Karácsonyi Gála 2018 - 08 - A nagy álom (Kőbánya minik szabadgyakorlata) on Vimeo
22-23. II. Trout Area Pergető Országos Bajnokság, 2. elődöntő – Nyírpazony 10. V. Távdobó Országos Bajnokság – Bátonyterenye, Maconkai-víztározó 10. 22. 10. 19 10. 30 II. Trout Area Pergető Országos Bajnokság, 3. elődöntő – Kiskunhalas, Ezüst-tó 10. 29-30. Csónakos Pergető Országos Bajnokság 5-6. forduló – Fehérvárcsurgó, Fehérvárcsurgói-víztározó 10. 29-30. 11. 05 11. 06 II. Trout Area Világbajnokság – Románia, Homoráciuembre, Crasna Pisztráng farm 11. 05-06. 11. Horgászverseny Kaposfőn – Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete. 12 11. 13 II. Trout Area Pergető Országos Bajnokság, döntő – Győr, MMX-tó 11. 12-13. 12. 03 12. 04 II. Free Style Method Feeder Világbajnokság – Dél-afrikai Köztársaság, Bloemhof, Bloemhof Dam 12. 03-04. Versenyeinkre minden indulót, érdeklődőt, szurkolót szeretettel várunk! A változtatás jogát alapos indoklás mellett fenntartjuk!
(Általános Versenyszabályzat 34. pontja) A Tisza folyóról 14:45 óra után érkező csapatok pontlevonással lesznek szankcionálva. 1-2 perc késés -100 pont levonás, 3-5 perc késés -500 pont levonás, 5-10 perc késés -1500 pont levonás, több mint 10 perc késés 3000 pont levonás. Halradart az edzéseken és a versenyen is lehet használni, a Tisza-tó horgászrendje szerint. A csónakok átvizsgálásra kerülnek a verseny előtt (a versenyzők kérésére). A versenyzők csónakjai nem kapaszkodhatnak össze sem egymással, sem más a vízen tartózkodó csónakkal vagy egyéb vízi járművel! (piros lap!!! ) Kivételt képez, ha életveszély vagy egyéb segítségnyújtás ténye áll fent, illetve hal mérlegelés. (A versenyzők semmiféle külső segítséget nem kaphatnak kivétel vészhelyzet esetén (pl. baleset). Maconka horgászverseny 2018. Általános Versenyszabályzat 17. pont). Az értékelésbe nem számítanak bele a következő halfajok: jászkeszeg, domolykó, garda, márna, paduc, törpeharcsa és egyéb békés illetve mindenevő halak, melyek az Általános Versenyszabályzat "Értékelés, pontozás a fordulókban" – nem kerültek meghatározásra.
Járulékalapot képező jövedelem 2015 cpanel Járulékalapot képező jövedelem A minimum járulékalap bevezetése és annak hatásai a foglalkoztatásra... 77. § (1) A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art. -ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhónapban a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.
2020. március 11. A felkészülési idő derekánál járunk a 2020. júliusában hatályba lépő, új társadalombiztosítási előírások vonatkozásában. A rendelkezések kihirdetésétől rengeteg cikk jelent már meg ebben a témában, magam egy-két olyan változásra szeretném ráirányítani a figyelmet, ami az előadásainkat követő konzultációk során kérdéseket vetett fel. Az egyik ilyen a minimum járulékalap bevezetése a részmunkaidős munkavállalók vonatkozásában. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény a következők szerint rendelkezik. "27. § (1) Járulékalapot képező jövedelem a) az Szja tv. 77. § (1) A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art.
• a felszolgálási díj és a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (2005. október 1-jétől járulékalap, utána a foglalkoztatónak 15% nyugdíjjárulékot kell fizetnie, illetve a felszolgáló 15% nyugdíjjárulékot fizethet, viszont egyéni járulék nem terheli. ) Az említett jogszabályi hely 2. alpontja szerint járulékalapot képez az előző pontokban meghatározott jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. (Meghatározott személyi alapbér = a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott, az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére. Ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér a járulékalap. ) ( A 2. alpont azokban a helyzetekben segít a járulékalapot képező jövedelem meghatározásában, amikor - valamely országgal a kettős adóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződésből adódóan – a munkavállalónak Magyarországon nem keletkezik személyi jövedelemadó alapja.
Amennyiben részmunkaidős munkavállalóként foglalkoztatjuk az ügyvezetőt, számolnunk kell a minimum 48 300 forintos járulékalappal, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor ez 5-6000 forintot volt mindössze. Szerintem teljesen normális, hogy egy ügyvezető heti egy-két órában látja el e minőségében az operatív teendőit, ez a saját ügyfélkörömnél is több esetben előfordul - jómagam sem foglalkozom többet ezekkel a feladataimmal. Meggondolandó azonban a jövőben az ily módon való foglalkoztatás, hiszen ez mindenképpen többletkötelezettséget vet fel az eddigiekhez képest. Ezekben az esetekben még van tehát min gondolkodni, ami azért is fontos, mert egy másik változás már kimondva és leírva is egyértelműen érinti a társas vállalkozásokat is és az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási kötelezettségeit is. • hivatásos nevelőszülő díjazása (Juttatása szintén adómentes. ) • a munkavállalói érdekképviseleti tagdíj (A levont tagdíjat az adóelőleg-alap számításánál nem kell figyelembe venni, de ennek ellenére járulék alap. )