Még a legtökéletesebben megépített kertben is szükség lehet némi kiigazításra. A használat során derül ki igazán, hogy elkelne még egy kis pihenősarok, hiányzik még néhány méternyi tipegő, hogy esős, sáros időben is megközelíthessük az újonnan ültetett fűszernövény ágyasainkat. Mind ezek megépítésre az ősz a legalkalmasabb időszak. Ilyenkor, már nem tűz olyan erősen a nap, nem sajnálunk, ha néhány elnyílt virágtövet ki kell húzni a helyéről. Nos, akkor munkára fel! Így készül a kaviccsal mintázott lépőkő - Praktiker Ötletek. A kertépítés egyik legkönnyebben kezelhető és természetes hatású építőanyaga a kavics. Kavicsnak nevezzük a folyók, patakok által lekoptatott kisméretű gömbölyded köveket. A természetben többféle módon, többféle méretben fordulhatnak elő. A kereskedelemben már méret szerint osztályozva, rostálva vagy ömlesztve kerülnek forgalomba. A kertben elsősorban útburkolatként használjuk, de mint dekoratív elem, évelőkkel, vízparti elemként, pedig díszfüvekkel is jól társítható. Japán stílusban komponált kertekből meg egyenesen nélkülözhetetlen a szerepük.
De megérte a munkát, mert nagyon mutatós lett. Nemcsak a járdát, a kocsibeállót és a nyári konyha padlózatát, de a kerítésalapot is kvarcittal burkoltuk, a réseket fagyálló fugával töltöttük ki. Hogy még szebb és tartósabb legyen a járda, szegélyköveket is használtunk" – magyarázza Attila. A mogyorószínű kvarcit kifejezetten mutatós Varázslatos gyepszőnyeg A kertépítés leglátványosabb eleme a gyep telepítése. Hiába a szép kerítés és a tuják, a mutatós járda, az udvar fű nélkül mégis kopárnak tűnik. "Az előkészített talajra a negyven centi széles és kb. két méter hosszúságú gyepszőnyegeket sorban, szorosan egymás mellé terítettünk ki, ahol szükséges volt, ott méretre vágtuk a csíkokat. A kerítés mellé, ahová nem került tuja, kaviccsal töltöttük ki a szabadon hagyott sávot. A frissen lerakott gyeppel káprázatosan szép lett a kert, a legfőbb feladatokat ezzel be is fejeztük"- mondja a tulajdonos. A leglátványosabb változást a gyepesítés hozta Hogy az utcáról távol tartsák a kíváncsiskodó pillantásokat, a terasz és a kerítés közé fából térelválasztó fregolit készíttettek.
A kavicsos felület több szempontból is jobb megoldás bármilyen más szilárd burkolatnál, ráadásul olcsóbb és szükség esetén könnyebben módosítható, funkciója szükség szerint átalakítható. Elsősorban talajmegfogó tulajdonsága miatt kedvelik, de vitathatatlan előnye, hogy bár nem hosszú távon, a kavicsréteg elnyomja a gyomokat, megőrzi a talajnedvességet, ami főként száraz, meleg, szeles helyeken fontos tulajdonsága. Esztétikai szempontok is szólhatnak a kavicsfelület mellett. Laza szerkezetének köszönhetően remek átmenetet képez a szilárd burkolatrészek és a zöldfelületek között, de jól mutat a kerti tó partján is. Megfelelő arány Mivel a mesterségesen kialakított kavicskertek sok szempontból egyáltalán nem hasonlítanak a természetes életközösségekhez, a rossz tervezés, kialakítás, vagy szakszerűtlen fenntartás miatt hamar kiütköznek a gondok. Ha a kert szinte teljes egészében kaviccsal és murvával fedett, és a beültetett zöld növények aránya nagyon kicsi a felülethez képest, ökológiai szempontból leginkább egy kősivataghoz hasonlítható, amelyben veszélyesen leszűkül a növények és kertben előforduló állatfajok élettere.
Közösen kell fontossági sorrendbe állítani a kockázatcsökkentés lépéseit, mindezt úgy, hogy a döntéshozatal és a beruházások során érvényesüljenek a méltányosság és az igazságosság alapelvei. Így tudjuk majd összeegyeztetni a különböző érdekeket, értékeket és világnézeteket – mondta Debra Roberts, az IPCC II. Globális felmelegedés - Greendex. munkacsoportjának társelnöke, aki szerint úgy találhatunk hatékonyabb megoldásokat, ha a helyben élők, őslakosok ismereteit és tudását kombináljuk a tudományos és technológiai eredményekkel és módszerekkel. A jelentésben részletesen értékelik a városokat a klímaváltozás hatásainak és kockázatainak kezelése, az azokhoz való alkalmazkodás szempontjából, miután az emberiség több mint fele ezekben él. Itt nem csak az emberek életét, egészségi állapotát, megélhetését, de a létfontosságú infrastruktúrákat – mint az energiaellátó- és közlekedési rendszerek – mind fokozottabban veszélyeztetik a hőhullámok, viharok, szárazság, árvizek, illetve a tengerek és óceánok vízszintjének emelkedése.
A fenti történések gyökere közös: a vízpára fokozott kialakulását segítő, körkörös folyamat, legalábbis, ha elhisszük, amit Kevin Trenberth és munkatársai állítanak. Trenberth szerint 1968-hoz képest ma öt százalékkal több vízpára van a légkörben az óceánok felett, és ez azért van, mert az óceánok vízének hőmérséklete (világátlagban) egy Celsius-fokkal magasabb, mint korábban volt. Az óceánok felmelegedése és egyben elsavasodása nem ismeretlen jelenség, ahogy az sem, hogy az óceánok így kevesebb oxigént is tartalmaznak. A vízpára ráadásul az üvegházhatású gázokhoz hasonló, és segíti a légkör páratartalmának növekedését: a felmelegedő bolygó légkörében több a pára, ami további felmelegedéshez vezet, ami miatt még több lesz a pára, és így tovább. A klímaváltozásról közérthetően 1. – A globális felmelegedés okai – Ökopolisz Alapítvány. Azonban van még egy jelenség, amellyel számolni kell: a több pára megváltoztatja a levegő sűrűségét, megváltoztatva a felhajtóerő hatásait, alaposan megkutyulva az időjárást. A máshogy kavargó és más magasságba elérő levegőáramlatok természetesen a korábbitól eltérő jelenségeket hoznak létre, eleve sokkal súlyosabb lehet bármi, ami korábban csak kisebb vihar vagy pár hetes szárazság lett volna.
Kóta Gábor, az MCC Klímapolitikai Intézetének szenior kutatója. Az ELTE Természettudományi Karán és az Agrártudományi Egyetemen diplomázott. Ökológusként leginkább arra keresi a választ, miképp egyeztethető össze az agrárium és élelmiszertermelés, továbbá a vízgazdálkodás az élőhelyek megóvásával és a biodiverzitás fenntartásá felül a környezettudatosság gyakorlati szempontjaival és összefüggéseivel foglalkozik. Tapasztalatai kiterjednek a gyógyszerkutatástól a halgazdálkodásig, Malajziától az Egyesült Államokig. Index - Tudomány - A klímaváltozás itt van, és megeszi a világot. Moderátor: dr. Balázsy Péter megyei jegyző Az eseményen történő részvétel ingyenes, azonban minden esetben regisztrációhoz kötött, melyet az aktuálisan érvényben lévő járványügyi szabályozásokhoz igazítunk. Regisztráció: Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A z élelem-ellátás és a természet szempontjából a természetalapú megoldások, mint például amilyenek az agroökológiai gyakorlatok, kölcsönösen előnyös alkalmazkodási stratégiát kínálnak. A globalis klímaváltozás . Ide tartozhat a z állatállomány integrálása a szántóföldi rendszerekbe, az agroerdészet, a köztestermesztés (intercropping) és a takarónövények alkalmazása, ahogy a káros egészségügyi és környezeti hatásokkal járó anyagok minimalizálása is. Napjainkra az alkalmazkodást legalább 170 ország foglalta a klímapolitikájába. Ennek minél gyorsabb eléréséhez azonban nagyobb intézményi és pénzügyi támogatásra van szükség. Be kell vonni a helyieket is a döntéshozatalba és a megvalósításba, emiatt nagyon lényeges a tudásmegosztás és a szektorok közötti együttműködés.
Ne vágjunk ki fákat Az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legjobb klímaváltozási megoldása a fák kivágásának megakadályozása. A kivágott fák miatt megemelkedik az üvegházhatású gázkibocsátás, amely az éghajlatváltozás egyik fő oka. Ha papírra van szükségünk, jó megoldás az újrahasznosítás, hiszen ezzel nem csak fát óvunk meg a kivágástól, de a környezetszennyezést is csökkentjük. Ne költsünk sokat Ne költsünk sokat, azaz vásároljunk kevesebbet. Amennyiben csökkennek az emberek fogyasztási igényei, ezzel kevesebb lesz a fosszilis üzemanyag égése, ez pedig csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Vásároljunk bio logóval ellátott termékeket, mert ezeknek a termékeknek az alapanyagai biogazdálkodásból származnak. Ne csak élelmiszereket, hanem tisztítószereket és kozmetikai szereket is ezen tanúsítvány alapján válasszunk és vásároljunk. Fogyasszunk növényekben gazdag ételeket Az állattenyésztés teszi ki az üvegházhatású gáz kibocsátás mintegy 15-20 százalékát. A tejtermék és a hús előállítása sokkal több kibocsátást eredményez, mint a növények, vagy a zöldségek termesztése.
Az urbanizáció és a klímaváloztás komplex kockázatokat jelentenek, különösen a rosszul tervezett, nyaktörő ütemben növekvő városokban, ahol kedvezőtlenek a szegénységi és munkanélküliségi mutatók, és hiányosak az alapvető szolgáltatások – mondta Debra Roberts, aki szerint ugyanakkor komoly klímavédelmi potenciál is rejlik a városokban: a zöld épületek, a megbízható ivóvízellátás, a megújuló energia, a fenntartható közlekedési rendszerek mind hozzájárulhatnak egy igazságosabb társadalom létrejöttéhez. A jelentés készítői arra is figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás sok esetben nem kívánt következményekkel járt, legyen szó természetpusztításról, emberéletek veszélyeztetéséről vagy a káros gázok növekvő kibocsátásról. Ezeket úgy lehet elkerülni, ha a társadalom minden csoportját bevonják a tervezésbe, amit a méltányosságot és az igazságosságot figyelembe véve folytatnak, és a helyben élők, vagy az őslakosok tudására alapoznak. Miután a klímaváltozás olyan globális kihívás, amely helyi megoldásokat követel, így a kutatók nagy mennyiségben szolgálnak olyan regionális információkkal, amelyek hozzájárulnak a klímabiztos fejlődés megalapozásához.