(2) A Magyarországon munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. Alkalmi munkavállaló és a munkavédelmi törvény. A törvény hatálya 9. § (1) A törvény hatálya – a (2)-(3) bekezdésekben megállapított kivételekkel – kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. (2)A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb. Egyszerűsített foglalkoztatás 2018/2019 – alkalmi munkavállalás szabályai >>> – Hírközpont – hírek. ). Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása is szervezett munkavégzésnek minősül így a munkavédelmi törvény és más egyéb munkavédelmi jogszabályok vonatkoznak a tevékenységre. Ha egy percet is nálunk dolgozik valaki ugyanúgy felelősek vagyunk érte mint egy állandó teljes munkaidős, határozatlan időtartalmú szerződéssel munkát végző munkavállalóért. Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása, fogalmak: Szervezett munkavégzés fogalma: a munkaviszonyban – ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést.
Alkalmi munkavállaló bejelentése A munkáltatónak a munkakezdést megelőzően be kell jelentenie nevét, adószámát/ adóazonosító jelét, a munkavállaló adatait, a munkaviszony kezdetének, megszűnésének időpontját, a heti munkaidőt, a munkavégzés helyét. A munkáltató a bejelentési kötelezettségének főszabály szerint elektronikus úton, a 11T1041E jelű nyomtatványon tud eleget tenni. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavállalók a 185-ös hívószámon a munkavégzés kezdete előtt telefonon is bejelenthetők. •A telefonon történő bejelentés során a bejelentő első alkalommal kap egy regisztrációs számot, melyet a következő alkalmak során használni kell. Alkalmi munkavállaló, gyakori kérdés? - Munka-Tűz-Biztonság. •A bejelentés során közölni kell a munkáltató adószámát, a munkavállaló(k) adóazonosító jelét és TAJ számát, a foglalkoztatás jellegét (alkalmi munka v. turisztikai illetve mg-i idénymunka) valamint a munkaviszony napjainak számát. •A bejelentést követően a telefonos ügyfélszolgálat tájékoztatja a bejelentőt a bejelentő regisztrációs számáról, melyet, amennyiben lehetséges rövid szöveges üzenetben (SMS) is megküld a bejelentőnek.
Egyszerűsített foglalkoztatás 2018/2019 – alkalmi munkavállalás szabályai >>> Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai nem változnak. Továbbra is 120 napot lehet ilyen formában foglalkoztatni egy éven beül egy személyt. Az alkalmi munka még ennél is rövidebb, csupán 90 nap lehet egy évben. Az egyszerűsített foglalkoztatást inkább alkalmi munka néven ismerjük. Alkalmi munkavállaló 2010 relatif. Szabályai speciálisabbak a napi nyolc órás, heti negyven órás rendes foglalkoztatási formánál, viszont elég elterjedt, hisz vannak munkák, ahol az egyszerű foglalkoztatással lehet a legkönnyebben létrehozni a munkaviszonyt. Alkalmi munka kifejezést használjuk az egyszerűsített foglalkoztatásra, azonban az alkalmi munka csak egy fajtája az egyszerűsített foglalkoztatásnak. Azokat lehet ebben a formában dolgoztatni, akik valamiféle betakarítási munkát végeznek, vagy a földeken dolgoztatják idénykor, vagy nyáron strandon, büfében alkalmaznak valakit kisegítő munkára pl. Az ilyen típusú foglalkoztatás esetében a munkaviszony a 120 nap lehet egy naptári éven belül, ha ugyan az foglalkoztatja, ugyan azt a dolgozót.
2019. január 1-jétől a minimálbér napi összege 6860 forint, a garantált bérminimum napi összege 8970 forint. A mentesített keretösszeg tehát (ameddig nem kell jövedelmet megállapítani és személyijövedelemadó-bevallást benyújtani) a fentiek alapján 2019-ben minimálbér esetén napi 8919 forint, garantált bérminimum esetén pedig 11 661 forint. Arra ügyelni kell, hogy a megszerzett jövedelem összegébe a bérpótlékok is beszámítanak. Abban az esetben, ha a munkavállaló jövedelme alacsonyabb, mint az adómentesen adható keretösszeg, úgy nincs szja-fizetési kötelezettsége. Orosz Adódoktor Kft - Alkalmi munkavállaló bejelentése. Amennyiben magasabb a juttatott összeg (mint a kérdés szerinti esetben a 100 százalékos bérpótlékkal együtt számítva), úgy a napi 8 918, illetve a 11 661 forint feletti rész szja-köteles. Szakértőnk utalt továbbá arra, hogy ha a bér meghaladja az érvényes minimálbér napi összegének a kétszeresét – idén 13 720 forintot –, abban az esetben ezen összeg feletti rész nem minősül a vállalkozás elismert költségének, de alapjában véve mégsem kell utána társasági adót fizetni.
Vagy tegyük fel, hogy egy teljesítési igazolás december 20-ára szól, de mi a számlát csak jövő évi teljesítési időponttal állítjuk ki, ebben az esetben is az áfafizetési kötelezettség (vagy mentességi értékhatárba számítás) decemberre számít. Egy adóellenőrzés esetén Tegyük fel, hogy egy adóellenőrzés feltárja, hogy egy év tekintetében kicsúsztunk az alanyi mentesség határából (mert nem jól állítottuk ki a számlát, vagy nem vettük észre a határátlépést), ebben az esetben a következő évekre kiállított számlákra is rá (vagy vissza) kell számítani az áfa összegét! Ráadásul ellenőrzés esetén 50 százalékos bírsággal is számolhatunk az áfa összegére vetítve, és nagy eséllyel maga az áfa behajtása ügyfeleinktől sem lesz egyszerű. Adózóna cikkünkben táblázatban összehasonlítva a két 12 millió forintos értékhatárt Dr. Szeiler & Partners Kft. Kata bevételi határ 2019. ügyvezető, okleveles közgazdász
Gyakoran felmerülő kérdés az is, hogy az egymással kapcsolt vállalkozások részére számlázott összegeket össze kell-e adni a 3 millió forintos keret számítása során. A rövid válasz az, hogy nem, a módosítás nem ír elő ilyen kötelezettséget. A hosszabb válasz azonban a Niveus szakemberei szerint korántsem ilyen egyértelmű. A NAV-nak ugyanis joga van a szerződéseket az úgynevezett valós tartalmuk szerint minősíteni. Év közben alakuló KATA adóalany bevételi értékhatára - Piac&Profit - A kkv-k oldala. Ebből adódóan, ha a NAV arra jut, hogy mesterségesen került a díj megosztásra (például ilyen eset lehet, ha az egyik kapcsolt vállalkozás végül tovább számlázza a katás alvállalkozó díját a másik megrendelőnek), akkor tekintheti úgy, mintha a teljes összeg egy cég részére lett volna számlázva. Nem lehet csak amiatt megbontani a számlát több cég felé, hogy ezzel az egyes cégeknek számlázott összeg 3 millió forint alatt maradjon. forrás:
Ilyenkor a februári (de csak márciusban megkapott) díj még a vállalkozó szempontjából kata szerinti bevételnek számít, tehát nem kell utána például társasági adót fizetnie, ez egyértelmű. A Niveus Consulting Group álláspontja szerint a törvény szövegének szó szerinti értelmezése alapján a 3 millió forintos keretre vonatkozó rendelkezést ez esetben már nem kell figyelembe venni, azaz, nem kell különadót fizetni. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere felhívja a figyelmet, hogy ez nem jelenti azt, hogy érdemes lenne folyamatosan ki-belépkedni a kata hatálya alá, erre nincs is lehetőség. Kata bevételi hatari. Ugyanis, ha valaki kilép a katából (azaz nem szünetelteti a vállalkozást, hanem más adózási módra tér át), akkor a kilépés évében és az azt követő évben nem választhatja újra a kisadózó vállalkozók tételes adóját. A kapcsolt vállalkozások felé számlázott összegek összeszámítása Gyakori kérdés, hogy az egymással kapcsolt vállalkozások részére számlázott összegeket össze kell-e számítani a 3 millió forintos keret számítása során.
Sajnos több olyan példával találkoztunk, ahol nem vették észre, hogy átlépték a határt. Áfa szempontjából a teljesítés számít Míg a kata szempontjából a bevétel megszerzésének az időpontja, addig áfa szempontból a teljesítés időpontja számít. A teljesítés napja az áfás vállalkozások legfontosabb dátuma (kivétel a pénzforgalmi áfát választóknak), mivel az adókötelezettség ezen időponthoz kapcsolódik. Kata vagy átalányadó – 6. rész – Adókultúra.hu. Ez azt jelenti, hogy attól mert egy számlát nem állítunk ki, vagy mert egy számlát a teljesítéstől eltérő dátummal állítunk ki, az áfafizetési kötelezettség beáll. És akkor is, ha kiállítjuk a számlát, mivel ebben az esetben maga a számla kiállítása keletkezteti az adófizetési kötelezettséget. Nézzünk meg ezt példákon levezetve! Van egy folyamatos teljesítésű ügyletünk, amelyet minden hónapban számlázunk és a fizetési határideje a teljesítés napja, legyen ez minden hónap 15-e. Ebben az esetben attól függetlenül, hogy nem állítjuk ki a számlát december 15-én az áfafizetési (felszámítás) kötelezettségünk ugyanúgy beáll, tehát beszámít az alanyi mentes értékhatárba.
Nincs tehát akadálya annak, hogy valaki január és március között kiszámlázzon 3 millió forintot egy megrendelőnek, majd március végével megszüntesse a katás státuszát. Ettől még nem kell a megrendelőnek különadót fizetnie (sőt a kisvállalkozónak sem, mert a 3 hónapra az ő szempontjából vizsgálva is jut 3 millió forint bevételi keret). Minden, amit a kata 3 milliós határáról tudni érdemes – Csurgói Paktum. A 3 millió forintos keret számítása a kataalanyiság megszűnésekor Szintén érdekes kérdést vet fel az, hogy úgy tűnik, a jogszabály eltérően kezeli a kataalanyiság alatt kiszámlázott, de csak a megszűnést követően kifizetett összegeket a 12 millió forintos bevételi és a 3 millió forintos kifizetési határ esetén. Az általános bevételi keret esetén ugyanis a bevétel megszerzésének időpontja számít, ami a törvény szerint a kataalanyiság idején kiszámlázott, de be nem folyt összegek esetében a kataalanyiság utolsó napja. Ezzel szemben a 3 millió forintos értékhatárnál a juttatás, azaz a kifizetés napját kell figyelembe venni. Mit jelent ez a gyakorlatban? Tegyük fel, hogy egy vállalkozó február 28-ával kilép a kata alól, és bár kiszámlázza a februárra esedékes díjat, de a vevő már csak márciusban fizet.