk teret adni a szenior szakembereknek is, hogy megoszthassák tapasztalataikat, tudásukat ezen a fórumon.
A művészettörténészt Berény Róbert életműve mellett a magyar kubizmus története is foglalkoztatja. "Ahogy annak idején a magyar Vadaknál, százával hiányoznak a kubista művek. Azt lehet mondani, hogy a magyar kubizmus főművei le lettek fejezve" - hangsúlyozta a művészettörténész, hozzátéve, hogy ez egyebek mellett annak a következménye, hogy az irányzat kibontakozása az I. világháború idejére tehető. Több alkotás külföldön maradt, eladták őket, nagy részük elkallódott vagy ismeretlen gyűjteményekbe került. Egyes magyar kubisták nevére sem igazán emlékszik a szakma, kivétel Szobotka Imre, akiről köztudott, hogy fontos kubista festő volt, azonban korai életműve hiányos. Barki Gergely elmondta, hogy a művész özvegye az 1970-es években szép számban adott el kubista főműveket olasz és német galériáknak, akik több kiállítást is rendeztek Milánóban és Münchenben. Barki Gergely a Berény-képek felkutatása mellett a magyar kubizmussal is foglalkozik | Híradó. A hagyatékból azóta három-négy kép került elő, a legjelentősebbek valahol külföldön lehetnek - jegyezte meg. "Magyarországon akkoriban nem volt áruk az ilyen festményeknek, amelyeket a külföldiek kemény valutáért vettek meg" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ma már Magyarországon is jóval többet fizetnek értük.
De utánanéztem, és a hinta karakteréből következtetve arra jutottam, hogy minden valószínűség szerint Párizs, és akkor már a Luxembourg-kert, ahol több ringlispil is volt akkoriban és van ma is. Ha valaki ma elmegy Párizsba, akkor ott láthatja azt a körhintát, amit először állítottak fel a parkban. További érdekesség, hogy Czóbel festménye után egy-két évvel Rilke is írt egy verset a Luxembourg-kert körhintájáról. (A verset Szabó Lőrinc fordította, az interjú végén elolvashatod). A kép nagy valószínűséggel egy magángyűjteménybe kerül… Külföldre? Nem tudjuk. De a mostani kiállítási koncepció működőképességét jól mutatja, hogy egy-egy ilyen felbukkanó és árverésen elkelő képet nem csak az aukciós kiállítás két-három napján láthat a közönség, így lehet a Czóbel Múzeum referenciapont a közönség és a kutatók számára is. A Czóbel Múzeum 2017. január 12-én, dél körül A márciusban megújuló állandó kiállításról "csepegtetnél" valamit? Szeretném, ha a kétoldalas képekre sikerülne felhívni a figyelmet.
A felfedezést követően jelentkezett a kép korábbi tulajdonosa, egy Michael Hempstead nevű férfi, aki állítása szerint 1990-ben mindössze 40 dollárért vásárolta a festményt egy San Diegó-i árverésen – ugyan tisztában volt vele, hogy Berény alkotásáról van szó, de nem tulajdonított különösebb jelentőséget ennek a ténynek, és néhány évvel később 400 dollárért adta el a művet az említett pasadenai régiségkereskedőnek. A festő a '30-as évektől kezdve részben ismét Magyarországon élt, 1953-ban bekövetkezett halála után három évvel, a forradalom idején pedig lánya a tengerentúlra emigrált – valószínűleg így került Amerikába az Alvó nő fekete vázával, egy másik elmélet szerint a '20-as évek végén vagyonos zsidó származású műgyűjtők vásárolhatták meg, akik a nácizmus elől menekültek Németországból az Egyesült Államokba. Az azonban továbbra is rejtély, hogyan jutott a kép a San Diegó-i árverésre, és mi történt vele az azt megelőző negyven-hatvan évben. Lisa nem sokkal később meg nem nevezett összegért eladta a festményt egy műgyűjtőnek, 2014 decemberében pedig Budapesten, a Kongresszusi Központban árverezték el a képet, amelyért 70 millió forintot fizetett a szerencsés vevő.