Forrás: Magyar Gumiabroncs Szövetség (HTA) Illusztrációs kiemelt kép: A vezetéstechnikai tanpályán egy 17 éves, friss jogosítványos fiatal. Forrás: Bridgestone (Ezt a cikket 7052 alkalommal tekintették meg. ) Jármű kártörténeti lekérdezés:
Ám te is írhatsz, te is szólhatsz képpel és hanggal, amit viszont mi olvasunk, hallunk, nézünk, sőt, akár közreadunk. Leveled várjuk az címen. Bejegyzés navigáció Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ.
| Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A munkáltató, amennyiben tevékenysége megkívánja, az általános munkarendtől eltérően, annál rugalmasabb feltételekkel oszthatja be a munkavállalók munkaidejét. Erre a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak alkalmazásával nyílik lehetőség. A gyakorlatban a munkaidőkeret az általánosan elterjedtebb, az alábbiakban ennek szabályait tekintjük át – írja a. Főszabályként a munkaidőt az általános munkarend szerint heti 5 napra, hétfőtől péntekig, az egyes napokra egyenlően kell beosztania a munkáltatónak. Munkaidő-keret alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára (vasárnapra vagy munkaszüneti napra meghatározott feltételek teljesülése esetén), vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A Munka Törvénykönyve 94. §-a alapján a munkáltató a teljesítendő munkaidőt legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét hosszúságú munkaidőkeretben is meghatározhatja. Az alábbi esetekben a munkaidőkeret legfeljebb 6 hónap, vagy 24 hét lehet: ha a munkáltató tevékenysége: megszakítás nélküli, vagy többműszakos idényjellegű ha a munkakör készenléti jellegű polgári repülésben, belföldi és nemzetközi közúti személyszállításban és árufuvarozásban, a menetrend szerinti helyi és helyközi közúti személyszállításban, vasúti személyszállításban és árufuvarozásban, a kikötőben foglalkoztatott munkavállalók esetén Amennyiben a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel, úgy legfeljebb 12 hónapos, vagy 52 hetes munkaidő-keretet is alkalmazhat.
A munkavállalónak alig-alig van beleszólása a munkaidő szabályozásába, inkább a törvényi rendelkezések korlátozzák a munkáltatót. Az EU irányelve 48 óránál több heti munkát nem engedélyez, nálunk a napi nyolc óra és a heti 40 óra a határ. Az EU tagországaihoz képest egyébként a magyarok sokat dolgoznak. Dr. Sipos Márta munkajogászt kérdeztük a munkaidő kiadásának alapjairól. Hol találhatóak pontosan a munkaidő szabályozásának törvényi rendelkezései, és mennyit lehet maximálisan dolgoztatni? A magyar szabályozás a Munka törvénykönyve 117. § (1) bekezdése a 93/104/EGK európai uniós irányelvben foglaltakkal összhangban definiálja az egyes fogalmakat, melyek nagymértékben segítik a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó előírások alkalmazását. Magyarországon a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó korábbi szabályok teljes mértékű átdolgozását igényelte a munkaidő szervezésére irányadó 93/104/EGK irányelv azon rendelkezéseinek figyelembe vétele, amely szerint a heti munkaidő mértéke a 48 órát nem haladhatja meg, és ebbe a túlmunkát is be kell számítani.
Korlátok a túlóránál Munkaszüneti napon csak akkor rendelhető el rendkívüli munkaidő, ha a munkavállalót rendes munkaidőben is foglalkoztatják munkaszüneti napon, illetve ha "nem korlátozott" a rendkívüli munkaidő. Nem lehet rendkívüli munkaidőt elrendelni a munkavállaló várandósságától kezdve a gyermek hároméves koráig, a gyerekét egyedül nevelő munkavállalónál szintén a gyermek hároméves koráig, illetve ha egészségkárosító kockázatról van szó. A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónál (amíg a gyermek 3-4 év közötti) csak a dolgozó hozzájárulásával rendelhető el rendkívüli munkaidő, kivéve ha az "nem korlátozott". Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő a fiatal (18 év alatti) munkavállalónál sem. A túlóra díjazása A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék, vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár, ha a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben végzett munkát. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár.
5 tipp, amivel a munkanapokon is kiélvezheted a nyár szabadságát. Az elmúlt hónapok során az álláskeresőknek lehetőségük nyílt jelenlegi vagy korábbi munkahelyük minősítésére.
Ilyenkor történik a munkaidőkereten végzett rendkívüli munkavégzés elszámolása. Ha a munkaidőkeret közben merül fel rendkívüli munkavégzés, például, ha a jogszabály által definiált 96 órán belül módosítja a munkáltató a munkaidő beosztást, azt nem a munkaidőkeret végén, ha nem a hó végi elszámolással együtt kell elszámolni a munkavállaló számára. A felmerülő bérpótlékokat szintén a hó végén kell elszámolni
Így pl. a munkáltató, ha tevékenysége indokolja, a teljes munkaidős munkavállaló munkaidejét pl. napi 12 órában is beoszthatja 5 napon keresztül anélkül, hogy rendkívüli munkavégzés keletkezne. Természetesen az így teljesített többletórákat, esetleg pihenőnapokat a munkaidő-keretben kompenzálni kell a munkavállaló részére, egyéb esetben a rendkívüli munkavégzés szabályait kell alkalmazni. Munkaidő-keret esetén is be kell tartani a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre vonatkozó szabályokat. A munkáltató azonban heti pihenőnapokat, illetve a heti pihenőidőt egyenlőtlenül is beoszthatja, de havonta legalább egy pihenőnapot, vagy a heti pihenőidőt vasárnapra kell beosztani. A munkavállaló számára 6 munkanapot követően egy pihenőnapot ki kell adni, kivéve a megszakítás nélküli, a több műszakos, vagy az idényjellegű tevékenység eseté pihenőidő alkalmazása estén hetente legalább 40 óra megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, de a munkaidőkeret átlagában biztosítani kell a legalább 48 óra heti pihenőidőt.